Back to top

A jövő 50 egészséges élelmiszere megmentheti a Földet?

Kaktuszok, algák, hínárok, tökvirág és lótuszgyökér. Ezek a növények is rajta vannak a jövő 50 egészséges élelmiszerének a listán, amelyek fogyasztása nem csak az emberi szervezetnek kedvező, hanem megmenthető a Föld is velük.

Csírák és magvak
Csírák és magvak
Fotó: BNE
Bolygónk hihetetlen változatos táplálék kínálatából az emberiség igen szerényen merít - derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) felméréséből. Táplálékunk kétharmada csupán 12 mezőgazdasági terményből és 5 állatfajból áll össze, noha több tízezer, emberi fogyasztásra alkalmas növényfajt ismerünk.

Ám a változatos táplálkozás nem csak az ember számára egészségesebb, hanem bolygónk erőforrásait se merítjük ki, ha újra és újra nem ugyanazokat a növényeket termesztjük.

Sőt, ha  sok növényfajt vonunk be a termesztésbe az azt is eredményezi, hogy a kártevőknek és a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló élővilág vesz körbe minket.

Várhatóan 2050-ben már 10 milliárd embert kell élelmezni.  Ez is sürgeti, hogy változtassunk az étrendünkön, hiszen már most is a Föld eltartó-képességének a határait feszegeti az emberiség.

A jövő 50 élelmiszere

A Knorr a WWF brit szervezetével, valamint elismert tudósokkal, dietetikusokkal és mezőgazdasági szakértőkel együttműködve összeállította „A jövő 50 élelmiszere” című jelentést. A kiadványban 50 tápláló növényi alapú élelmiszer szerepel. Vannak köztük mindennapos összetevők, és kevésbé közismertek is.

Több alternatíva a hasonló növényeknél magasabb terményhozammal kecsegtet, így a kistermelők számára vonzóbb választást jelent,

több növényfaj pedig a zord időjárási és környezeti körülményeket tűri jól: ezek felbecsülhetetlen értéket képviselnek a klímaváltozás miatt egyre bizonytalanabbá váló körülmények között.

Hínártársulás
Hínártársulás
Fotó: BNE

1. Algák – Ezek a tápanyagban gazdag növények adják a Föld oxigéntermelésének felét, továbbá a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemeit jelentik. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a laver hínár és a wakame hínár is.

2. Babfélék és hüvelyesek – A magas élelmirost, fehérje és B-vitamin tartalmú babfélék és hüvelyesek komoly hányada rossz minőségű talajban vagy minimális csapadék mellett is képes fejlődni. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az adzuki bab, a fekete teknős bab, a lóbab (vagy fava bab), a bambara bab, a tehénborsó (más néven tehénbab, homoki bab, csicseribab), a lencse, a mamara bab, a mungóbab és a szójabab. (A babféléket és hüvelyeseket fogyasztás előtt meg kell főzni!)

3. Gabonafélék – Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta tápláló és fenntartható alternatívát kínál. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az amaránt, a hajdina, a köles, a fonio, a kamut (khorasan búza), a quinoa, a tönköly, a teff és a vadrizs.

4. Édes zöldségek – Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, de azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a tökvirág, az okra és a narancssárga paradicsom.

5. Kaktuszok – A kaktuszok rengeteg vizet tárolnak, így nagyon száraz időjárási körülmények között is megteremnek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz (nopal), mivel a növény gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető.

6. Leveles zöldségek – A legtáplálóbb és legrugalmasabban felhasználható zöldségfélék közé tartoznak - magas élelmirost- és ásványianyag-tartalmuknak, de alacsony kalóriatartalmuknak köszönhetően rendkívül egészségesek. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a céklazöld, a rapini brokkoli, a fodros kel, a moringa, a töklevél, a pak choi, a vöröskáposzta, a spenót és a vízitorma.

7. Gombafélék – Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul olyan területeken is megmarad, ahol más élelmiszerek nem. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a téli fülőke (enoki gomba), a bokrosgomba (maitake) és az ízletes rizike.

8. Diófélék és magok – Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszernek! A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a kendermag, a lenmag, a szezámmag és a dió.

9. Gyökérzöldségek – Roppanós, színes gyökerek, leveles zölddel, amit az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében szintén elfogyaszthatunk. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a fekete salátabakszakáll, a petrezselyemgyökér és a jégcsapretek.

10. Csírafélék - A csíráztatás megduplázza, esetenként megháromszorozza a növények tápértékét. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lucernacsíra, a csíráztatott vesebab és a csíráztatott csicseriborsó. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)

11. Gumósok – A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt megőrzik a tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lótuszgyökér, az ube (lila édesburgonya), a jamgyökér és az indonéz vörös (cilembu) édesburgonya.

Forrás: 
Unilever Magyarország

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Áll a bál: tiltakoznak a napelemfarm építése ellen

Heves viták és furcsa ellentmondások övezik azt a projektet, mely ha zöld utat kap, egy 80 hektár alapterületű napelemfarm épül majd meg egy délnyugat-angliai faluban, Longburtonban. A tiltakozók szerint a beruházás mögött álló cég ökológiai vandalizmusra készül, a cég képviselői azonban épp az ellentettjét állítják.

A koronavírus miatt felesleges felhalmozni, élelmiszerhiánytól sem kell tartani az OKSZ szerint

Bár egyes tartós élelmiszerek iránt megnőtt a kereslet, nem kell áruhiányra számítani, és indokolatlan a lakossági felhalmozás - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

Magyar borászati bemutatót tartottak Varsóban

Magyar borászati bemutatót tartottak szerdán Varsóban, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) rendezvényén a legutóbbi országos borversenyen díjazott huszonhat pincészet mutatkozott be a lengyel üzleti partnerek előtt.

Szeretnék, ha Lenny Kravitz is megkóstolná a balatoni borokat

Az amerikai rocksztár képviselői mellett, világhírű magyar akrobaták, harcművészek és balett – táncosok is licitálhatnak majd azokra a dedikált borokra, amelyeket Balatonfüreden árvereznek el február 29-én a GasztroPikniken .

Maggal, mag nélkül - mi lesz a magyar dinnyével?

A Magyarországon nagy felületen görögdinnyét termesztőket és a termékláncban érdekelt szakembereket hívta össze a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft. A cég továbbra is velük együtt építené a dinnyeágazat jövőjét, a közös gondolkodást szorgalmazza, hogy a résztvevők megőrizzék versenyképességüket és a vásárlók kiváló árut kapjanak.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Véleményeket vár az Európai Bizottság

A fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakításával kapcsolatos véleménynyilvánítást tesz lehetővé az Európai Bizottság.

Magyarország legnagyobb pálinkabemutatója Gyulán

Gyulán szervezik meg Magyarország legnagyobb pálinkabemutatóját, az április 24-én kezdődő rendezvényen többek között az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből készült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat készítő szeszfőzdék szakmai elismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.