Back to top

Teljes a virágos települések listája

A Virágos Magyarország verseny újabb regionális helyezettjeit hirdették ki augusztus utolsó és szeptember első napjaiban. Mint ismeretes, az idén először kétlépcsőssé vált a megmérettetés, az első körben területi szinten mérkőzhetnek meg a városok és falvak. Ennek köszönhetően nagyobb esélyt kaptak a díjak elnyerésére a kistelepülések is, amelyek korábban nem jutottak hozzá.

Az egyes régiók nyerteseit a területi díjátadókon hirdették ki, végül pedig a nyertes települések közül választják ki a fődíjasokat, amelyeket 2019. október 4-én jelentenek be Budapesten.

Tatabányán a Bányász Napok keretében derült ki, hogy a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket magában foglaló országrész városai közül

Székesfehérvár az idei legvirágosabb, míg a községek között Paloznak az első helyezett.

A második helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Súr kapta. A Belügyminisztérium alapította Virágos Önkormányzatért különdíjat a városok között Tatabánya, míg a falvak között Pákozd nyerte el.

Az Arany Virág díjat Herend és Lovas, a szervezőbizottság elnöki díját Nagyvenyim, a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség Főkertészek díját Komárom kapta. A Magyar Tájépítészek Szövetségének Tájépítészek díját Rácalmásnak ítélték, a Balatoni Szövetség Helyi érték díját pedig Tihanynak.

Az Agrárminisztérium Virágos Vidék Díját Sukoró, az ICOMOS Kertörökség Díját Fehérvárcsurgó vehette át.

A Legvirágosabb Úti Cél verseny közönségdíját a Komárom-Esztergom megyei Császár vihette haza.

Nyíregyházán, a Vidor Fesztiválon is eredményt hirdettek, ott a Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket magában foglaló országrész legvirágosabb települései vehették át a díjakat.

Itt a városok között Ózd, a községek között pedig Telkibánya lett az első helyezett.

A második helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Hajdúböszörmény kapta, a Belügyminisztérium Virágos Önkormányzatért különdíját Hajdúnánás és Girincs nyerte el.

Szeptember első napjaiban a Virágos Magyarország verseny újabb regionális helyezettjeit hirdették ki. Szeptember 6-án Baján a Bácska Kincse – Gemenc Természeti Napok keretében derült ki, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magában foglaló régió területi versenyén mely városokat, településeket díjazták.

Szentes lett a legvirágosabb város, míg a községek között Érsekcsanád lett az első helyezett.

A 2. helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Békéscsaba kapta. A Virágos Önkormányzatért különdíjat a Belügyminisztérium jóvoltából a városok között Szeged, míg a falvak között Kardos nyerte el.

A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket magában foglaló régióban a Belügyminisztérium Virágos Önkormányzatért város kategóriában Szeged kapta. A szervezőbizottság elnökének díját Kecskemétnek ítélték. A Magyar Díszkertészek Szövetsége a Díszkertészek Díját Orosházának adományozta. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zöldülő Városokért Díjjal jutalmazta Baját.

Szeptember 7-én Nagykőrösön, a Nagykőrösi Arany Napok rendezvényen hirdettek eredményt.

A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Pest megyéket magában foglaló térség legvirágosabb városa Budaörs lett, a községek között pedig Szentlőrinckáta lett az első helyezett.

A 2. helyezettnek járó területi Arany Rózsa díjat Veresegyház és Tiszafüred kapta. A Virágos Önkormányzatért különdíjat a Belügyminisztérium jóvoltából város kategóriában Hatvan, a falvak között pedig Szada kapta meg.

A Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád és Pest megyéket magában foglaló térségben a rendszeres részvételért Arany Virág díjat kapott Pest megyei Gödöllő, Péteri, a Nógrád megyei Berkenye , és a Heves megyei Visonta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Programok és Kapcsolatok Főosztálya az Év Virágos Óvodája Díját a Tóalmási Mesevár Óvodának adományozta.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztálya a Virágos Közösségek Díját Szolnok érdemelte ki. A Magyar Természetvédők Szövetsége által adományozott Biológiai Sokféleség Megőrzése Díj Poroszló nyerte. A Város és Faluvédők Országos Szövetsége Város és Faluvédők Szövetsége díját Jászfényszaru érdemelte ki. A Virágzó Magyar Kertkultúráért Alapítvány Virágzó Kertkultúráért Díját Kisbárkánynak ítélték oda. A Vasutas Települések Szövetsége Virágos Állomás Díjat adományozott Ceglédnek.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Dr. Kováts Zoltán Díjjal jutalmazta Százhalombattát. Az Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanács (ICOMOS) Kertörökség Díját Eger nyerte el. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága által adományozott Fenntarthatósági Különdíjat Varsány kapta. A 30 ezer fős és kisebb városok kategóriájában indított Facebookos közönségszavazáson a Legvirágosabb Úti Cél nyertese Veresegyház lett.

Ezennel teljes lett a Virágos Magyarország környezetvédelmi vetélkedőben az év legvirágosabb városa és faluja országos díjakért induló régiós települések listája, ami a következő:

Városok:

Lenti (Zala megye)

Harkány (Baranya megye)

Székesfehérvár (Fejér megye)

Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Szentes (Csongrád megye)

Budaörs (Pest megye)

Falvak:

Lipót (Győr-Moson-Sopron megye)

Orfű (Baranya megye)

Paloznak (Veszprém megye)

Telkibánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Érsekcsanád (Csongrád megye)

Szentlőrinckáta (Pest megye)

A versenyben az idén először – hagyományteremtő céllal – erdélyi települések is részt vehettek, saját kategóriában versenyezve a különdíjért.

Ez az első lépés afelé, hogy minden határon túli magyarlakta település csatlakozhasson a környezetszépítő kezdeményezéshez. A legvirágosabb erdélyi várost és falut, valamint a díjazott fővárosi kerületeket szintén az októberi országos átadón jelentik majd be. A győztes magyarországi falu és város képviselheti majd hazánkat a nemzetközi Entente Florale Europe versenyen. Tájépítészekből és kertészekből álló szakmai csapat segíti majd a felkészülésüket.

A Virágos Magyarország kezdeményezés arra ösztönzi a városokat és községeket, hogy aktívan tegyenek a kulturált és vonzó településkép kialakításáért.

Ehhez a parkok és virágos területek kialakítása mellett a fenntartható fejlődés szempontjainak következetes alkalmazása, a településen élők összefogásának ösztönzése, életminőségük javítása, a környezettudatos gondolkodás és szemlélet erősítése, valamint a természeti és az épített örökség megőrzése és gyarapítása is hozzájárul.

Forrás: 
Magyar Turisztikai Ügynökség

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dísznövénypiac a brexit után

Világszerte folyamatosan nő a kereslet a holland dísznövényekre, az októbertől októberig tartó egyéves időszakban összességében 35 százalékkal nőtt a kiviteli érték. Matthijs Mesken, a holland virágexportőrök szövetségének (VGB) elnöke azonban óvatosan tekint a jövőbe.

Szerepvállalást kérnek a díszkertészek az új KAP-ban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Díszkertész Alosztálya legutóbbi ülésén a közös agrárpolitika tervezéséről és a díszkertész ágazat szerepvállalásáról tartottak megbeszélést. A díszkertész szakma a kidolgozás alatt álló új KAP mind a kilenc specifikus céljához képes kapcsolódni, talán legkisebb környezetterheléssel termelő, legfenntarthatóbb, legbiodiverzebb ágazat.

Ünnepi díszek a természet ajándékaiból

Miért szépek a természetes karácsonyi díszek? Mert a narancs, az alma, a fahéj és fenyő illata végigkísért mindannyiunkat az ünnepek alatt már generációk óta. Érdemes ápolni a régi hagyományt, és az otthonunkat azzal díszíteni, amit a természet ajándékozott számunkra.

Már kapható a kiváló minőségi hazai Mikulásvirág

A kedvező időjárásnak köszönhetően kiváló minőségben kapható az időszak kedvenc dísznövénye, a mikulásvirág. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara piaci körképe szerint a legtöbb vásárló a 12-13 cm-es cserépben lévő virágot veszi, a piros fellevelűek mellett pedig egyre népszerűbbek a rózsaszínűek, a fehérek és az extrább színűek is. Hazánkban nagyságrendileg mintegy száz termelő foglalkozik mikulásvirág-termesztéssel.

Villamosenergia-termelési rekord Németországban

Az idei esztendő első felében a Németországban előállított villamos energia 44 százaléka megújuló energiákból származik, amely rekordnak számít az ország történetében.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.