Back to top

140 milliárd forintos élelmiszeripari fejlesztésekre nyílik lehetőség

Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése az egész magyar gazdaság érdeke, a nagyobb hozzáadott értékű termékekkel nem csak a gazdálkodók és feldolgozók járnak jól. Tavaly októberben jelent meg a második élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázat, amelyben várhatóan 70 milliárd forint támogatás révén összesen 140 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások.
A magyar mezőgazdaság dinamikusan fejlődik, és mivel a legnagyobb alapanyag-felvásárló az élelmiszeripar, a feldolgozás további bővítésére, hatékonyságának javítására, minőségének emelésére van szükség,

- hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a mai sajtótájékoztatón. Amikor 2008-ban felmértük az ágazat állapotát, kiderült, hogy bár a kibocsátás gyorsan nő, a magyar gazdálkodók jövedelemtermelő képessége csak valamivel több mint a fele az uniós átlagnak. Ezért indultak először a hűtőház- és tárolóépítésre szóló támogatási felhívások, majd a technológiafejlesztés és kapacitásbővítés került sorra, napjainkban a munkaerőt kímélő, minél precízebb technológiák bevezetése, a versenyképesség és energiahatékonyság javítása a fő cél.

Fotó: Ray Shrewsberry/Pixabay
Az ágazat eddig is sokat fejlődött, hiszen 2010 és 2018 között 25 százalékos növekedéssel 3236 milliárd forintos termelési értéket produkált tavaly. Mégis sok még az olyan hazai mezőgazdasági termék, amit külföldön dolgoznak föl, és ezen kíván változtatni a szaktárca.

Két évvel ezelőtt bonyolították le az ÉLIP1 pályázatot, akkor hatalmas volt a túligénylés, és ez vezette az Agrárminisztériumot arra, hogy újra megnyissa ezt a lehetőséget 50 milliárdos keretösszeggel.

A tavaly ősszel kiírt pályázatra az idén áprilisi határidőig összesen 1003 pályázat érkezett, 133 milliárd forintos igénnyel. Mostanáig 352 nyert közülük, összesen közel 50 milliárd forint támogatást.

Az élelmiszeripari fejlesztés célterületen 235 kérelem kapott pozitív elbírálást 40 milliárd forint, a borászati fejlesztés területén pedig 117 kérelem 8,9 milliárd forint támogatási összeggel.

Mindig vannak visszacsurgó pályázati pénzek, ezekből nyitnak meg újra pályázatokat, tette hozzá Viski József helyettes államtitkár, hogy a 2014-2020-as uniós pénzügyi időszak támogatási lehetőségeit teljes mértékben ki tudjuk használni.

Ebben az időszakban 270 ezer kérelmet bírált el a minisztérium ás 191 nyertesnek 1372 milliárd forint kifizetését vállalta.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Kiemelt szerepet töltenek be a nemzeti parkok a környezeti nevelésben

Évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Holnapocska Tábor betekintőjén, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.