Back to top

Szoborral emlékeznek a szentesiek a bolgár kertészekre

A bolgár kertészeknek emléket állító szobrot avattak Szentesen. Máté István és Lantos Györgyi szobrászművészek alkotása azokra az időkre és történelmi viharokra emlékeztet, amikor a kertészettel foglalkozó bolgárok megélhetést, netán új hazát keresve 1870 és 1940 között letelepedtek Szegvár és Szentes környékén.

Fotó: Arany Sándor Gábor
A város büszke és megbecsüli a múltját, ennek szellemében alakították ki azt az emlékhelyet, ahol felállították a szobrot a bolgár kertészek tiszteletére. Az alkotás azokra emlékeztet, akik megalapozták Szentes jelenét, hírnevét és nagyon sok család biztos kenyerét és megélhetését, mondta a szobor leleplezésekor Szirbik Imre polgármester. A bő másfél évszázada akkori hazájukból nyugatra menekült bolgár kertészek megélhetésükhöz hazát, helyet kerestek, és ez a város, ez a vidék nyitott kapukkal fogadta őket. Másfél évszázad elteltével elmondhatjuk, hogy ez a nyitottság megalapozta a fejlődést.

Az Ivanovok, Dimitrovok és a többiek nyomán a szentesiek is kiváló kertészek lettek, megtanulták, továbbfejlesztették, amit tőlük láttak. Kutattak, hasznosították a termálvizet, rengeteget, dolgoztak, izzadtak, közben megalapoztak egy nagyszerű várost. 

Az emlékhely és a szobor megálmodói és létrehozói helyi kertészek, akik anyagilag is hozzájárultak a csodálatos alkotás elkészültéhez.

A kezdeményezést Lányi Bence (Rijk Zwaan Budapest Kft.) és Dobos Ferenc (Grow Group Palánta Kft.) is támogatták és természetesen az Árpád-Agrár Zrt. és DélKerTész is csatlakozott hozzá. Valamennyien úgy gondolták, hogy álljon a két művész újabb gyönyörű szobra a hajdani Mezőgazdasági Szakközépiskolához közel, ott ugyanis nagyon sok kertész nevelődött, emlékeztett Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A bolgár kertészek bronz emlékszobra egy női figurát ábrázol, kezében káposztával és paprikával teli kosárral, a talapzaton körben pedig a bolgárkertészekre jellemző munkafolyamatokat ábrázolták a művészek.

Fotó: Arany Sándor Gábor

Forrás: 
Both Ildikó

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Mit tehetünk a napégés megelőzésére?

Augusztusban válik igazán szembetűnővé az erős napsugárzás és nagy meleg hatása a növényekre. Almán, szőlőn, paprikán figyelhetünk fel a napégésre, ami kierjedt barnás foltokat okoz a termésen. A kertben nyaraltatott szobanövények levele is károsodhat, csakúgy, mint a világos levelű díszbokrok, díszfák lombja.