Back to top

Lassan jönnek rá, hogy ez a növény jelenti a jövőt

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.

Alapvetően a mentalitás, az állattenyésztők konzervativizmusa jelenti a legfőbb akadályt a cirok további terjedése előtt, ez azonban változóban van – hangzott el azon a szakmai eseményen, amely Olaszországban zajlik ezekben a napokban és fő témája a cirok hasznosítása.

A Francia Cirok és Kukoricaszövetség (FNPSMS) által szervezett úton a magyar nyelvű szaksajtót kizárólag a Magyar Mezőgazdaság képviseli az eseményen.

A cirok felhasználása sokrétű, Európában elsősorban takarmányként hasznosítják. Leginkább a kukoricát lehet vele helyettesíteni, mivel beltartalmi értékeit tekintve hasonló eredményeket mutat.

Különösen nagy előnye, hogy az aflatoxin nem jelenik meg benne, márpedig ez komoly problémákat okoz az olasz kukoricatermesztésben.

Elsősorban ez az oka annak, hogy a kukoricatermesztés az utóbbi években a felére esett vissza a termőterületet tekintve. Az alternatívát egyre több termelő esetében a cirok jelenti, további elterjedését azonban egyelőre az ismeretek hiánya akadályozza.

A nagy nemesítési változásokon átesett cirok legfőbb erénye, a jó szárazságtűrés, a klímaváltozással egyre inkább felértékelődik. Ráadásul a növény hozama és emészthetősége is sokat javult az utóbbi évtizedekben, az állatok jól reagálnak rá.

Bár egész Európában nem túl jelentős a ciroktermesztés – mindössze 300 ezer hektáron termesztik ezt a növényt a kontinensen – számos szereplő nagy jövőt lát benne.

A sokoldalúan – például ipari alapanyagként, díszállat-eledelként, szemestakarmányként és szilázsként is – felhasználható cirok ezért várhatóan felfutás előtt áll és a kukoricatermesztésre csak korlátozottan alkalmas területeken jó alternatívát jelenthet.

Persze a cirok takarmányként való felhasználása nem csak szemeket tekintve lehetséges. A szilázscirok esetében szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a szárazságtűrés, emellett pedig a bőséges hozam és az emészthetőség számít fő felhasználási szempontnak. A nagy hozam elérésében a szilázsciroknál sokat számít a növénynek az a képessége, hogy magasabbra képes nőni, ezáltal több takarmányt biztosít mint a sok helyütt népszerű szilázskukorica.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bővítette termelési kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft.

Több mint nyolcszázmillió forintból termelő berendezésekkel, informatikai eszközökkel és szoftverekkel bővítette kapacitását a Kecskeméti Konzerv Kft. – közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

FruitVeB: átlagos lehet az idei zöldségtermés

Átlagos évre számít tavalyihoz hasonlóan az idén is a zöldségtermesztésben a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, ugyanakkor a következő két-három hónap még jelentősen befolyásolhatja a mennyiségeket.

Rendkívüli évük volt a dohánytermesztőknek

Próbára tette az idei év szélsőséges időjárása a hazai dohányültetvényeket, emiatt a tavalyinál várhatóan gyengébb minőségű és kevesebb lesz a termés - hangzott el egy szakmai rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón.