Back to top

"Földforgalmi kérdés": elővásárlás föld adásvétele esetén

Az adásvétel egyik sajátossága, hogy a szerződésben vevőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal bíró – harmadik személy. A földforgalom terén az elővásárlás más ágazatokhoz képest kiemelkedő jelentőséggel bír.

Ajogszabályban rögzített elővásárlói rangsor – mely a hazai birtokviszonyok sajátosságai alapján került kialakításra – megmutatja, hogy kiket és milyen sorrendben illet meg e jogosultság. A szabályozásnak igazodnia kell a mezőgazdaság aktualitásaihoz, ezért a jogosulti kör időnként változhat. Erre legutóbb 2019. január 11-én került sor, amikor módosult az elővásárlói rangsor, változott egyes jogosultságok – például az állattartó telepet üzemeltetők elővásárlási jogának – tartama, és új elővásárlói jogok is beiktatásra kerültek.

A hatályos földforgalmi jogszabályokban szereplő elővásárlási rendszer azt a célkitűzést követi, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, az eredetvédett vagy bioterméket előállító, kertészeti tevékenységet végző, illetve vetőmag-előállítást folytató gazdák földszerzésének, illetve osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a földműves tulajdonostárs tulajdonszerzésének támogatásával.

Törvény rögzíti az elővásárlástól mentes esetköröket is: például ilyen a tulajdonostársak közötti adásvétel akkor, ha általa teljes egészében megszűnik az adott ingatlanon fennálló közös tulajdon, illetve a közeli hozzátartozók közötti ügylet.

Az állam mindenki mást megelőző elővásárlási joggal rendelkezik. Közös tulajdonban álló föld esetén az államot a földműves tulajdonostárs követi (ha az adásvétellel nem szűnik meg teljesen a közös tulajdon). A földet használó földműves akkor rendelkezik ezt követő ranghelyen elővásárlási joggal, ha egyben helyben lakó – tehát életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen van –, vagy a lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van. Őt követi a sorban a helyben lakó szomszéd földműves.

A következő pozícióban több elővásárlói csoport szerepel, melyek egymással azonos ranghellyel rendelkeznek:

• Állattartó telep üzemeltetője akkor rendelkezik elővásárlási joggal, ha:

– helyben lakó földműves;

– legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen állattartó telepet üzemeltet;

– a földszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmány-szükséglet biztosítása;

– megfelel a föld művelési ágához igazodó feltételeknek:

= rét, legelő (gyep), vagy fásított terület adásvétele esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár öszvér, juh, kecske vagy méh tartása szükséges;

= szántó adásvétele esetén a fent fel nem sorolt valamely állatfaj, vagy tejhasznú szarvasmarha tartása szükséges, továbbá az elővásárlásra jogosultnak nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak kell minősülnie;

– rendelkezik a fenti állatfajok tekintetében a jogszabályban meghatározott állatsűrűséggel, mely jelenleg 0,5.

• Földrajzi árujelzéssel, ere­det­megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása céljából szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld adásvétele esetén gyakorolható elővásárlási jog.

• Kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása céljából kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld eladása esetén, míg vető­mag­előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szántó művelési ágú föld eladása esetén a helyben lakó földművesnek áll fenn elővásárlási joga.

A következő ranghelyen található a helyben lakó földműves, őt követi az a földműves, akinek lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van.

Más jogszabály, továbbá szerződéses megállapodás is alapíthat elővásárlási jogot. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Az elővásárlási jogot a kifüggesztett adásvételi szerződés alapján a jegyzőhöz benyújtott nyilatkozattal lehet gyakorolni, melyhez a jogosultságot igazoló dokumentumokat csatolni kell.

A nyilatkozattevőnek a szerződést teljes egészében magára nézve kötelezően el kell fogadnia. Ha erősebb elővásárlási pozícióval rendelkezik, mint az eredeti vevő – és a hatósági jóváhagyás során nem merül fel vele szemben kizáró ok –, belép az adásvételbe. Ennek vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a szerződésben az eredeti vevő is megjelölje saját ranghelyét.

Így tehát szántó adásvétele során a sertéstelepet üzemeltető elővásárló megelőzi a csupán helyben lakónak minősülő vevőt.

Ha többen is élnek elővásárlási jogukkal, a rangsorban legelöl álló személy a többi nyilatkozattevőt megelőzi. Ha több, azonos ranghelyű személy nyújt be nyilatkozatot, kisegítő szabályként egy belső sorrendet is figyelembe kell venni: első a családi gazdálkodó, második a fiatal földműves, harmadik a pályakezdő gazdálkodó.

Ha tehát szántó eladása során az eredeti vevő csak helyben lakó, és elővásárlóként jelentkezik egy sertéstelepet üzemeltető családi gazdálkodó, illetve egy vetőmagtermesztő fiatal földműves, akkor a sertéstelep üzemeltetője rendelkezik a legmagasabb ranghellyel.

Ha így sem állapítható meg a sorrend – mert például az előző esetben szereplő mindkét elővásárlási nyilatkozattevő családi gazdálkodó –, akkor az eladó jogosult választani az elővásárlók közül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyitják az ukrán földpiacot

Ukrajna alig 1 év múlva megnyitja földpiacát. Európa legtöbb kiváló minőségű földterületével rendelkező országában a mezőgazdasági területek szabad adásvétele 2021. július elsejétől válik legálissá, ami új kihívásokat és lehetőségeket jelent Kárpátalja magyar földművesei számára is. Ezeket tettük mérlegre Őrhidi Lászlóval, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnökével.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.

Brexit - Elemző: ha nem születik megállapodás, vámok lesznek

Ha nem jönne létre megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság új kapcsolatrendszeréről (Brexit), akkor vámok lesznek 2021-től - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.

Osztatlan: januártól él a törvény - Könnyebb és gyorsabb ügymenet várható

Ellenszavazat nélkül támogatta az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó javaslatot, így a megoldást lehetővé tévő törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

A magyar bor egyre sikeresebb külföldön

A hazai borexport az első negyedévben kiugró teljesítményt nyújtott. Legalább is erre utalnak a KSH első negyedévi külkereskedelmi adatai. Emellett olvashatunk az új bortörvény-tervezetről, éréslassítás szőlészeti lehetőségeiről csakúgy, mint gyomszabályozásban alkalmazott alternatív megoldásokról a Borászati Füzetek idei, harmadik számában.

Kockázatos-e közvetlenül a dobozból inni a kólát?

Italok fogyasztása közvetlenül a dobozából olyan gyakori tevékenység, hogy végig sem gondoljuk, mi történhet velünk közben. Előbb vagy utóbb azonban rájövünk, hogy az ajkunkkal közvetlenül azt a felületet érintjük meg, amelyen különféle vírusok, baktériumok lehetnek.

Hatalmasat zuhant a fogyasztóI bizalom a koronavírus miatt

A Covid-19 pandémia hatására 2019 utolsó negyedévéhez képest globálisan 14 pontot zuhant a fogyasztók bizalma világszerte: 107-ről 92-re esett vissza; Európában 74 ponton állt 2020 második negyedévében. A magyar mutató 11 pontos eséssel 66 pontra süllyedt - derült ki a Conference Board Nielsennel közösen készült online fogyasztói bizalmi indexéből

Január elsején már nem lesz magyar méz a szabadpiacon

Átlag alatti lett a napraforgóméz-termés is, emelkedő árakra számíthatunk – hangsúlyozta Bross Péter, Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a magyarmezogazdasag.hu-nak.