Back to top

A külkereskedelmi többlet több mint a felét adta az agrárium

A magyar agrárgazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, termelékenysége és jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett. Ennek köszönhetően évről évre jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság eredményeihez - mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.

Az eredmények tükröződnek a legfrissebb, 2019. első félévére vonatkozó külkereskedelmi adatokban is. A tárcavezető pozitív eredményként értékeli, hogy az év első hat hónapjában az agrárexport 11,2 százalékkal növekedett és meghaladta a 4,7 milliárd eurót. Az agrárimport ennél szerényebb mértékben 6,8 százalékkal emelkedett, értéke 3 milliárd eurót tett ki. Ennek köszönhetően az agrár-külkereskedelmi többlet éves alapon 20 százalékkal bővült.

Nagy István az agrárgazdaság szerepét meghatározónak tartja a nemzetgazdaság külkereskedelmében.

Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 2019 első félévében 54,2 százalék volt, az agrárgazdaság 1672 millió euróval járult hozzá a 3085 millió eurós nemzetgazdasági többlethez.

2010-ben még csak a teljes export harmadát, 33,4 százalékát tette ki az agrárgazdaság, vagyis az elmúlt időszakban jelentős előrelépés történt.

Több éves távlatban még szembetűnőbb az agrárgazdaság külkereskedelmének a fejlődése - fejtette ki a miniszter. Kilenc év alatt, 2010 és 2019 első féléve között az agrárexport 79,5 százalékkal, az egyenleg 77,5 százalékkal bővült. Fontos kiemelni, hogy a magasan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010-óta évről évre növekszik, ami kedvező a hazai hozzáadott érték és a foglalkoztatás szempontjából. A feldolgozás fejlődése stabil és kiszámítható piaci környezetet teremt az alapanyag-termelés számára.

A tárcavezető kiemelte azokat

a célzott szakpolitikai programokat és az aktív gazdaságdiplomáciát, amelyek jelentősen hozzájárulnak az agrárgazdaság fejlődéséhez:

az évente mintegy 400 milliárd forintos nagyságrendet képviselő közvetlen támogatások és a közel 100 milliárd forintot kitevő nemzeti támogatások termelés és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, valamint biztos és kiszámítható finanszírozást jelentenek a fejlesztésekhez.

A minisztérium az Európai Unió egyik legfejlettebb, három pilléres kockázatkezelési rendszerét működteti, ami a növénytermesztés termelési kockázatait csökkenti, illetve mérsékli az időjárás okozta károk által okozott jövedelemkiesést. A kedvezményes forgóeszköz hitelprogramok és az intézményi kezességvállalás pedig az agrárvállalkozások finanszírozását könnyíti.

Az agrárgazdaság versenyképességét növelő beruházásokat ösztönzik a Vidékfejlesztési Program beruházási támogatásai,

amelyek hozzájárulnak az alkalmazott technológia modernizációjához. Mindemellett a minisztérium még aktív gazdaságdiplomáciával, külföldi marketingprogramokkal segíti elő a nemzetközi piacépítést.

Az agrárexport növekedése bővülő értékesítési lehetőségeket jelent a magyar gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozások számára, ezért jó alapot nyújt az ágazat további fejlődése számára - mondta Nagy István.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.