Back to top

Vannak még nyitott pályázatok

A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.

Mivel az egyéb támogatások a végéhez közelednek, a közeli napokban pontosítják az erre szánt összeget, amelyről rövidesen egy sajtótájékoztató keretében számolnak be.

Ezt az információt Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára osztotta meg a hallgatósággal, majd

előadásában arról is beszámolt, hogy hol tartanak a vidékfejlesztési programok, emellett 2020 után mire számíthatnak a kis- és közepes gazdaságok?

MMG - 1300 milliárd forint vidékfejlesztésre, melyek a prioritások?

 

Amint az ismert, a közös agrárpolitika második pilléréből vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek a vidékfejlesztési programnak a kis- és közepes családi gazdaságok állnak a fókuszában. Ebben a programban olyan döntések fogalmazódtak meg, melynek köszönhetően ezeknek a forrásoknak több mint 50 százaléka beruházás jellegű támogatás lett. Ezen uniós források alapvető célja, hogy versenyképes gazdaságok jöjjenek létre. Több mint 70 pályázati felhívás jelent meg és a jövőben még többre is számíthatnak a gazdák. Kis Miklós elmondta azt is, hogy az idén számos pályázatot írtak ki, egyebek között az élelmiszeripar, a kertészet, állattartó telepek, valamint a borászatok számára komoly forrást jelenthet beruházásaik finanszírozására. Emellett a több lábon állást, a diverzifikációt is 10 milliárdokkal segítették az agrárágazatban.

De azt is figyelembe kell venni, hogy

a vidékfejlesztési program nemcsak a mezőgazdaságnak nyújt segítséget, hanem a kistelepüléseknek is, így több mint 100 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok, amit a helyi gazdaságok fejlesztésére fordítottak.

Voltak olyan pályázatok is, mint például az AKG és a ÖKO, amelyek nem beruházás jellegűek voltak, főként a klímaváltozás hatásaira, valamint a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás számára biztosított forrásokat.

Egy fontos információra is felhívta a résztvevők figyelmét az államtitkár: minden olyan beruházás, amely a pályázókon kívül álló okok miatt csúszik, részben azért mert a kivitelező lassabban készül el, vagy újratervezésre van szükség, abban az esetben az úgynevezett 24 hónapos szabályból az illetékes hatóság felmentést adhat, kivéve akkor, ha még a pályázó eddig nem kezdett hozzá a beruházáshoz. Kis Miklós kihangsúlyozta, hogy

vannak még nyitott pályázatok, így a jövőben még lehet pályázni, például öntözésfejlesztésre, amelyre a kormány 170 milliárd forintot biztosít.

Az idén még néhány új felhívást is szeretnének meghirdetni, ilyen például a minőségi rendszerekhez kapcsolódva az értékesítés segítésére, valamint a beruházásokra lehet pályázni, és újra megnyitják a termelői csoportok támogatását. Nemrégiben a sajtóban is hírt adtak arról, hogy megemelték az erdőtelepítésekhez kapcsolódó támogatási összegeket, és erről sikerült az Európai Bizottsággal is egyeztetniük.

A közös agrárpolitika jövőjéről szólva Kis Miklós elmondta, hogy várhatóan mire lehet majd számítani 2020 után. Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyet az agráriumot és a vidéket fontosnak tartó tagállamok nem akarnak elfogadni. Részben a Brexit miatt az EU költségvetéséből még kisebb szeletet szánnak az agrár- és vidékfejlesztési célokra.

Hogy összességében lesz-e majd annyi lehetőség beruházásokra, mint a mostani ciklusban, nagymértékben attól függ, hogy milyen közös költségvetést fogadnak el.

Hazánk legfontosabb célkitűzése, hogy az EU költségvetése megemelkedjen, ha kell több tagállami befizetéssel, ebben Magyarország partner, azonban a nettó befizető tagállamok kevesebbet akarnak befizetni. A következő félév dilemmája lesz, hogyan sikerül ezt elérni. Az alapvető célok nem változnak a mostani Közös Agrárpolitikához képest, így a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a környezetkímélő gazdálkodás, az innováció és a vidéki infrastruktúra fejlesztése továbbra is marad.

A jövőben a közös költségvetés 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell felhasználni,

ebből 30 százalékot a II-es pillérben, emellett különböző támogatáscsökkentési javaslatok is megfogalmazódtak. A termeléshez kötött támogatás forrásai, a 13 + 2 százalék várhatóan továbbra is megmarad. Változatlanul fontos, hogy a vidékfejlesztésre fordítható beruházási összegek ne csökkenjenek, és lehessen különböző gép- és eszközbeszerzésre, korszerűsítésre forrásokat biztosítani, emellett az öntözés fejlesztését kiemelten kell kezelni.

Kis Miklós előadása végén a precíziós gazdálkodás támogatásáról, és a hatékonyság további növelésének lehetőségeiről tájékoztatta SMARTFARM résztvevőit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.