Back to top

Látogatás az istállókban

A Bábolnai Ménesbirtok életébe nyerhettünk betekintést a látványos lovasprogramokon, illetve közvetlenül az istállókban. A lovak megismerése mellett a ménesbirtok történetéről, elismert alakjairól szóló anekdoták hozták emberközelbe a lovas világot. A Bábolnai Ménesbirtok a lovai mellett az épületegyüttesére is büszke lehet.

Fotó: Csatlós Norbert
A Bábolnai Ménesbirtok a lovai mellett az épületegyüttesére is büszke lehet, a Ménesudvar központi eleme, a kastély az 1700-as évek elején épült, mai formáját az 1810-es felújításkor nyerte el, hasonlóan az istállókhoz.

Fotó: Csatlós Norbert
Fotó: Csatlós Norbert
Hatalmas, ősfás udvart fognak körül az épületek, egyik akácfájuk igazi matuzsálem, 1710-ben ültették, erős acéltartókkal támasztják meg az ágait. Törzsének kerülete több mint 12 méter! A fák árnyékában láthatjuk a ménesbirtok neves vezetőinek mellszobrát, és híres lovak alakját is bronzba öntve.

A ménes büszkeségei, a Shagya-arab és arab telivérek ménjei a törzsmén istállóban kaptak helyet. Az arab lovak következetes tenyésztése a ménes alapításáig, 1789-ig nyúlik vissza, a fajta nevét adó Shagya mént 1836-ban állították tenyésztésbe.

Az arab ménest időközben más törzsekkel is kiegészítették, e híres lovak utódai láthatók a bábolnai istállókban.

Az udvarból indulnak az arborétumba tartó kettős fogatok is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

Lótenyésztőket segítő támogatás nyílik

Az Agrárminisztérium a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból rendelkezésre bocsátott 25 milliárd forintos többletforrással meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében 250 millió forint keretösszegű támogatási konstrukciót hirdet meg a lótenyésztők részére.

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

Betekintés a jövő agráriumába

„Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel új tudományt népszerűsítő kötetet tervez kiadni a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány. Jelentkezni minden új, önálló elméleti vagy empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű tanulmánnyal vagy cikkel lehet.

Amikor a befektetett munka megtérül

Körülbelül egy évvel ezelőtt láttam meg először egy olyan magyar nyereghirdetést, ami rögtön felkeltette a figyelmem. Fotós szemmel különösen kritikusan szemlélem a weboldalak képanyagait, itt kiváló minőségű fotókon részletesen bemutatott nyergeket láttam, lényegre törő, ám mégis alapos, szakszerű leírással. Nagyon megfogott ez a Magyarországon még nem látott, rendkívül igényes prezentáció.

Legyen a szúnyogprojekt részese!

Az Ökológiai Kutatóközpont várja a tigrisszúnyog észleléseket az ország minden tájáról. Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyog faj jelent meg hazánkban. Ezek az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők, és a tigrisszúnyog közülük az egyik legrosszabb…

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Szabadon, életerősebben

Ausztrál kutatók felfedezték, hogy a szabadtartású tyúkok többet tojnak, de nem a szabadtartás miatt, hanem mert úgy tűnik, hogy összességében erőteljesebben állnak hozzá az élethez.

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.