Back to top

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.

A XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) nulladik napján került megrendezésre a II. Környezetgazdálkodási Konferencia, amely „Génmegőrzés és biodiverzitás az állattenyésztés szolgálatában” címmel hívta össze a téma szakértőit és a terület iránt érdeklődőket. A konferencia nyitó előadásában Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a génmegőrzés nemzeti érdek, így kormányzati szinten megkülönböztetett figyelemmel bír.

A cél, hogy csökkenjen hazánk kiszolgáltatottsága a külföldi szaporítóanyagok iránt, miközben sikerül megóvni és fenntartani a közkincsnek számító őshonos magyar háziállat- és növényfajokat, fajtákat.

Hogy ez mennyire fontos feladat, azt az államtitkár az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslésével szemléltette. „A számítások szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75%-át elvesztettük” – figyelmeztetett. Mint mondta, a kormányzat az elmúlt közel tíz évben számos, a génmegőrzéshez kapcsolódó programot hajtott végre. Létrehoztak például egy támogatási keretösszeget, amelyre bármilyen szereplő – a többi közt kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, civil szervezetek vagy éppen magánszemélyek – pályázhat, aki az őshonos fajták fenntartásában részt vállal. Rácz András elmondta, a tavalyi évben harminc kedvezményezett összesen közel 90 millió forintban részesült ennek eredményeképp.

Az államtitkár kitért továbbá a kormány által 2017-ben kidolgozott génmegőrzési stratégiára is, ami négy évre 12,3 milliárd forintos keretösszeget biztosít a többi közt intézményfejlesztésre,
hálózatépítésre és mintaprogramokra. Idén – a támogatási ciklus első évében – negyven projekt 901 millió forintnyi támogatásban részesült.
A konferenciáról szóló részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság hetilapban olvashatják.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok enyhítéséhez

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Június 9-ig lehet módosítani az AKG-igénylést

Az egységes kérelem keretében benyújtott AKG kifizetési kérelme még június 9-ig módosítható. A pontosítás ezt követően is lehetséges.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

A járványhelyzetben is segíti a különleges ellátást igénylő gyermekeket a COOP

Csaknem 90 tonnányi alapélelmiszereket tartalmazó adományt nyújt a Coop Segély Alapítvány és a CO-OP Hungary Zrt. az állami gondozásban nevelkedő 8268 különleges ellátást igénylő gyermekeknek.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.