Back to top

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

A Pilisi Parkerdő munkájának meghatározó része a természetvédelem. Az erdőgazdaság ezt a célt többek között a védett élőhelyek fejlesztésével, természetközeli erdőgazdálkodással valósítja meg . Szintén a természetvédelmi tevékenység része a gazdasági és a turisztikai szempontok összehangolása, a szakmai szervezetekkel, intézményekkel történő együttműködés. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az a két, a partnerség jegyében zajlott rendezvény, amit szeptember első hetében tartottak a Parkerdő szakembereinek szervezésében.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület közel 25 éve nyerte el e rangos kitüntetést. A díjat a kiemelt biológiai és földrajzi értékeket hordozó védett területek elismerésére ítéli oda az Európa Tanács.

A helyszíni szemle során a testület ellenőre megtekintette az Európa Diplomához csatolt ajánlások teljesülését. A bejárás részét képezte a Pilisi Parkerdő Pilisszentiván térségében folytatott erdőgazdálkodásának helyszíni bemutatása, a területen élő fokozottan védett növényfaj, a dolomitlen (más néven: pilisi len) élőhelyének megtekintése, az ott folyó kutatások és a feketefenyő-állományok szerkezetátalakításának ismertetése. Az Európa Tanács ellenőre az Európa Diploma szempontjából érintett együttműködő partnerekkel (önkormányzatokkal, civilekkel, helyi szervezetekkel) is találkozott, munkájukat egy konferencián mutatták be.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A partnerség jegyében rendezett másik program a Life4OakForests pályázat keretében zajlott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával. A projekt célja annak a folyamatnak a megfordítása, amelyet az intenzív emberi használat okoz a tölgyerdőkben, és ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. A program részeként a Nemzeti Park szakemberei a Pilisben folytatott örökerdő-gazdálkodást és alkalmazási lehetőségeit tanulmányozták.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

A Zalaerdő Zrt. újraindítja járatait a Csömödéri Állami Erdei Vasút személyszállítási vonalán

A védelmi intézkedések betartása érdekében az utasok létszáma korlátozott, a helyek elfoglalása az érkezés sorrendjében történik.