Back to top

Vannak még nyitott pályázatok

A Smartfarm tematikus rendezvénysorozat 3. napján jelenlévő szakemberek első kézből értesülhettek arról, hogy megszülettek az élelmiszer-feldolgozás és a borászati pályázatok eredményei, ezeket idén januártól áprilisig lehetett benyújtani, és amelyet 50 milliárd forintos kerettel hirdettek meg.

Mivel az egyéb támogatások a végéhez közelednek, a közeli napokban pontosítják az erre szánt összeget, amelyről rövidesen egy sajtótájékoztató keretében számolnak be.

Ezt az információt Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára osztotta meg a hallgatósággal, majd

előadásában arról is beszámolt, hogy hol tartanak a vidékfejlesztési programok, emellett 2020 után mire számíthatnak a kis- és közepes gazdaságok?

MMG - 1300 milliárd forint vidékfejlesztésre, melyek a prioritások?

 

Amint az ismert, a közös agrárpolitika második pilléréből vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek a vidékfejlesztési programnak a kis- és közepes családi gazdaságok állnak a fókuszában. Ebben a programban olyan döntések fogalmazódtak meg, melynek köszönhetően ezeknek a forrásoknak több mint 50 százaléka beruházás jellegű támogatás lett. Ezen uniós források alapvető célja, hogy versenyképes gazdaságok jöjjenek létre. Több mint 70 pályázati felhívás jelent meg és a jövőben még többre is számíthatnak a gazdák. Kis Miklós elmondta azt is, hogy az idén számos pályázatot írtak ki, egyebek között az élelmiszeripar, a kertészet, állattartó telepek, valamint a borászatok számára komoly forrást jelenthet beruházásaik finanszírozására. Emellett a több lábon állást, a diverzifikációt is 10 milliárdokkal segítették az agrárágazatban.

De azt is figyelembe kell venni, hogy

a vidékfejlesztési program nemcsak a mezőgazdaságnak nyújt segítséget, hanem a kistelepüléseknek is, így több mint 100 milliárd forintot kaptak az önkormányzatok, amit a helyi gazdaságok fejlesztésére fordítottak.

Voltak olyan pályázatok is, mint például az AKG és a ÖKO, amelyek nem beruházás jellegűek voltak, főként a klímaváltozás hatásaira, valamint a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás számára biztosított forrásokat.

Egy fontos információra is felhívta a résztvevők figyelmét az államtitkár: minden olyan beruházás, amely a pályázókon kívül álló okok miatt csúszik, részben azért mert a kivitelező lassabban készül el, vagy újratervezésre van szükség, abban az esetben az úgynevezett 24 hónapos szabályból az illetékes hatóság felmentést adhat, kivéve akkor, ha még a pályázó eddig nem kezdett hozzá a beruházáshoz. Kis Miklós kihangsúlyozta, hogy

vannak még nyitott pályázatok, így a jövőben még lehet pályázni, például öntözésfejlesztésre, amelyre a kormány 170 milliárd forintot biztosít.

Az idén még néhány új felhívást is szeretnének meghirdetni, ilyen például a minőségi rendszerekhez kapcsolódva az értékesítés segítésére, valamint a beruházásokra lehet pályázni, és újra megnyitják a termelői csoportok támogatását. Nemrégiben a sajtóban is hírt adtak arról, hogy megemelték az erdőtelepítésekhez kapcsolódó támogatási összegeket, és erről sikerült az Európai Bizottsággal is egyeztetniük.

A közös agrárpolitika jövőjéről szólva Kis Miklós elmondta, hogy várhatóan mire lehet majd számítani 2020 után. Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyet az agráriumot és a vidéket fontosnak tartó tagállamok nem akarnak elfogadni. Részben a Brexit miatt az EU költségvetéséből még kisebb szeletet szánnak az agrár- és vidékfejlesztési célokra.

Hogy összességében lesz-e majd annyi lehetőség beruházásokra, mint a mostani ciklusban, nagymértékben attól függ, hogy milyen közös költségvetést fogadnak el.

Hazánk legfontosabb célkitűzése, hogy az EU költségvetése megemelkedjen, ha kell több tagállami befizetéssel, ebben Magyarország partner, azonban a nettó befizető tagállamok kevesebbet akarnak befizetni. A következő félév dilemmája lesz, hogyan sikerül ezt elérni. Az alapvető célok nem változnak a mostani Közös Agrárpolitikához képest, így a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a környezetkímélő gazdálkodás, az innováció és a vidéki infrastruktúra fejlesztése továbbra is marad.

A jövőben a közös költségvetés 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell felhasználni,

ebből 30 százalékot a II-es pillérben, emellett különböző támogatáscsökkentési javaslatok is megfogalmazódtak. A termeléshez kötött támogatás forrásai, a 13 + 2 százalék várhatóan továbbra is megmarad. Változatlanul fontos, hogy a vidékfejlesztésre fordítható beruházási összegek ne csökkenjenek, és lehessen különböző gép- és eszközbeszerzésre, korszerűsítésre forrásokat biztosítani, emellett az öntözés fejlesztését kiemelten kell kezelni.

Kis Miklós előadása végén a precíziós gazdálkodás támogatásáról, és a hatékonyság további növelésének lehetőségeiről tájékoztatta SMARTFARM résztvevőit.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Eredményesen lezárult a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program második üteme is

Az Agrárminisztérium által kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (válságkezelő program) három üteme közül már kettő sikeresen lezárult.

Megnyitják az ukrán földpiacot

Ukrajna alig 1 év múlva megnyitja földpiacát. Európa legtöbb kiváló minőségű földterületével rendelkező országában a mezőgazdasági területek szabad adásvétele 2021. július elsejétől válik legálissá, ami új kihívásokat és lehetőségeket jelent Kárpátalja magyar földművesei számára is. Ezeket tettük mérlegre Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnökével.