Back to top

Teljes a virágos települések listája

A Virágos Magyarország verseny újabb regionális helyezettjeit hirdették ki augusztus utolsó és szeptember első napjaiban. Mint ismeretes, az idén először kétlépcsőssé vált a megmérettetés, az első körben területi szinten mérkőzhetnek meg a városok és falvak. Ennek köszönhetően nagyobb esélyt kaptak a díjak elnyerésére a kistelepülések is, amelyek korábban nem jutottak hozzá.

Az egyes régiók nyerteseit a területi díjátadókon hirdették ki, végül pedig a nyertes települések közül választják ki a fődíjasokat, amelyeket 2019. október 4-én jelentenek be Budapesten.

Tatabányán a Bányász Napok keretében derült ki, hogy a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket magában foglaló országrész városai közül

Székesfehérvár az idei legvirágosabb, míg a községek között Paloznak az első helyezett.

A második helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Súr kapta. A Belügyminisztérium alapította Virágos Önkormányzatért különdíjat a városok között Tatabánya, míg a falvak között Pákozd nyerte el.

Az Arany Virág díjat Herend és Lovas, a szervezőbizottság elnöki díját Nagyvenyim, a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség Főkertészek díját Komárom kapta. A Magyar Tájépítészek Szövetségének Tájépítészek díját Rácalmásnak ítélték, a Balatoni Szövetség Helyi érték díját pedig Tihanynak.

Az Agrárminisztérium Virágos Vidék Díját Sukoró, az ICOMOS Kertörökség Díját Fehérvárcsurgó vehette át.

A Legvirágosabb Úti Cél verseny közönségdíját a Komárom-Esztergom megyei Császár vihette haza.

Nyíregyházán, a Vidor Fesztiválon is eredményt hirdettek, ott a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket magában foglaló országrész legvirágosabb települései vehették át a díjakat.

Itt a városok között Ózd, a községek között pedig Telkibánya lett az első helyezett.

A második helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Hajdúböszörmény kapta, a Belügyminisztérium Virágos Önkormányzatért különdíját Hajdúnánás és Girincs nyerte el.

Szeptember első napjaiban a Virágos Magyarország verseny újabb regionális helyezettjeit hirdették ki. Szeptember 6-án Baján a Bácska Kincse – Gemenc Természeti Napok keretében derült ki, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magában foglaló régió területi versenyén mely városokat, településeket díjazták.

Szentes lett a legvirágosabb város, míg a községek között Érsekcsanád lett az első helyezett.

A 2. helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Békéscsaba kapta. A Virágos Önkormányzatért különdíjat a Belügyminisztérium jóvoltából a városok között Szeged, míg a falvak között Kardos nyerte el.

A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magában foglaló régióban a Belügyminisztérium Virágos Önkormányzatért város kategóriában Szeged kapta. A szervezőbizottság elnökének díját Kecskemétnek ítélték. A Magyar Díszkertészek Szövetsége a Díszkertészek Díját Orosházának adományozta. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöldülő Városokért Díjjal jutalmazta Baját.

Szeptember 7-én Nagykőrösön, a Nagykőrösi Arany Napok rendezvényen hirdettek eredményt.

A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Pest megyéket magában foglaló térség legvirágosabb városa Budaörs lett, a községek között pedig Szentlőrinckáta lett az első helyezett.

A 2. helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Veresegyház és Tiszafüred kapta. A Virágos Önkormányzatért különdíjat a Belügyminisztérium jóvoltából város kategóriában Hatvan, a falvak között pedig Szada kapta meg.

A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Pest megyéket magában foglaló térségben a rendszeres részvételért Arany Virág díjat kapott Pest megyei Gödöllő, Péteri, a Nógrád megyei Berkenye , és a Heves megyei Visonta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Programok és Kapcsolatok Főosztálya az Év Virágos Óvodája Díját a Tóalmási Mesevár Óvodának adományozta.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztálya a Virágos Közösségek Díját Szolnok érdemelte ki. A Magyar Természetvédők Szövetsége által adományozott Biológiai Sokféleség Megőrzése Díj Poroszló nyerte. A Város és Faluvédők Országos Szövetsége Város és Faluvédők Szövetsége díját Jászfényszaru érdemelte ki. A Virágzó Magyar Kertkultúráért Alapítvány Virágzó Kertkultúráért Díját Kisbárkánynak ítélték oda. A Vasutas Települések Szövetsége Virágos Állomás Díjat adományozott Ceglédnek.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Dr. Kováts Zoltán Díjjal jutalmazta Százhalombattát. Az Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanács (ICOMOS) Kertörökség Díját Eger nyerte el. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága által adományozott Fenntarthatósági Különdíjat Varsány kapta. A 30 ezer fős és kisebb városok kategóriájában indított Facebookos közönségszavazáson a Legvirágosabb Úti Cél nyertese Veresegyház lett.

Ezennel teljes lett a Virágos Magyarország környezetvédelmi vetélkedőben az év legvirágosabb városa és faluja országos díjakért induló régiós települések listája, ami a következő:

Városok:

Lenti (Zala megye)

Harkány (Baranya megye)

Székesfehérvár (Fejér megye)

Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Szentes (Csongrád megye)

Budaörs (Pest megye)

Falvak:

Lipót (Győr-Moson-Sopron megye)

Orfű (Baranya megye)

Paloznak (Veszprém megye)

Telkibánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Érsekcsanád (Csongrád megye)

Szentlőrinckáta (Pest megye)

A versenyben az idén először – hagyományteremtő céllal – erdélyi települések is részt vehettek, saját kategóriában versenyezve a különdíjért.

Ez az első lépés afelé, hogy minden határon túli magyarlakta település csatlakozhasson a környezetszépítő kezdeményezéshez. A legvirágosabb erdélyi várost és falut, valamint a díjazott fővárosi kerületeket szintén az októberi országos átadón jelentik majd be. A győztes magyarországi falu és város képviselheti majd hazánkat a nemzetközi Entente Florale Europe versenyen. Tájépítészekből és kertészekből álló szakmai csapat segíti majd a felkészülésüket.

A Virágos Magyarország kezdeményezés arra ösztönzi a városokat és községeket, hogy aktívan tegyenek a kulturált és vonzó településkép kialakításáért.

Ehhez a parkok és virágos területek kialakítása mellett a fenntartható fejlődés szempontjainak következetes alkalmazása, a településen élők összefogásának ösztönzése, életminőségük javítása, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet erősítése, valamint a természeti és az épített örökség megőrzése és gyarapítása is hozzájárul.

Forrás: 
Magyar Turisztikai Ügynökség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A talpadban az összes göröngy - Az Év Tájépítésze

Az Év Tájépítésze díjat 2019-ben Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár kapta. Az elismerést a szakmai zsűri minden évben az előző öt év alkotásai alapján ítéli oda egy alkotónak vagy alkotóközösségnek. Andor Anikót negyvenéves pályájáról és a szakmáról kérdeztük.

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

Kinyílt a világ legnagyobb virágja

Kinyílt a világ legnagyobb virágja, egy raflézia (Rafflesia tuan-mudae) Szumátra szigetén, indonéz környezetvédők szerint az idei virág a legnagyobb, amelyet valaha láttak.

Hazai méhlegelők 9. rész – Idegenhonos fás hordásnövények II.

Az idegenhonos fásszárú méhlegelő növények ültetése, telepítése mellett a múltban leginkább az az érv szólt, hogy a méhészeti idény vége felé virágoznak, olyan időszakban, amikor a hazai vegetáció képviselői közül már alig tudnak valamit méheink látogatni.

Felhőkarcoló-barát az új paradicsomfajta

Az amerikai tudósok által kikísérletezett újfajta paradicsom bárhol termeszthető, környezetbarát és a NASA is érdeklődik utána.

Kert-trend 2020: a kert a pihenésé, divat a kék

A kerti divatirányzatokat előre vetítő európai szakvásárok, a nagy-britanniai Glee és a németországi Spoga+Gafa tapasztalatai alapján elmondható, hogy 2020-ban nem lesz átütő változás a kerti trendekben. Folytatódik a „termeld magad”, illetve a városi kert-mozgalom. A legdivatosabbak a természethű és rovarbarát kertek. Az év színe pedig a klasszikus kék.

#EUGreenDeal - Európa legyen klímasemleges 2050-re

Az, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk, napjaink legnagyobb kihívása és lehetősége is egyben – olvasható az Európai Bizottság honlapján. Ahhoz, hogy ez valósággá váljon, az Európai Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodásra vonatkozó javaslatát.

Virágos golfpálya

A Zalacsány természetes környezetébe illeszkedő golfpálya zöldfelületének biodiverz évelőágyásait (lásd a fotókon) Ambrus Mária táj- és kertépítőmérnök tervezte. A helyszínen rendezett szakmai konferencián összegezték a tapasztalatokat a fajtaválasztás és a zöldfelület-fenntartás szempontjából.