Back to top

Növényvédelmi előrejelzés – Bagolylepkék a láthatáron

Növényvédelmi szempontból egyelőre a száraz időre jellemző rovarkártevő-aktivitás a fő kihívás, hiszen a hamisítatlan nyári idő egészen szeptember első néhány napjáig kitartott, a Kárpát-medencébe betörő hidegfront csak néhány napja vetett véget a kánikulai időnek.

A fény- és feromoncsapdák fogási adatai alapján a fogott fajok listája az ősz közeledtével szűkült,

másoké pedig egyedszámban jelentősen erősödött. A gyümölcsmolyok közül a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly, valamint a szilvamoly lepkéi már alig repülnek, az almamoly azonban még mindig jelentős egyedszámot produkál.

Jelentősen fölerősödött a bagolylepkefajok aktivitása, ami nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat.

Káposzta-bagolylepke kártétele
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta-, a C-betűs, a gamma-, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok-bagolylepkéket. Szakemberek véleménye szerint ez utóbbi faj egyedeinek zöme a déli légáramlatokkal betelepült lepke, de kártétel szempontjából lényegtelen. A hernyók károsítása jelenleg leginkább a kukoricán (csemege- és takarmánykukoricán egyaránt) és a szabadföldi zöldségfélék némelyikén szembetűnő. A pritamin- és a fűszerpaprika, valamint a paradicsom termésének egy része már most kártevővel fertőzött. A paprikaféléken a gyapottok-bagolylepkéhez gyakran társul a kukoricamoly is, de ez a kártevő jelenleg már nem vagy csak néhány egyeddel rajzik. A további károkért tehát már csak a gyapottok-bagolylepke hibáztatható. A többi bagolylepkefaj – a vetési kivételével – főként a káposztaféléken okozhat minőségi és mennyiségi károkat.

Kártételük szembetűnő, megfelelő időzítéssel nem lehetetlen feladat a védekezés ellenük.

Káposztaféléken az előbb említett kártevőkhöz rendszeresen társul még a káposztamoly, valamint a

Káposztalepke hernyói
Káposztalepke hernyói
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
káposztalepke hernyója, de védekezés szempontjából nem igényelnek külön beavatkozást. A bagolylepkehernyók kezdetben a külső leveleken táplálkoznak, de a későbbiekben fénykerülővé válnak, ezért berágják magukat a növények belsejébe. Ha erre sor kerül, jelentősen lecsökken a védekezés hatékonysága.

A növények erősen viaszos levélzete miatt a permetlébe mindig tegyünk nedvesítőszert.

A vetési bagolylepke sok tápnövényű kártevő lévén kevésbé válogatós. Talajszinten károsítva szinte minden növényfajjal beéri. A gyökérnyaki rész megrágásával a teljes növény elpusztulhat. Hernyó alakban telel át, így a fagyok beálltáig veszélyezteti a fiatalabb növényeket.

Ha területünket hagyjuk elgyomosodni, fokozott kártétellel kell számolni.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

 

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2020 a növényi egészség nemzetközi éve

Tavaly decemberben fogadta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2020-at a növényi egészség nemzetközi évének nyilvánítsák. Ez reményeik szerint fölhívja a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét a növényvédelem fontosságára. Napjainkban a világ növénytermelésének körülbelül 40 százaléka megy veszendőbe a károsítók miatt, ami 220 milliárd dolláros kár. Az invazív rovarok számlájára 70 milliárd dolláros kiesés írható.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Segíti a kormány a paprikatermesztőket

Számíthatnak a magyar kormány segítségére a kalocsai fűszerpaprika termelők, a feldolgozásban, az értékesítésben valamint paprika piaci szerepének javításában és növelésében is támogatják őket – mondta az agrárminiszter a XXX. Kalocsai Paprikafesztivál megnyitóján pénteken.

Díszkert zöldségfélékből I.

Egy ápolt konyhakert mindig szép látványt nyújt, tükrözi a gazdája szeretetét a kerti munkák iránt. A zöldségfélék nagy részéről elmondható, hogy nem csak hagyományos formában, a művelés, növényvédelem, szedés szempontjából praktikus, szabályos sorokba ültetve tudják gyönyörködtetni a szemet.

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Lassan jönnek rá, hogy ez a növény jelenti a jövőt

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.

Milyen Magyarország Legszebb Birtoka?

Gyümölcsös konténerekből összeállított, traktor húzta „kisvasúttal” jártuk be a Derecske határában található, madárcsicsergéstől hangos okoskertet, a Hajdú-bihari Bold Agro Kft. 110 hektáros alma- és 80 hektáros meggyültetvényét, amely az idén elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet.

Szoborral emlékeznek a szentesiek a bolgár kertészekre

A bolgár kertészeknek emléket állító szobrot avattak Szentesen. Máté István és Lantos Györgyi szobrászművészek alkotása azokra az időkre és történelmi viharokra emlékeztet, amikor a kertészettel foglalkozó bolgárok megélhetést, netán új hazát keresve 1870 és 1940 között letelepedtek Szegvár és Szentes környékén.