Back to top

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Nagy bábrabló
Nagy bábrabló
A futrinkafajok többsége éjszaka aktív, nappal viszont a kövek alatt, a fák törzsében vagy az avarban rejtőzködnek.

A futrinkák zsákmánya főleg rovarokból, rovarlárvákból, csigákból, gilisztákból áll.

Többnyire éjjel vagy szürkületkor járnak magányosan préda után, amit nagy, összetett szemükkel a gyenge fényben is fölismernek, vagy a ide-oda mozgatott csápjukkal érzékelnek. A futrinkák családja igen népes, körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon 650 él (pl. magyar futrinka, kerti futrinka, aranyos futrinka, nagy bábrabló). A világ minden táján, még a leghidegebb vidékeken is megtalálhatók.

Fejlődésének végén a legtöbb faj lárvája kamrát váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).

A szentjánosbogár hímje (balra) és nősténye (jobbra)
A szentjánosbogár hímje (balra) és nősténye (jobbra)
A szentjánosbogár nemcsak világít, hanem a lárvája harapásával pusztítja el a csigákat, amiket aztán a rejtekhelyére hurcolva fal föl. Több faja a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálható, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és trópusi területeken fordulnak elő. Nálunk Szent János napja (június 24.) táján röpköd és világít tömegesen. Közepes méretű (5–16 mm) bogarak, testük lapított, párhuzamos. Több fajnál jelentős különbség figyelhető meg az ivarok között: a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek. Közülük a nagy szentjánosbogár Európában mindenütt megtalálható, de már csak kevés olyan meszes talajú, réttel vagy erdővel borított terület van, amely tökéletesen megfelel neki. Fénykibocsátó szervei, csakúgy, mint a nősténynél, az utolsó három szelvény hasoldalán találhatók.
A szentjánosbogár lárvája
A szentjánosbogár lárvája

Lárváik is ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak.

A kifejlett bogarak rövid életű, éjszakai állatok, kifejlett korban már nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; egymásra találásukat fajspecifikus fénykibocsátásuk segíti. Nemcsak az imágók, de a lárvák és bábok is világítanak. Megtelepedésüket és elszaporodásukat elősegíthetjük, ha vigyázunk a természetes növényzet megmaradására, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigafajoknak is kedvez.

A zengőlegyek a kétszárnyúak rendjébe tartozó, rendkívül fajgazdag család. Közel 6000 fajukból mintegy 800 él Európában, hazánkban 390 ismert. Sok zengőlégy külseje, színe, mintázata méhekre vagy darazsakra emlékeztet, ezzel az álcával sok madarat be tudnak csapni. Légy voltuk azonban könnyen felismerhető arról, hogy csak egy pár szárnyuk van, és csápjaik is aprók.

A közönséges zengőlégy potrohmintázata a madarak megtévesztésére szolgál
A közönséges zengőlégy potrohmintázata a madarak megtévesztésére szolgál

A közönséges zengőlégy is kertbarát rovar, ugyanis elsősorban levéltetvekkel táplálkozik, és gyakran tojásait a levéltetű-kolóniák közelében rakja le, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak.

Nappali rovarok, a legyek a virágokat látogatják, nektárral és virágporral táplálkoznak. Különösen kedvelik az ernyős virágokat. Körülbelül egy centiméter hosszú rovar, fekete-sárga gyűrűs potroha darázsra emlékeztet, a levegőben képes egyhelyben lebegni, és ebből a helyzetből különböző irányokba repülni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.

Átadás-átvétel Mezőhegyesen

Márton napján aláírták az átadás-átvételről szóló iratokat a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-ben, ezzel a november 11-jétől kinevezett vezérigazgató, Kovács Norbert átvette a cég vezetését.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

"Vészkiáltást" adnak le a növények, ha megtámadják őket

Ugyan a növényeknek az állatokkal ellentétben nincsenek izmaik és reflexeik, ez nem jelenti azt, hogy passzívan „üldögélnek”, amikor valami elkezdi dézsmálni őket. A Cornell Egyetem új kutatása szerint nagyon is védekeznek, amikor támadás fenyegeti őket.