Back to top

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

A népszerű kezdeményezés része az „Év Emlőse” országos szintű tematikus rendezvénysorozat is, amelynek idén középpontjában a hiúz áll – mondta el Balczó Bertalan, természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpontjában.

A helyettes államtitkár köszöntőjében elhangzott, hogy a Vadonleső Program - ami egyben az egyik legjelentősebb társadalmi bázisú, úgynevezett „Citizen Science”, azaz közösségi tudomány program - hat éve az egyik legnépszerűbb védett kisemlősünkkel, a keleti sünnel indította útjára az „Év Emlőse” kezdeményezést. A program minden évben más és más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, elősegítve azok megismerését és hatékonyabb védelmét.
Az országos szintű programsorozatnak köszönhetően a sün az egyik legjobban feltérképezett védett emlősfajunkká vált, olyan széles társadalmi elfogadottság és népszerűség mellett, amire alig volt példa a hazai természetvédelem történetében – tette hozzá.

2019-ben a fokozottan védett európai hiúz kapta az „Év Emlőse” címet, így az idén minél szélesebb körben szeretné a Vadonleső Program megismertetni a fajt a lakossággal, köztük a kisiskolásokkal is.

A számos program és pályázat mellett minden évben a Vadonleső Program keretében egy regionális rendezvényt is szerveznek egy vidéki iskola tanulói részére. Mivel a hiúz legjelentősebb állományai a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területein élnek, így az idei évben a Bükkben és ezen belül is Felsőtárkányban szervezték a térségi rendezvényt - közölte.

A hiúz Magyarországon 1993 óta fokozottan védett nagyragadozó faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500.000 Ft. Európai viszonylatban 9-10 ezer egyedre teszik az állomány nagyságát, ebből a Kárpátok vonulatai mintegy 2300-2 400 példánynak adnak otthont. Bár az Északi-középhegység számos pontján jelen van, ugyanakkor ez a viszonylag széles elterjedési sáv a szakértői becslések szerint is mindössze 15-20 példányt jelent.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Tej. Szívvel-lélekkel!

Útjára indult a tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampány, amely az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttes közreműködésével jött létre. A június 18-ig tartó promóció a fogyasztói tudatosság ösztönzését, a fogyasztói edukációt, valamint minőségi hazai tejtermékek megismertetését hivatott elősegíteni.

Újabb 80 milliárd forint jut az állattenyésztés és kertészet támogatására

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Fogyókúrára fogták a pufók kínai vadlovakat

Elhíztak a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fogságban élő Przsevalszkij-lovak - a világ utolsó vadlóalfajának fogságban tenyésztett egyedei -, ezért fogyókúrára fogták őket.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.