Back to top

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Istvánovics Vera és Honti Márk érvelése szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide.

Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből – mondta az MTI-nek Istvánovics Vera.

A kutatók megállapítása szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban.

Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.

A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön.

Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.

Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség - hangsúlyozta Istvánovics Vera.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Már elektronikusan is beadhatók a halgazdálkodási szakterület kérelmei, bejelentései

Július 8-ától már elektronikusan is benyújthatják a halgazdálkodásban érintett szereplők a halgazdálkodási szakterülettel kapcsolatos kérelmeiket, bejelentéseiket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.