Back to top

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

A szeptemberi meleg, csapadékos időjárás kedvez a csípőszúnyogok szaporodásának. Ennek ellenére szervezett beavatkozásra az elmúlt napokban csak néhány helyen, a fővárosban és a Dráva mentén volt szükség. A szakértői vizsgálatok szerint

csípőszúnyogok jelenleg a Tisza-tónál és Csongrád megye egyes településein fordulnak elő nagyobb számban. A korai napnyugta miatt mindkét térségben földi kémiai eljárással gyérítik a szakemberek a szúnyogokat.

Fotó: MTI - Soki Tamás
A szúnyoggyérítés elmúlt tizenkilenc hetében 1326 településen 1 millió 93 ezer hektáron avatkoztak be a szakemberek. A huszadik hétre tervezett 15 ezer hektárral együtt összesen 1 millió 108 ezer hektárra nő a kezelt terület nagysága. A nyár eleji extrém mértékű szúnyoginváziót a hétről hétre zajló intenzív védekezésnek köszönhetően sikerült megfékezni.

A programban tervezett munkákról, a kivitelezés pontos időpontjáról és módjáról az önkormányzatok egyedi értesítést kapnak, valamint az ezen a linken is nyomon lehet követni a heti ütemterv részleteit.

Ha valamelyik településen az időjárás miatt nem lehet elvégezni az előre tervezett napon a kezelést, az eredeti időpontot követő első vagy második napon permeteznek.

Ha az időjárás miatt egyik pótnapon sem lehet elvégezni a munkát, azt a jövő héten pótolják, amelynek időpontjáról az önkormányzat külön értesítést kap.

A szakértők szerint a következő hetekben jelentősen csökken a csípőszúnyogok aktivitása, így további beavatkozásokra már nem lesz szükség.

Forrás: 
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb ellenőrrel dolgoznak az amerikai sertésüzemekben

A Trump kormány jóváhagyta, hogy a sertésüzemek csökkentsék a Mezőgazdasági Minisztérium által kirendelt ellenőrök számát, és engedélyezte a vágóhidak vágóvonalainak sebességkorlátozás nélküli működését. Az új szabályozás a régi ellenőrző rendszer modernizálására irányul. A fogyasztói érdekképviseletek szerint a változtatások hatására romlik az élelmiszerbiztonság és nő a dolgozók veszélyeztetettsége.

A méhek is szeretik a kávét - de van amelyik válogat

Vannak növények, melyek koffeint is felkínálnak nektárjukban, hogy még inkább magukhoz vonzzák a méheket. A házi méhek jól reagálnak erre a csábításra, viszont az eddig vizsgált fullánktalan méhek nem pazarolják energiájukat az alacsony minőségű nektárra.

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Őshonos méhfajták genetikai bölcsességei és mentésük

Nem tudunk mást, mint földig meghajolni és csodálni a méhek örökítőanyagának bölcsességeit. Csodálni, ahogy ez a génekbe írt tudás fenntartja és tökéletesíti magát egy csodálatos apró lényben, a méhecskében. Az őshonos méhünkről, fajfenntartásról, örökítésről, nemesítésről írunk, de nem a megszokott stílusban. Kicsit filozofikusan, azaz bölcselettel, kicsit lebegve, de még a földön maradva.

A harminc napos hajóutat is képes túlélni

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett legújabb kutatásokkal azt próbálták kideríteni, hogy az ASP vírus a növényi takarmány-összetevőkben képes-e fertőzőképesen fennmaradni egy hosszabb – akár harminc napos – óceánt átszelő hajóutat követően is.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.