Back to top

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Mindezek ellenére előreláthatólag idén sem lesz átlag alatti az ország gyümölcstermése.

„Az elmúlt évben rekordtermésünk volt, mégsem tudtunk eljutni a csúcsra, ugyanis a szép hozamokat nem voltunk képesek begyűjteni. Az idén ugyancsak jól alakul a termés, és ha időben elvégezzük a betakarítást, valóban kiváló eredményt érhetünk el: a tavalyihoz hasonlót, vagy talán még annál is jobbat. Minden csak azon múlik, hogy a megtermett javakat időben eljuttassuk az üzletekbe és a komoly kapacitású és minőségű tárolókba” – részletezte a helyzetet Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke. A vezető ehhez hozzáfűzte, hogy továbbra is óriási gondjuk a munkaerőhiány, ami úgyszólván a padlóra küldi őket. Hiányoznak a termelésből az emberek, mindenekelőtt a betakarítás folyamatában.

„Ez nagy gondunk, bár az utóbbi időben legalább némi változás tapasztalható. Elsősorban arra utalhatok, hogy a gazdasági bumm valamelyest visszaesőben van, nem csupán Szlovákiában, tulajdonképpen egész Európában, és nekünk, gyümölcstermesztőknek ez talán jól jöhet, legalábbis abban reménykedünk, hogy valamennyi munkaerő átcsoportosulhat hozzánk. Mert

van még az idén két-két és fél erős hónapunk, mégpedig a szeptember, az október, esetleg a november közepéig tartó időszak, amikor az alma begyűjtése a legfontosabb tennivaló”

– ismertette várakozásait Marián Varga.

Nyílt titok, hogy a szlovák polgárok például inkább Spanyolországba, Olaszországba, Franciaországba vagy Belgiumba mennek gyümölcsöt szedni, a nagyobb kereset reményében. Hogy miért? Ezekben az EU-tagállamokban az átlagos nettó órabér eléri a 7-7,5 eurót, míg Szlovákiában mindössze 4 euró körül van.

„A befektetés egy főre és egy órára átszámítva 8 euró, Belgiumban mintegy 8,5. A nagy különbség a nettó bérben van” – fogalmazta meg neheztelését Marián Varga. Ezután megjegyezte, hogy a szlovák gyümölcstermesztők idei értékesítési árai már a betakarítási szezon kezdetekor meredeken zuhantak, ami vonatkozik például a cseresznyére, és ugyanúgy az azt követő kajszibarackra is. Rengeteg volt ugyanis az importáru, és emiatt a szlovák termelők nem tudták felnyomni az eladási árakat.

Azzal viszont módfelett elégedett, hogy a szlovák fogyasztók egyre tájékozottabbak, vagyis hogy egyre jobban odafigyelnek a hazai gyümölcs minőségére.

„A korábbinál több figyelmet szentelnek a hazai és a külföldi gyümölcs minősége közötti különbségnek. Ez lényeges mutató számunkra.

Végre sokan rájöttek a hazai termesztésű gyümölcs ízére! Ennek ellenére még mindig közel kétharmados a szlovákiai gyümölcsfogyasztás behozatala az itthoni egyharmaddal szemben.

Jelen pillanatban azonban vagy a felét fedezni tudnánk a honi fogyasztásnak,” részletezte Marián Varga.

Nem kell a legális házi pálinka...

Szlovákiában nagyon kevesen érdeklődnek a legális otthoni pálinkafőzés iránt, pedig az erre vonatkozó jogszabály az idén lépett hatályba. Ennek alapfeltétele a szabványosított gyártóberendezés bejegyzése. A házi pálinkagyártóknak emellett kimutatást kell vezetnie és adót fizetnie a legyártott desztillátum mennyisége alapján. A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumban és a vámhivatalban ez ideig mindössze tíz kérvényezőt tartanak nyilván, akik hivatalosan tisztázott körülmények között akarnak odahaza pálinkát készíteni.

Tehát csupán tízen jegyeztették be gyártó részlegeiket. Négyen közülük már korábban is legálisan foglalkoztak az otthoni pálinkafőzéssel.

„Nem csodálkozom az érdektelenségen, ugyanis aki korábban is készített odahaza szeszt, az általában nem szabványos berendezéssel dolgozott. Viszont az ilyen főzdék most már nem kaphatnak bizonylatot, tehát vadonatúj berendezésre van szükségük. További lényeges mutató, hogy

a 12-14 órás házi pálinkafőzés során csupán a fele készül el annak, amit hivatalos pálinkafőzdékben egyetlen nyolcórás műszakban előállítanak”

– részletezte az érdektelenség okait Tomáš Holota, a Pálinka- és Szeszfőzők Szlovákiai Szövetségének munkatársa. Elmondása szerint a szlovák háztartásokban továbbra is sokan illegálisan készítenek pálinkát.

A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint a jogszabállyal az volt a céljuk, hogy a hatályos előírások úgy tegyék lehetővé a házi pálinkafőzést, hogy a lehető legegyszerűbbek legyenek a rá vonatkozó adminisztrációs előírások. Ezt sikerült is elérni, áll a minisztérium sajtóosztályának tájékoztatásában.

A házi pálinkafőzés lehetővé tétele mindenesetre egyelőre nem veszélyezteti a nagy gyártókat, pedig közülük többen is tartottak az esetleges konkurenciától. Ehhez képest a nyitrai régióban például egészen október végéig teljes kihasználtsággal üzemelnek a bérfőzdék a fokozott érdeklődésnek köszönhetően.

Az érsekújvári já­rás­beli Tardoskeddi Mezőgazdasági Szövetkezet gyümölcsösében az almások területe nagyjából 31,5 hektár, és ennek a felét biotermesztésben művelik. Hét hektáron termesztenek kajszit, 12 hektáron pedig a Szlovákiában még szinte teljesen periférikus kultúraként kezelt homoktövist.

Tardoskedden 12 hektáron termesztenek homoktövist
Tardoskedden 12 hektáron termesztenek homoktövist
„Az elmúlt évünk jó volt, általánosságban véve alighanem annak köszönhetően, hogy a korábbi években fagyoktól szenvedett a gyümölcsösünk. Az idén tavasszal újfent kaptunk fagyokat, még abban a vegetációs időszakban is, amikor a fákon már mutatkoztak a kisebb termések. A hűvösebb időjárás miatt nagyon gyenge lett a beporzás is. Az almatermést illetően nagyjából 20 tonnás átlagos hektáronkénti hozamot remélünk, holott tavaly ennek a duplája is megtermett. Szeptember és október a fő betakarítási időszak” – nyilatkozta lapunknak Bíróczi Péter, a szövetkezet gyümölcsösének a vezetője.

Tardoskedden is hiányzik a termés betakarításához szükséges munkaerő.

Lényegében 2-3 hónapos időszakról van szó, csakhogy ilyen rövid idő alatt lehetetlen egy-egy munkavállaló egész éves alkalmazása.

Egyszerűen nem tartható meg ezért például 50 ember, mondja a szakember, mivel a hatályos szlovákiai törvény óriási terheket ír elő az üzemek számára. „További komoly gond számunkra a felvásárlási árak alakulása. Vegyük csak például az almát. Egy kiló előállítási költsége 25–30 cent, miközben a felvásárlási ára 21–22 cent körül alakul. Lengyelországban például támogatja a termelőket az állam a kivitelben, ott ennek köszönhetően kifizetődő a termelése” – mondta el a tardoskeddi szövetkezet gyümölcsösének vezetője.

A galántai járásban található Körtvélyesi Mezőgazdasági Szövetkezetnek mintegy 40 hektár gyümölcsöse van. Aradszky Ľuboš, a szövetkezet gyümölcsösének vezetője szintén azt emelte ki, hogy az idei termés alakulását nagymértékben befolyásolta a hűvös kora tavaszi időjárás. A galántai járásbeli szövetkezetben szintén gyengébb terméssel számolnak az előző évihez képest. A cseresznye csak a az előző évi hozam felével szolgált, elsősorban azért, mert a virágzásakor kedvezőtlen volt az időjárás, és ebből eredően gyengén sikerült a beporzás.

Bíróczi Péter: a felvásárlási árak alakulása továbbra is nagy gondot jelent a termelőknek
Bíróczi Péter: a felvásárlási árak alakulása továbbra is nagy gondot jelent a termelőknek
„Gyümölcsösünkben 20 hektár az almatermő terület, és ott is alacsonyabbak lesznek a hozamok az előző évinél. Ezzel szemben

a 6 hektáron termesztett őszibarack termése viszonylag szépen alakul, mind mennyiségileg, mind a minőség szempontjából.

A harmadik kultúránk a körte, amelyből ugyancsak kevesebb terem a tavalyinál. Ez valamiért váltakozó: az egyik évben bővebb a termése, a másikban jóval gyengébb. Az értékesítés terén nincsenek gondjaink. A legjobban az őszibarack fogy, ráadásul a saját boltunkban, ami a gyümölcsös szomszédságában található. Őszibarackot a dunaszerdahelyi Jednota üzlethálózat is vásárol tőlünk” – részletezte a szövetkezet értékesítését Aradszky Ľuboš.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb ellenőrrel dolgoznak az amerikai sertésüzemekben

A Trump kormány jóváhagyta, hogy a sertésüzemek csökkentsék a Mezőgazdasági Minisztérium által kirendelt ellenőrök számát, és engedélyezte a vágóhidak vágóvonalainak sebességkorlátozás nélküli működését. Az új szabályozás a régi ellenőrző rendszer modernizálására irányul. A fogyasztói érdekképviseletek szerint a változtatások hatására romlik az élelmiszerbiztonság és nő a dolgozók veszélyeztetettsége.

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

Ezért nem szabad kidobni az alma héját!

Ha szeretnénk maximálisan kihasználni az alma jótékony hatását, ne dobjuk ki a héját, tele van értékes tápanyagokkal. És így még felesleges hulladékot sem termelünk.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.