Back to top

Vannak még nyitott pályázatok

A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.

Mivel az egyéb támogatások a végéhez közelednek, a közeli napokban pontosítják az erre szánt összeget, amelyről rövidesen egy sajtótájékoztató keretében számolnak be.

Ezt az információt Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára osztotta meg a hallgatósággal, majd

előadásában arról is beszámolt, hogy hol tartanak a vidékfejlesztési programok, emellett 2020 után mire számíthatnak a kis- és közepes gazdaságok?

MMG - 1300 milliárd forint vidékfejlesztésre, melyek a prioritások?

 

Amint az ismert, a közös agrárpolitika második pilléréből vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek a vidékfejlesztési programnak a kis- és közepes családi gazdaságok állnak a fókuszában. Ebben a programban olyan döntések fogalmazódtak meg, melynek köszönhetően ezeknek a forrásoknak több mint 50 százaléka beruházás jellegű támogatás lett. Ezen uniós források alapvető célja, hogy versenyképes gazdaságok jöjjenek létre. Több mint 70 pályázati felhívás jelent meg és a jövőben még többre is számíthatnak a gazdák. Kis Miklós elmondta azt is, hogy az idén számos pályázatot írtak ki, egyebek között az élelmiszeripar, a kertészet, állattartó telepek, valamint a borászatok számára komoly forrást jelenthet beruházásaik finanszírozására. Emellett a több lábon állást, a diverzifikációt is 10 milliárdokkal segítették az agrárágazatban.

De azt is figyelembe kell venni, hogy

a vidékfejlesztési program nemcsak a mezőgazdaságnak nyújt segítséget, hanem a kistelepüléseknek is, így több mint 100 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok, amit a helyi gazdaságok fejlesztésére fordítottak.

Voltak olyan pályázatok is, mint például az AKG és a ÖKO, amelyek nem beruházás jellegűek voltak, főként a klímaváltozás hatásaira, valamint a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás számára biztosított forrásokat.

Egy fontos információra is felhívta a résztvevők figyelmét az államtitkár: minden olyan beruházás, amely a pályázókon kívül álló okok miatt csúszik, részben azért mert a kivitelező lassabban készül el, vagy újratervezésre van szükség, abban az esetben az úgynevezett 24 hónapos szabályból az illetékes hatóság felmentést adhat, kivéve akkor, ha még a pályázó eddig nem kezdett hozzá a beruházáshoz. Kis Miklós kihangsúlyozta, hogy

vannak még nyitott pályázatok, így a jövőben még lehet pályázni, például öntözésfejlesztésre, amelyre a kormány 170 milliárd forintot biztosít.

Az idén még néhány új felhívást is szeretnének meghirdetni, ilyen például a minőségi rendszerekhez kapcsolódva az értékesítés segítésére, valamint a beruházásokra lehet pályázni, és újra megnyitják a termelői csoportok támogatását. Nemrégiben a sajtóban is hírt adtak arról, hogy megemelték az erdőtelepítésekhez kapcsolódó támogatási összegeket, és erről sikerült az Európai Bizottsággal is egyeztetniük.

A közös agrárpolitika jövőjéről szólva Kis Miklós elmondta, hogy várhatóan mire lehet majd számítani 2020 után. Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyet az agráriumot és a vidéket fontosnak tartó tagállamok nem akarnak elfogadni. Részben a Brexit miatt az EU költségvetéséből még kisebb szeletet szánnak az agrár- és vidékfejlesztési célokra.

Hogy összességében lesz-e majd annyi lehetőség beruházásokra, mint a mostani ciklusban, nagymértékben attól függ, hogy milyen közös költségvetést fogadnak el.

Hazánk legfontosabb célkitűzése, hogy az EU költségvetése megemelkedjen, ha kell több tagállami befizetéssel, ebben Magyarország partner, azonban a nettó befizető tagállamok kevesebbet akarnak befizetni. A következő félév dilemmája lesz, hogyan sikerül ezt elérni. Az alapvető célok nem változnak a mostani Közös Agrárpolitikához képest, így a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a környezetkímélő gazdálkodás, az innováció és a vidéki infrastruktúra fejlesztése továbbra is marad.

A jövőben a közös költségvetés 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell felhasználni,

ebből 30 százalékot a II-es pillérben, emellett különböző támogatáscsökkentési javaslatok is megfogalmazódtak. A termeléshez kötött támogatás forrásai, a 13 + 2 százalék várhatóan továbbra is megmarad. Változatlanul fontos, hogy a vidékfejlesztésre fordítható beruházási összegek ne csökkenjenek, és lehessen különböző gép- és eszközbeszerzésre, korszerűsítésre forrásokat biztosítani, emellett az öntözés fejlesztését kiemelten kell kezelni.

Kis Miklós előadása végén a precíziós gazdálkodás támogatásáról, és a hatékonyság további növelésének lehetőségeiről tájékoztatta SMARTFARM résztvevőit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősszel tárgyalhatja a parlament az új bortörvényt

Ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az új bortörvény, amelynek szükségességét a Világgazdaságnak az agrárminiszter azzal indokolta, hogy az ePincekönyv-rendszer bevezetése az összes hatósági eljárás felülvizsgálatát magával vonja, így alapjaiban változik meg a szőlő-bor ágazat adminisztrációja.

Nagyon visszaesett a csehországi turizmus a második negyedévben

A csehországi turisztikai szálláshelyeken a második negyedévben 988 ezer vendég szállt meg, ami éves összehasonlításban 82,9 százalékos csökkenés – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.

Júliusban kétharmadával nőtt a kínai-európai vasúti teherforgalom

Júliusban az egy évvel korábbihoz képest kétharmadával nőtt a vasúti teherforgalom Kína és Európa között a kínai állami vasúttársaság, a China State Railway Group közleménye szerint.

Megnyitották a balatonfüredi borheteket

Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

KSH: 697 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet júniusban

Júniusban az export euróban számított értéke 3,1, az importé 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 201 millió euróval javult, és elérte a 697 millió eurót (240 milliárd forintot) - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján pénteken.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Tesco: erős a magyar pozíció, és jók a kilátások

Alaptalanok a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy többlépcsős leépítés következhet a Tescónál - reagált az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre a Világgazdaságnak a Tesco-Global Áruházak Zrt. sajtóosztálya.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.