Back to top

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

Több mint 40 különböző baktérium-izolátumot tenyésztettek ki, amelyek némelyike az óceánok sótartalmával megegyező sószintet is képesek voltak tolerálni.

Ezután a baktérium-izolátumok oldatával lucernamagokat kezeltek és vizsgálták a növény magas sótartalmú körülmények közötti növekedési képességét.

A kísérletben két specifikus baktérium-izolátumot – Halomonas és Bacillus – azonosítottak, amelyek 1 százalékos nátriumklorid (só) jelenlétében serkentették a növények növekedését.

Ez a felfedezés különösen fontos Kína, Ausztrália és a Közel-Kelet egyre növekvő sótartalmú területeinél, és az USA délnyugati részén lévő főbb ültetvényei esetében. A lucernán végzett kísérleteken felül, a kutatócsoport már elkezdett laboratóriumi és üvegházi teszteket végezni rizsen, zöldbabon és salátán.

Forrás: 
phys.org/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rizs csökkentheti a vérnyomást

A magas vérnyomás hatalmas népegészségügyi probléma. Ha nem kezelik idejében, látási problémáktól a szívbetegségen át a vesebetegségig rengeteg egészségügyi kockázata lehet.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Fokozott figyelmet kér a közlekedőktől az aratási munkák miatt a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a közutakon közlekedők figyelmét, hogy a június végén kezdődött aratási munkák miatt nagy számban vesznek részt a forgalomban mezőgazdasági munkagépek. A köztestület kéri a járművezetőket, legyenek türelemmel, és csak fokozott óvatossággal előzzenek az utakon.

A lustaság jót tehet a talajéletnek

A talajműveletek munkafolyamatai igen fontosak lehetnek növényeink érdekében. Szinte minden nagyüzemi munkának megvan a kiskerti megfelelője: szántásnak az ásás, kultivátorozásnak a kapálás, fogasolásnak a gereblyézés. Ám egy irányzat szerint ezek egy része elhagyható.

Akaratlanul épp a parlagfűnek segítettek a kaszálásokkal

A csapadékos nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű tömeges kelésének. Ez a késői gyomosodás sok tekintetben próbára tette a gazdákat, mivel a parlagfű a gyomirtási szezon végén, illetve azt követően kelt tömegesen, ami a szántóföldi kultúrákban jelentősen csökkentette a védekezési lehetőségeket. A közterületeken, ruderáliákon is különös helyzet adódott, mivel épp a korai kaszálások juttatták fényhez a kelő parlagfű-növényeket.