Back to top

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

Több mint 40 különböző baktérium-izolátumot tenyésztettek ki, amelyek némelyike az óceánok sótartalmával megegyező sószintet is képesek voltak tolerálni.

Ezután a baktérium-izolátumok oldatával lucernamagokat kezeltek és vizsgálták a növény magas sótartalmú körülmények közötti növekedési képességét.

A kísérletben két specifikus baktérium-izolátumot – Halomonas és Bacillus – azonosítottak, amelyek 1 százalékos nátriumklorid (só) jelenlétében serkentették a növények növekedését.

Ez a felfedezés különösen fontos Kína, Ausztrália és a Közel-Kelet egyre növekvő sótartalmú területeinél, és az USA délnyugati részén lévő főbb ültetvényei esetében. A lucernán végzett kísérleteken felül, a kutatócsoport már elkezdett laboratóriumi és üvegházi teszteket végezni rizsen, zöldbabon és salátán.

Forrás: 
phys.org/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Meztelencsiga-irtó robot

A kasseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Minden sokkal finomabb, ha kézzel-lábbal esszük

Egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akik magas önkontrollal rendelkeznek, hajlamosabbak többet enni, ha kézzel is megérinthetik az ételt. Sőt, finomabbnak találják, mintha evőeszközökkel fogyasztanák el ugyanazt a fogást.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.