0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

A futrinkafajok többsége éjszaka aktív, nappal viszont a kövek alatt, a fák törzsében vagy az avarban rejtőzködnek.

A futrinkák zsákmánya főleg rovarokból, rovarlárvákból, csigákból, gilisztákból áll.

Többnyire éjjel vagy szürkületkor járnak magányosan préda után, amit nagy, összetett szemükkel a gyenge fényben is fölismernek, vagy a ide-oda mozgatott csápjukkal érzékelnek. A futrinkák családja igen népes, körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon 650 él (pl. magyar futrinka, kerti futrinka, aranyos futrinka, nagy bábrabló). A világ minden táján, még a leghidegebb vidékeken is megtalálhatók.

Fejlődésének végén a legtöbb faj lárvája kamrát váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).

A szentjánosbogár nemcsak világít, hanem a lárvája harapásával pusztítja el a csigákat, amiket aztán a rejtekhelyére hurcolva fal föl. Több faja a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálható, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és trópusi területeken fordulnak elő. Nálunk Szent János napja (június 24.) táján röpköd és világít tömegesen. Közepes méretű (5–16 mm) bogarak, testük lapított, párhuzamos. Több fajnál jelentős különbség figyelhető meg az ivarok között: a hímek szárnyasok, míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek. Közülük a nagy szentjánosbogár Európában mindenütt megtalálható, de már csak kevés olyan meszes talajú, réttel vagy erdővel borított terület van, amely tökéletesen megfelel neki. Fénykibocsátó szervei, csakúgy, mint a nősténynél, az utolsó három szelvény hasoldalán találhatók.

Lárváik is ragadozók; csigákat, apró rovarlárvákat fogyasztanak.

A kifejlett bogarak rövid életű, éjszakai állatok, kifejlett korban már nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; egymásra találásukat fajspecifikus fénykibocsátásuk segíti. Nemcsak az imágók, de a lárvák és bábok is világítanak. Megtelepedésüket és elszaporodásukat elősegíthetjük, ha vigyázunk a természetes növényzet megmaradására, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigafajoknak is kedvez.

A zengőlegyek a kétszárnyúak rendjébe tartozó, rendkívül fajgazdag család. Közel 6000 fajukból mintegy 800 él Európában, hazánkban 390 ismert. Sok zengőlégy külseje, színe, mintázata méhekre vagy darazsakra emlékeztet, ezzel az álcával sok madarat be tudnak csapni. Légy voltuk azonban könnyen felismerhető arról, hogy csak egy pár szárnyuk van, és csápjaik is aprók.

A közönséges zengőlégy is kertbarát rovar, ugyanis elsősorban levéltetvekkel táplálkozik, és gyakran tojásait a levéltetű-kolóniák közelében rakja le, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak.

Nappali rovarok, a legyek a virágokat látogatják, nektárral és virágporral táplálkoznak. Különösen kedvelik az ernyős virágokat. Körülbelül egy centiméter hosszú rovar, fekete-sárga gyűrűs potroha darázsra emlékeztet, a levegőben képes egyhelyben lebegni, és ebből a helyzetből különböző irányokba repülni.

Forrás: Kerti Kalendárium