Back to top

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Nagy bábrabló
Nagy bábrabló
A futrinkafajok többsége éjszaka aktív, nappal viszont a kövek alatt, a fák törzsében vagy az avarban rejtőzködnek.

A futrinkák zsákmánya főleg rovarokból, rovarlárvákból, csigákból, gilisztákból áll.

Többnyire éjjel vagy szürkületkor járnak magányosan préda után, amit nagy, összetett szemükkel a gyenge fényben is fölismernek, vagy a ide-oda mozgatott csápjukkal érzékelnek. A futrinkák családja igen népes, körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon 650 él (pl. magyar futrinka, kerti futrinka, aranyos futrinka, nagy bábrabló). A világ minden táján, még a leghidegebb vidékeken is megtalálhatók.

Fejlődésének végén a legtöbb faj lárvája kamrát váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).

A szentjánosbogár hímje (balra) és nősténye (jobbra)
A szentjánosbogár hímje (balra) és nősténye (jobbra)
A szentjánosbogár nemcsak világít, hanem a lárvája harapásával pusztítja el a csigákat, amiket aztán a rejtekhelyére hurcolva fal föl. Több faja a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálható, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és trópusi területeken fordulnak elő. Nálunk Szent János napja (június 24.) táján röpköd és világít tömegesen. Közepes méretű (5–16 mm) bogarak, testük lapított, párhuzamos. Több fajnál jelentős különbség figyelhető meg az ivarok között: a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek. Közülük a nagy szentjánosbogár Európában mindenütt megtalálható, de már csak kevés olyan meszes talajú, réttel vagy erdővel borított terület van, amely tökéletesen megfelel neki. Fénykibocsátó szervei, csakúgy, mint a nősténynél, az utolsó három szelvény hasoldalán találhatók.
A szentjánosbogár lárvája
A szentjánosbogár lárvája

Lárváik is ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak.

A kifejlett bogarak rövid életű, éjszakai állatok, kifejlett korban már nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; egymásra találásukat fajspecifikus fénykibocsátásuk segíti. Nemcsak az imágók, de a lárvák és bábok is világítanak. Megtelepedésüket és elszaporodásukat elősegíthetjük, ha vigyázunk a természetes növényzet megmaradására, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigafajoknak is kedvez.

A zengőlegyek a kétszárnyúak rendjébe tartozó, rendkívül fajgazdag család. Közel 6000 fajukból mintegy 800 él Európában, hazánkban 390 ismert. Sok zengőlégy külseje, színe, mintázata méhekre vagy darazsakra emlékeztet, ezzel az álcával sok madarat be tudnak csapni. Légy voltuk azonban könnyen felismerhető arról, hogy csak egy pár szárnyuk van, és csápjaik is aprók.

A közönséges zengőlégy potrohmintázata a madarak megtévesztésére szolgál
A közönséges zengőlégy potrohmintázata a madarak megtévesztésére szolgál

A közönséges zengőlégy is kertbarát rovar, ugyanis elsősorban levéltetvekkel táplálkozik, és gyakran tojásait a levéltetű-kolóniák közelében rakja le, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak.

Nappali rovarok, a legyek a virágokat látogatják, nektárral és virágporral táplálkoznak. Különösen kedvelik az ernyős virágokat. Körülbelül egy centiméter hosszú rovar, fekete-sárga gyűrűs potroha darázsra emlékeztet, a levegőben képes egyhelyben lebegni, és ebből a helyzetből különböző irányokba repülni.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Jó termésre számítanak a gazdák Zalában

Zala megyében az őszi időszakban 6500 hektár napraforgó, 29 551 hektár kukorica, 5354 hektár szója és 140 hektár cukorrépa vár betakarításra, a zalai gazdák az időjárási károkat szenvedett területeket kivéve jó termésre számítanak - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

A vegetáriánus étrendnél jobb a mértékletes húsfogyasztás

A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

2020 a növényi egészség nemzetközi éve

Tavaly decemberben fogadta el az ENSZ közgyűlése, hogy 2020-at a növényi egészség nemzetközi évének nyilvánítsák. Ez reményeik szerint fölhívja a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét a növényvédelem fontosságára. Napjainkban a világ növénytermelésének körülbelül 40 százaléka megy veszendőbe a károsítók miatt, ami 220 milliárd dolláros kár. Az invazív rovarok számlájára 70 milliárd dolláros kiesés írható.

Kié a legszebb konyhakert 2019-ben?

Lezajlottak a kertbejárások és kiosztották a települések legszebb konyhakertjeinek járó jutalmakat „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program idei versenyében. Az idén összesen 378 településről közel 2400 kertnevezés érkezett. Az országos eredményhirdetésre és díjkiosztóra az OMÉK keretében kerül sor.