Ahogy követik minden léptünket, ahogy várnak bennünket az ajtó előtt, ahogy igéző szemekkel az ölünkbe hajtják a buksijukat… Mind-mind a hűség bizonyítéka. Miből fakad kis kedvenceinkben ez a lojalitás? Egyszerűen arról van szó, hogy azért ragaszkodnak hozzánk, mert kielégítjük a szükségleteiket, vagy mélyebbről fakadó érzelmi háttere van?
Ahhoz, hogy választ kapjunk, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Meg kell vizsgálnunk, hogyan is kerültek mellénk, az otthonunkba, a kanapénkra ezek a ragaszkodó társak. A farkasokig nyúlunk vissza, hisz azok megszelídítésével és háziasításával indult minden. Csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani, mikor is lehetett ez, valamikor 14 000 – 135 000 évvel ezelőtt.
A farkasok élelem után vadásztak, majd egy idő után rájöttek, az emberek táborai kiváló helyek arra, hogy élelmet guberáljanak. Az emberek befogadták őket, egyrészt a védelem, másrészt a társaság miatt. Azok a farkasok, akik jobban elfogadták a közeledést, több élelmet kaptak, nagyobb esélyük volt a túlélésre. Utódaik pedig követték a mintát. Így kezdődött ez a mindkét fél számára előnyös kapcsolat.
Nem erről van szó, állítják a tudósok; inkább arról, hogy a kutyusaink a kedvünkben szeretnének járni. Kísérletekkel bizonyították, hogy a kutyák nem eszik meg az eléjük tett ételt, ha a gazdájuk azt megtiltotta. Ez egészen addig van így, amíg a gazdi szemmel tartja az ételt, amint becsukja a szemét, a kutyák megeszik.
A kutyák nagyon jól érzik / „leolvassák”, mit várunk el tőlük. Például, ha sírunk, sokkal jobban bújnak hozzánk, mint amikor beszélgetünk vagy dúdolunk. Ez nem csak a saját gazdájukra vonatkozik, teljesen idegenekkel is így viselkednek.
Persze vitába lehet szállni ezzel, állítva hogy a kutyák csak megtanulták ezt is a reakcióinkból. Amikor idegesek, szomorúak vagyunk, odabújnak hozzánk, és mi megöleljük, megsimogatjuk őket vagy rájuk mosolygunk. Viszont, nem szabad elfelejteni a tényt, hogy ilyenkor bennünk és a házi kedvencünkben is oxitocin hormon szabadul fel, amit a szeretet és szociális kötődés hormonjának is tartanak. Ez a kölcsönös pozitív érzelemhullám tovább erősíti a hűséget.
A kutyák evolúciója is afelé halad, hogy ez a kötődés még erősebb legyen. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a kutyák új izmokat fejlesztettek a szem körül, amelyek segítségével „megemelhetik” a szemöldöküket. Ettől a szemeik nagyobbnak és szomorúbbnak tűnnek, és mi még inkább elolvadunk tőlük. (Ezt a farkasok nem tudják.)