Konda vonul a sorok között, „megpocsékolva” a termést. A gyerekeket a kertbe is csak aggódva kiengedő gazdák hiába próbálkoznak az ajánlott védekezési eszközökkel, érezhető eredményt nem érnek el.
Badacsonyban évszázadok óta folyik szőltermesztés, soha nem volt kerítés, békésen éltek együtt vadak és emberek.
Amikor csörgőre száradt az erdő korábban is bejártak a friss zöldre a vadak. Közel másfél évtizede egy száraz nyáron levonultak a vaddisznók a laposba, a vizes részre. Oda-vissza járták a kertet, s ha már ott voltak, belecsipegettek a szőlőbe. Vadhálót húztak három oldalról – míg a negyedik szomszéd nem látta szükségét – s valamiféle hatást tapasztaltak. Az elmúlt két évben – az ide született vaddisznó utódoknak köszönhetően – nem csak átjárnak, hanem már otthonosan érzik magukat.
Osztatlan közös tulajdon miatt nem keríthet saját elképzelése szerint. A határ a szokásjog alapján lett meghatározva, van akinél csak sorompó zárja a területet
Először a vadháló vezérhuzala mellé szögesdrótot kötöztek. A disznó felnyomta úgy, hogy a véres szőr ottmaradt. Majd jött a vadrács, de igazán átütő eredményt azzal sem értek el. A vadkerítés nem olcsó, a vadriasztó szerek nem bizonyultak elég hatásosnak.
– mutatott körbe Kocsis Katalin, a feleség, hogy módszeresen válogatnak. Kezdik a korai, illatos fajtákkal, és folyamatosan figyelemmel kísérik az érési sorrendet. Vásároltak vadriasztó granulátumot – amit a vadászok ajánlottak -, s a használati utasításban előírt háromszorosát szórták ki a csapásra, amit kétnaponta megismételtek. Rá sem hederítettek. Ezt követte a spray, amit szivacsra fújtak, s nyitott flakonban helyeztek el. A szakemberek biztos sikert ígértek, mégsem hatott. Szóba került a villanypásztor – ami zártkertben nem szerencsés -, de a vadász szerint a disznó lehatja a fejét, és visítva rohan át rajta. Okos állatok, a helyiek pedig tanácstalanul állnak.
Eső után gyakrabban járnak. Anyadisznó, három-négy süldővel jön, de a hat-hét fős csapat teljesen általános. Nem félnek az embertől, miközben az emberre akár veszélyesek is lehetnek.
A bozótos terület nagy vonzerő a disznó számára. Ugyanakkor azt is megkapták, hogy az önkormányzat feladata a vadak távoltartása. A vadásztársaság magánszemélynek nem fizet vadkárt, amit csak peres úton lehet kényszeríteni. Egy házikertnél legfeljebb 100 ezer forintos térítést lehetne érvényesíteni, miközben a perköltség ennek akár a duplája. A károsultak véleménye szerint a vadásztársaságnál van a megoldás kulcsa, hiszen ebben ők a szakértők. Talán a táplálékkal, az itatóhelyek kialakításával az erdőben lehetne tartani az állatokat? Remélik, hogy néhány év múlva a Badacsonyi Borvidék nem Badacsonyi Vadaspark néven válik ismertté.
Dobosi Győző, a Balaton Borrégió elnöke hosszútávon nem lát megnyugtató megoldást. A Nivegy-völgyben illetve Balatonfüreden óriási probléma a vadkár, amire megoldást kell találniuk.
A dűlők szélső részein szinte száz százalékos a kár. Az általuk kipróbált spary bár hatékony védelemnek tűnik, de olyan mint a seregélyriasztó, ahol a szomszéd nem használja, ott a közepes megoldás is hatékonynak tűnik. A kár ugyanannyi, legfeljebb a kevésbé bolygatott helyekre koncentrálódik.
„Jó lenne olyan pályázati megoldás, állami segítség, aminek keretében le lehetne keríteni a fokozottabban károsított területeket”- mutatott rá a szakember, hogy a vaddisznók számára ma olyan nagy vonzerőt jelentenek a mezőgazdasági területek, hogy a bármit széttúrnak. Ha be akar menni a disznó, akkor megtalálja a módját. Erősen felszaporodott a vadállomány, s – véleménye szerint – ezek az eszközök csak időszaki megoldást adnak.
Jelenleg a bekerítést látják hatékony megoldásnak. Jó lenne erre valamiféle pénzügyi alapot találni, de akár önerőből is megérheti a megvalósítás. „Olyan ellen védekezünk, amiről nem mi tehetünk”- hangsúlyozta, hogy a vadásztársaságok a vadak gazdái, ám amint pénzről van szó, a vadászok megváltoznak. Az ültetvényekben mindig könnyű vadat találniuk, amelyek könnyű táplálékszerzési lehetőséget látnak a szőlőben.