Back to top

"Földforgalmi kérdés": elővásárlás föld adásvétele esetén

Az adásvétel egyik sajátossága, hogy a szerződésben vevőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal bíró – harmadik személy. A földforgalom terén az elővásárlás más ágazatokhoz képest kiemelkedő jelentőséggel bír.

Ajogszabályban rögzített elővásárlói rangsor – mely a hazai birtokviszonyok sajátosságai alapján került kialakításra – megmutatja, hogy kiket és milyen sorrendben illet meg e jogosultság. A szabályozásnak igazodnia kell a mezőgazdaság aktualitásaihoz, ezért a jogosulti kör időnként változhat. Erre legutóbb 2019. január 11-én került sor, amikor módosult az elővásárlói rangsor, változott egyes jogosultságok – például az állattartó telepet üzemeltetők elővásárlási jogának – tartama, és új elővásárlói jogok is beiktatásra kerültek.

A hatályos földforgalmi jogszabályokban szereplő elővásárlási rendszer azt a célkitűzést követi, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, az eredetvédett vagy bioterméket előállító, kertészeti tevékenységet végző, illetve vetőmag-előállítást folytató gazdák földszerzésének, illetve osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a földműves tulajdonostárs tulajdonszerzésének támogatásával.

Törvény rögzíti az elővásárlástól mentes esetköröket is: például ilyen a tulajdonostársak közötti adásvétel akkor, ha általa teljes egészében megszűnik az adott ingatlanon fennálló közös tulajdon, illetve a közeli hozzátartozók közötti ügylet.

Az állam mindenki mást megelőző elővásárlási joggal rendelkezik. Közös tulajdonban álló föld esetén az államot a földműves tulajdonostárs követi (ha az adásvétellel nem szűnik meg teljesen a közös tulajdon). A földet használó földműves akkor rendelkezik ezt követő ranghelyen elővásárlási joggal, ha egyben helyben lakó – tehát életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen van –, vagy a lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van. Őt követi a sorban a helyben lakó szomszéd földműves.

A következő pozícióban több elővásárlói csoport szerepel, melyek egymással azonos ranghellyel rendelkeznek:

• Állattartó telep üzemeltetője akkor rendelkezik elővásárlási joggal, ha:

– helyben lakó földműves;

– legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen állattartó telepet üzemeltet;

– a földszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmány-szükséglet biztosítása;

– megfelel a föld művelési ágához igazodó feltételeknek:

= rét, legelő (gyep), vagy fásított terület adásvétele esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár öszvér, juh, kecske vagy méh tartása szükséges;

= szántó adásvétele esetén a fent fel nem sorolt valamely állatfaj, vagy tejhasznú szarvasmarha tartása szükséges, továbbá az elővásárlásra jogosultnak nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak kell minősülnie;

– rendelkezik a fenti állatfajok tekintetében a jogszabályban meghatározott állatsűrűséggel, mely jelenleg 0,5.

• Földrajzi árujelzéssel, ere­det­megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása céljából szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld adásvétele esetén gyakorolható elővásárlási jog.

• Kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása céljából kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld eladása esetén, míg vető­mag­előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szántó művelési ágú föld eladása esetén a helyben lakó földművesnek áll fenn elővásárlási joga.

A következő ranghelyen található a helyben lakó földműves, őt követi az a földműves, akinek lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van.

Más jogszabály, továbbá szerződéses megállapodás is alapíthat elővásárlási jogot. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Az elővásárlási jogot a kifüggesztett adásvételi szerződés alapján a jegyzőhöz benyújtott nyilatkozattal lehet gyakorolni, melyhez a jogosultságot igazoló dokumentumokat csatolni kell.

A nyilatkozattevőnek a szerződést teljes egészében magára nézve kötelezően el kell fogadnia. Ha erősebb elővásárlási pozícióval rendelkezik, mint az eredeti vevő – és a hatósági jóváhagyás során nem merül fel vele szemben kizáró ok –, belép az adásvételbe. Ennek vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a szerződésben az eredeti vevő is megjelölje saját ranghelyét.

Így tehát szántó adásvétele során a sertéstelepet üzemeltető elővásárló megelőzi a csupán helyben lakónak minősülő vevőt.

Ha többen is élnek elővásárlási jogukkal, a rangsorban legelöl álló személy a többi nyilatkozattevőt megelőzi. Ha több, azonos ranghelyű személy nyújt be nyilatkozatot, kisegítő szabályként egy belső sorrendet is figyelembe kell venni: első a családi gazdálkodó, második a fiatal földműves, harmadik a pályakezdő gazdálkodó.

Ha tehát szántó eladása során az eredeti vevő csak helyben lakó, és elővásárlóként jelentkezik egy sertéstelepet üzemeltető családi gazdálkodó, illetve egy vetőmagtermesztő fiatal földműves, akkor a sertéstelep üzemeltetője rendelkezik a legmagasabb ranghellyel.

Ha így sem állapítható meg a sorrend – mert például az előző esetben szereplő mindkét elővásárlási nyilatkozattevő családi gazdálkodó –, akkor az eladó jogosult választani az elővásárlók közül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.