Back to top

"Földforgalmi kérdés": elővásárlás föld adásvétele esetén

Az adásvétel egyik sajátossága, hogy a szerződésben vevőként szereplő személy helyébe a szerződő felek akaratától függetlenül beléphet egy – jogszabályon vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal bíró – harmadik személy. A földforgalom terén az elővásárlás más ágazatokhoz képest kiemelkedő jelentőséggel bír.

Ajogszabályban rögzített elővásárlói rangsor – mely a hazai birtokviszonyok sajátosságai alapján került kialakításra – megmutatja, hogy kiket és milyen sorrendben illet meg e jogosultság. A szabályozásnak igazodnia kell a mezőgazdaság aktualitásaihoz, ezért a jogosulti kör időnként változhat. Erre legutóbb 2019. január 11-én került sor, amikor módosult az elővásárlói rangsor, változott egyes jogosultságok – például az állattartó telepet üzemeltetők elővásárlási jogának – tartama, és új elővásárlói jogok is beiktatásra kerültek.

A hatályos földforgalmi jogszabályokban szereplő elővásárlási rendszer azt a célkitűzést követi, hogy a földeket elsősorban a helyi gazdálkodók szerezhessék meg, mindezt kiegészítve az állattartó telepek, az eredetvédett vagy bioterméket előállító, kertészeti tevékenységet végző, illetve vetőmag-előállítást folytató gazdák földszerzésének, illetve osztatlan közös tulajdonú földterületek esetén a földműves tulajdonostárs tulajdonszerzésének támogatásával.

Törvény rögzíti az elővásárlástól mentes esetköröket is: például ilyen a tulajdonostársak közötti adásvétel akkor, ha általa teljes egészében megszűnik az adott ingatlanon fennálló közös tulajdon, illetve a közeli hozzátartozók közötti ügylet.

Az állam mindenki mást megelőző elővásárlási joggal rendelkezik. Közös tulajdonban álló föld esetén az államot a földműves tulajdonostárs követi (ha az adásvétellel nem szűnik meg teljesen a közös tulajdon). A földet használó földműves akkor rendelkezik ezt követő ranghelyen elővásárlási joggal, ha egyben helyben lakó – tehát életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen van –, vagy a lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van. Őt követi a sorban a helyben lakó szomszéd földműves.

A következő pozícióban több elővásárlói csoport szerepel, melyek egymással azonos ranghellyel rendelkeznek:

• Állattartó telep üzemeltetője akkor rendelkezik elővásárlási joggal, ha:

– helyben lakó földműves;

– legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településen állattartó telepet üzemeltet;

– a földszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmány-szükséglet biztosítása;

– megfelel a föld művelési ágához igazodó feltételeknek:

= rét, legelő (gyep), vagy fásított terület adásvétele esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár öszvér, juh, kecske vagy méh tartása szükséges;

= szántó adásvétele esetén a fent fel nem sorolt valamely állatfaj, vagy tejhasznú szarvasmarha tartása szükséges, továbbá az elővásárlásra jogosultnak nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak kell minősülnie;

– rendelkezik a fenti állatfajok tekintetében a jogszabályban meghatározott állatsűrűséggel, mely jelenleg 0,5.

• Földrajzi árujelzéssel, ere­det­megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása céljából szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld adásvétele esetén gyakorolható elővásárlási jog.

• Kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása céljából kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld eladása esetén, míg vető­mag­előállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szántó művelési ágú föld eladása esetén a helyben lakó földművesnek áll fenn elővásárlási joga.

A következő ranghelyen található a helyben lakó földműves, őt követi az a földműves, akinek lakóhelye, illetve mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve a megszerzendő föld fekvése szerinti településtől legfeljebb 20 km távolságra van.

Más jogszabály, továbbá szerződéses megállapodás is alapíthat elővásárlási jogot. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Az elővásárlási jogot a kifüggesztett adásvételi szerződés alapján a jegyzőhöz benyújtott nyilatkozattal lehet gyakorolni, melyhez a jogosultságot igazoló dokumentumokat csatolni kell.

A nyilatkozattevőnek a szerződést teljes egészében magára nézve kötelezően el kell fogadnia. Ha erősebb elővásárlási pozícióval rendelkezik, mint az eredeti vevő – és a hatósági jóváhagyás során nem merül fel vele szemben kizáró ok –, belép az adásvételbe. Ennek vizsgálatához elengedhetetlen, hogy a szerződésben az eredeti vevő is megjelölje saját ranghelyét.

Így tehát szántó adásvétele során a sertéstelepet üzemeltető elővásárló megelőzi a csupán helyben lakónak minősülő vevőt.

Ha többen is élnek elővásárlási jogukkal, a rangsorban legelöl álló személy a többi nyilatkozattevőt megelőzi. Ha több, azonos ranghelyű személy nyújt be nyilatkozatot, kisegítő szabályként egy belső sorrendet is figyelembe kell venni: első a családi gazdálkodó, második a fiatal földműves, harmadik a pályakezdő gazdálkodó.

Ha tehát szántó eladása során az eredeti vevő csak helyben lakó, és elővásárlóként jelentkezik egy sertéstelepet üzemeltető családi gazdálkodó, illetve egy vetőmagtermesztő fiatal földműves, akkor a sertéstelep üzemeltetője rendelkezik a legmagasabb ranghellyel.

Ha így sem állapítható meg a sorrend – mert például az előző esetben szereplő mindkét elővásárlási nyilatkozattevő családi gazdálkodó –, akkor az eladó jogosult választani az elővásárlók közül.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Már lehet készülni a trágyázásra

Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy már a nitrátérzékeny területeken is megkezdhető a trágyázás.