Back to top

Miért annyira hűséges állat a kutya?

Akár olvasunk, akár beszélünk a kutyákról, egy dolog biztosan említésre kerül róluk: a ragaszkodásuk. De vajon miért annyira hűséges állatok a kutyák?

Ahogy követik minden léptünket, ahogy várnak bennünket az ajtó előtt, ahogy igéző szemekkel az ölünkbe hajtják a buksijukat… Mind-mind a hűség bizonyítéka. Miből fakad kis kedvenceinkben ez a lojalitás? Egyszerűen arról van szó, hogy azért ragaszkodnak hozzánk, mert kielégítjük a szükségleteiket, vagy mélyebbről fakadó érzelmi háttere van?

Ahhoz, hogy választ kapjunk, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Meg kell vizsgálnunk, hogyan is kerültek mellénk, az otthonunkba, a kanapénkra ezek a ragaszkodó társak. A farkasokig nyúlunk vissza, hisz azok megszelídítésével és háziasításával indult minden. Csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani, mikor is lehetett ez, valamikor 14 000 – 135 000 évvel ezelőtt.

A farkasok élelem után vadásztak, majd egy idő után rájöttek, az emberek táborai kiváló helyek arra, hogy élelmet guberáljanak. Az emberek befogadták őket, egyrészt a védelem, másrészt a társaság miatt. Azok a farkasok, akik jobban elfogadták a közeledést, több élelmet kaptak, nagyobb esélyük volt a túlélésre. Utódaik pedig követték a mintát. Így kezdődött ez a mindkét fél számára előnyös kapcsolat.

A farkasok korán megtanulták, hogy az emberek iránti hűség megegyezik a biztonsággal és az élelemmel. Vajon a kutyák is azért hűségesek, mert ránk vannak utalva?

Nem erről van szó, állítják a tudósok; inkább arról, hogy a kutyusaink a kedvünkben szeretnének járni. Kísérletekkel bizonyították, hogy a kutyák nem eszik meg az eléjük tett ételt, ha a gazdájuk azt megtiltotta. Ez egészen addig van így, amíg a gazdi szemmel tartja az ételt, amint becsukja a szemét, a kutyák megeszik.

A kutyák nagyon jól érzik / „leolvassák”, mit várunk el tőlük. Például, ha sírunk, sokkal jobban bújnak hozzánk, mint amikor beszélgetünk vagy dúdolunk. Ez nem csak a saját gazdájukra vonatkozik, teljesen idegenekkel is így viselkednek.

Persze vitába lehet szállni ezzel, állítva hogy a kutyák csak megtanulták ezt is a reakcióinkból. Amikor idegesek, szomorúak vagyunk, odabújnak hozzánk, és mi megöleljük, megsimogatjuk őket vagy rájuk mosolygunk. Viszont, nem szabad elfelejteni a tényt, hogy ilyenkor bennünk és a házi kedvencünkben is oxitocin hormon szabadul fel, amit a szeretet és szociális kötődés hormonjának is tartanak. Ez a kölcsönös pozitív érzelemhullám tovább erősíti a hűséget.

A kutyák evolúciója is afelé halad, hogy ez a kötődés még erősebb legyen. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a kutyák új izmokat fejlesztettek a szem körül, amelyek segítségével „megemelhetik” a szemöldöküket. Ettől a szemeik nagyobbnak és szomorúbbnak tűnnek, és mi még inkább elolvadunk tőlük. (Ezt a farkasok nem tudják.)

Tehát, a kutyák hűsége sokkal mélyebbről jön, mint pusztán a biztonság és az élelem utáni vágyból. Melegség és szeretet hatja át őket is, ha velünk vannak. Megtanulják a szokásainkat, a kedvünkben szeretnének járni, még közelebb szeretnének kerülni hozzánk. Az evolúciójuk is ezt mutatja.
Forrás: 
veterinarians.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Szalkai Gábor lett a Bayer Hungária Kft. Public Affairs & Sustainability menedzsere

Szalkai Gábort nevezték ki a Bayer Hungária Kft. újonnan létrehozott Public Affairs & Sustainability menedzser pozíciójába. Közkapcsolati és fenntarthatósági vezetőként legfőbb feladata a cégen belül a környezeti és gazdasági fenntarthatósági programok összehangolása, a környezet-vállalat-gazdaság-partnerek kapcsolat rendszerének fejlesztése.

Elborzasztó körülmények egy sütőipari üzemben

Súlyos, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat – többek között penészes helyiségeket, eszközöket – tártak fel egy Csongrád-Csanád megyei sütőipari üzemben november közepén a Nébih szakemberei. A sütőüzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették az általános szennyezettség, továbbá a jelöletlen, nem nyomon követhető, valamint lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyagok miatt.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.