Back to top

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Ibrahim Sedef Ankarától észak-keletre, a Fekete-tenger partvidékén fekvő Trabzonból származik. A helyi medvék három év alatt nagyjából 10 ezer dolláros kárt okoztak már neki, annak ellenére, hogy számtalan tároló épületet és fémketrecet is épített, hogy megvédje a méheit. Próbálkozott elterelő csalival is, például almát helyezett ki, azonban a mackók számára ez nem volt elég ízletes.

Úgy döntött,

ha már úgy sem tudja visszatartani a hívatlan vendégeket, ő maga kínálja fel nekik a mézet,

nem is akárhogy: négy edényben tálalt fel háromféle mézet - vadvirág, gesztenye és Anzer - valamint egyben cseresznye dzsemet a medvéknek. Egy automata vadkamera segítségével pedig rögzítette is kísérletét.

A felvételek tanúsága szerint az állatoknak igen kifinomult az ízlése: a kedvencünk az Anzer méz lett. Ez a mézfajta 90 virág nektárjából készül, melyek csak az Rize tartománybeli Anzer-fennsíkon nőnek. Amellett, hogy a medvék imádták, az Anzer számos gyógyhatással is rendelkezik: gyomorfájdalmakra, hajhullásra és sebkezelése is használják. Az ára pedig akár 300 dollár is lehet kilogrammonként.

A veszteségek ellenére Ibrahim mégsem tud haragudni a bundás tolvajokra:

"Amikor ránézek a felvételre, elfelejtem az összes kárt amit okoztak, imádom őket"

- mondta.

Törökországban a barnamedve a legnagyobb ragadozó állat, és az Fekete-tenger környékén, valamint a Kelet-Anatóliai régióban elterjedtek.

Wild Bear Taste Tests Honey

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

Mennyire veszélyes a szúnyogirtás a méhekre?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték olvasóink szerkesztőségünktől, mi pedig továbbítottuk a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A választ az alábbiakban változatlan formában adjuk közre.

Kétezer vaddisznó kapta el a sertéspestist tavaly április óta

Mintegy kétezer vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist Magyarországon a betegség tavaly áprilisi megjelentése óta - közölte az országos főállatorvos kedden az M1 aktuális csatornán.