Back to top

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

A The Guardian számolt be arról, hogy a tudósok csaknem öt év kutatómunka után jutottak eredményre: az árpában megtalálható több mint 39.000 gén közül izolálták a „HvMYB1” nevű speciális gént.

Kísérletek azt is bebizonyították, hogy azok a növények, amelyekben ez a gén kiemelkedően fejeződik ki, ellenállóbak, és nagyobb eséllyel élik túl a szárazságot.

Mivel a gabonaipar egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe az éghajlatváltozáshoz köthető szárazság miatt, a felfedezésnek nagy jelentősége van.

A Heriot-Watt Egyetem munkatársa, Peter Morris, a kutatás vezetője kiemelte, hogy „Ennek a bizonyos génnek a kifejeződését a tesztnövényekben növelve és a szárazsággal együttjáró körülményeket szimulálva,

be tudtuk bizonyítani, hogy a HvMYB1 gént kiemelkedően kifejező növények az elhúzódó szárazságot is túlélik”.

Hozzátette: „Ez egy jelentős felfedezés, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben sokkal szárazságtűrőbb növényeket termesszünk”. A hosszú csapadékmentes időszakok már most rontják a terméshozamot, és az Európai gabonatermést például tavaly különösen keményen érintették.

„A klímaváltozás felgyorsulásával egyre extrémebb idények a jellemzően, miközben létfontosságú, hogy biztosítsuk a megfelelő ellátást” – mondta Peter Morris.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Az Északi-sarkon rajtol a "környezetkímélő" autóverseny-sorozat

Elindul hamarosan az Extreme E sorozat, amelyben elektromos terepjárókon versenyeznek majd a világ olyan helyszínein, amelyek kiemelten fontosak az ökoszisztéma szempontjából.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Továbbra is a tej a legjobb választás

A tej és a tejtermékek a kiegyensúlyozott táplálkozás részei, számos olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak megfelelő összetételben, amiket más forrásból nehéz pótolni. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a tej olyan komplex ásványi anyag és vitamin forrás a szervezet számára, aminek a helyettesítése mindennapos odafigyelést igényel, ha valaki csökkenteni szeretné a fogyasztását.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

Lendületesen nő a megújulóenergia-felhasználás, de ez mégsem elég

Megtorpanni látszik a globális dekarbonizáció üteme, a megelőző négy évben elért mérsékelt előrelépést követően. Ha ez a tendencia folytatódik, az országok nem lesznek képesek elérni a Párizsban elfogadott globális célt, azaz a felmelegedés jóval 2°C alatt tartását.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.