Back to top

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Mindezek ellenére előreláthatólag idén sem lesz átlag alatti az ország gyümölcstermése.

„Az elmúlt évben rekordtermésünk volt, mégsem tudtunk eljutni a csúcsra, ugyanis a szép hozamokat nem voltunk képesek begyűjteni. Az idén ugyancsak jól alakul a termés, és ha időben elvégezzük a betakarítást, valóban kiváló eredményt érhetünk el: a tavalyihoz hasonlót, vagy talán még annál is jobbat. Minden csak azon múlik, hogy a megtermett javakat időben eljuttassuk az üzletekbe és a komoly kapacitású és minőségű tárolókba” – részletezte a helyzetet Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke. A vezető ehhez hozzáfűzte, hogy továbbra is óriási gondjuk a munkaerőhiány, ami úgyszólván a padlóra küldi őket. Hiányoznak a termelésből az emberek, mindenekelőtt a betakarítás folyamatában.

„Ez nagy gondunk, bár az utóbbi időben legalább némi változás tapasztalható. Elsősorban arra utalhatok, hogy a gazdasági bumm valamelyest visszaesőben van, nem csupán Szlovákiában, tulajdonképpen egész Európában, és nekünk, gyümölcstermesztőknek ez talán jól jöhet, legalábbis abban reménykedünk, hogy valamennyi munkaerő átcsoportosulhat hozzánk. Mert

van még az idén két-két és fél erős hónapunk, mégpedig a szeptember, az október, esetleg a november közepéig tartó időszak, amikor az alma begyűjtése a legfontosabb tennivaló”

– ismertette várakozásait Marián Varga.

Nyílt titok, hogy a szlovák polgárok például inkább Spanyolországba, Olaszországba, Franciaországba vagy Belgiumba mennek gyümölcsöt szedni, a nagyobb kereset reményében. Hogy miért? Ezekben az EU-tagállamokban az átlagos nettó órabér eléri a 7-7,5 eurót, míg Szlovákiában mindössze 4 euró körül van.

„A befektetés egy főre és egy órára átszámítva 8 euró, Belgiumban mintegy 8,5. A nagy különbség a nettó bérben van” – fogalmazta meg neheztelését Marián Varga. Ezután megjegyezte, hogy a szlovák gyümölcstermesztők idei értékesítési árai már a betakarítási szezon kezdetekor meredeken zuhantak, ami vonatkozik például a cseresznyére, és ugyanúgy az azt követő kajszibarackra is. Rengeteg volt ugyanis az importáru, és emiatt a szlovák termelők nem tudták felnyomni az eladási árakat.

Azzal viszont módfelett elégedett, hogy a szlovák fogyasztók egyre tájékozottabbak, vagyis hogy egyre jobban odafigyelnek a hazai gyümölcs minőségére.

„A korábbinál több figyelmet szentelnek a hazai és a külföldi gyümölcs minősége közötti különbségnek. Ez lényeges mutató számunkra.

Végre sokan rájöttek a hazai termesztésű gyümölcs ízére! Ennek ellenére még mindig közel kétharmados a szlovákiai gyümölcsfogyasztás behozatala az itthoni egyharmaddal szemben.

Jelen pillanatban azonban vagy a felét fedezni tudnánk a honi fogyasztásnak,” részletezte Marián Varga.

Nem kell a legális házi pálinka...

Szlovákiában nagyon kevesen érdeklődnek a legális otthoni pálinkafőzés iránt, pedig az erre vonatkozó jogszabály az idén lépett hatályba. Ennek alapfeltétele a szabványosított gyártóberendezés bejegyzése. A házi pálinkagyártóknak emellett kimutatást kell vezetnie és adót fizetnie a legyártott desztillátum mennyisége alapján. A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumban és a vámhivatalban ez ideig mindössze tíz kérvényezőt tartanak nyilván, akik hivatalosan tisztázott körülmények között akarnak odahaza pálinkát készíteni.

Tehát csupán tízen jegyeztették be gyártó részlegeiket. Négyen közülük már korábban is legálisan foglalkoztak az otthoni pálinkafőzéssel.

„Nem csodálkozom az érdektelenségen, ugyanis aki korábban is készített odahaza szeszt, az általában nem szabványos berendezéssel dolgozott. Viszont az ilyen főzdék most már nem kaphatnak bizonylatot, tehát vadonatúj berendezésre van szükségük. További lényeges mutató, hogy

a 12-14 órás házi pálinkafőzés során csupán a fele készül el annak, amit hivatalos pálinkafőzdékben egyetlen nyolcórás műszakban előállítanak”

– részletezte az érdektelenség okait Tomáš Holota, a Pálinka- és Szeszfőzők Szlovákiai Szövetségének munkatársa. Elmondása szerint a szlovák háztartásokban továbbra is sokan illegálisan készítenek pálinkát.

A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint a jogszabállyal az volt a céljuk, hogy a hatályos előírások úgy tegyék lehetővé a házi pálinkafőzést, hogy a lehető legegyszerűbbek legyenek a rá vonatkozó adminisztrációs előírások. Ezt sikerült is elérni, áll a minisztérium sajtóosztályának tájékoztatásában.

A házi pálinkafőzés lehetővé tétele mindenesetre egyelőre nem veszélyezteti a nagy gyártókat, pedig közülük többen is tartottak az esetleges konkurenciától. Ehhez képest a nyitrai régióban például egészen október végéig teljes kihasználtsággal üzemelnek a bérfőzdék a fokozott érdeklődésnek köszönhetően.

Az érsekújvári já­rás­beli Tardoskeddi Mezőgazdasági Szövetkezet gyümölcsösében az almások területe nagyjából 31,5 hektár, és ennek a felét biotermesztésben művelik. Hét hektáron termesztenek kajszit, 12 hektáron pedig a Szlovákiában még szinte teljesen periférikus kultúraként kezelt homoktövist.

Tardoskedden 12 hektáron termesztenek homoktövist
Tardoskedden 12 hektáron termesztenek homoktövist
„Az elmúlt évünk jó volt, általánosságban véve alighanem annak köszönhetően, hogy a korábbi években fagyoktól szenvedett a gyümölcsösünk. Az idén tavasszal újfent kaptunk fagyokat, még abban a vegetációs időszakban is, amikor a fákon már mutatkoztak a kisebb termések. A hűvösebb időjárás miatt nagyon gyenge lett a beporzás is. Az almatermést illetően nagyjából 20 tonnás átlagos hektáronkénti hozamot remélünk, holott tavaly ennek a duplája is megtermett. Szeptember és október a fő betakarítási időszak” – nyilatkozta lapunknak Bíróczi Péter, a szövetkezet gyümölcsösének a vezetője.

Tardoskedden is hiányzik a termés betakarításához szükséges munkaerő.

Lényegében 2-3 hónapos időszakról van szó, csakhogy ilyen rövid idő alatt lehetetlen egy-egy munkavállaló egész éves alkalmazása.

Egyszerűen nem tartható meg ezért például 50 ember, mondja a szakember, mivel a hatályos szlovákiai törvény óriási terheket ír elő az üzemek számára. „További komoly gond számunkra a felvásárlási árak alakulása. Vegyük csak például az almát. Egy kiló előállítási költsége 25–30 cent, miközben a felvásárlási ára 21–22 cent körül alakul. Lengyelországban például támogatja a termelőket az állam a kivitelben, ott ennek köszönhetően kifizetődő a termelése” – mondta el a tardoskeddi szövetkezet gyümölcsösének vezetője.

A galántai járásban található Körtvélyesi Mezőgazdasági Szövetkezetnek mintegy 40 hektár gyümölcsöse van. Aradszky Ľuboš, a szövetkezet gyümölcsösének vezetője szintén azt emelte ki, hogy az idei termés alakulását nagymértékben befolyásolta a hűvös kora tavaszi időjárás. A galántai járásbeli szövetkezetben szintén gyengébb terméssel számolnak az előző évihez képest. A cseresznye csak a az előző évi hozam felével szolgált, elsősorban azért, mert a virágzásakor kedvezőtlen volt az időjárás, és ebből eredően gyengén sikerült a beporzás.

Bíróczi Péter: a felvásárlási árak alakulása továbbra is nagy gondot jelent a termelőknek
Bíróczi Péter: a felvásárlási árak alakulása továbbra is nagy gondot jelent a termelőknek
„Gyümölcsösünkben 20 hektár az almatermő terület, és ott is alacsonyabbak lesznek a hozamok az előző évinél. Ezzel szemben

a 6 hektáron termesztett őszibarack termése viszonylag szépen alakul, mind mennyiségileg, mind a minőség szempontjából.

A harmadik kultúránk a körte, amelyből ugyancsak kevesebb terem a tavalyinál. Ez valamiért váltakozó: az egyik évben bővebb a termése, a másikban jóval gyengébb. Az értékesítés terén nincsenek gondjaink. A legjobban az őszibarack fogy, ráadásul a saját boltunkban, ami a gyümölcsös szomszédságában található. Őszibarackot a dunaszerdahelyi Jednota üzlethálózat is vásárol tőlünk” – részletezte a szövetkezet értékesítését Aradszky Ľuboš.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Finom és egészséges: gyümölcsszeletek, zöldségporok

Keresleti piac van az új szárított kényelmi termékekre, különösen a gyümölcsből készült, hozzáadott cukor, tartósítószer- és adalékanyag-mentes, nem liofilizált és nem sült, tehát zsírt nem tartalmazó élelmiszerek népszerűek. A kalábriai Biocal cég új, 4 százalékos víztartalmú gyümölcsszeletei és zöldségporai alacsony hőmérsékleten készülnek, ami garantálja, hogy nem veszítenek a kedvező összetevőikből.

A gyógynövények termesztése turisztikai célpont is

A gyógyturizmus hazánkban főként a gazdag termálvízkészletünket hasznosító fürdőkultúrára épül. Kialakulóban van ugyanakkor egy másik ága is, amely a gyógynövényekre alapoz. E fajok termesztése, feldolgozása kifejezetten látványos, így az könnyen összekapcsolható a turizmussal.

Jelentősebb csapadék segítheti a talajok átnedvesedését

A hét első felében többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, ezekből azonban csak szerdán hullott elszórtan nagyobb mennyiségű csapadék. Az elmúlt öt nap csapadékösszege az ország nagy részén mindössze 1 és 5 mm között alakult, csak kevés helyen esett számottevő mennyiség. Ezek a gyenge esők, záporok csak arra elegendőek, hogy a talaj felszínének kiszáradását megakadályozzák.

A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok enyhítéséhez

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között egy 32 országot érintő műveletben az Európai Unió rendőri együttműködését koordináló szervezete, az Europol szerdai tájékoztatása szerint.

Dinnyetermelők: a húsvét utáni fagyok ellenére van ok a bizakodásra

A húsvét utáni fagyok megtizedelték a görögdinnye ültetvényeket, de a gazdák újraültettek, és így már van ok a bizakodásra a dinnyetermést illetően – mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke szerdán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szamóca, a bogyósok királynője

A szamóca belföldi termőtermőterülete 2008 - 2015 között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett, azonban az utóbbi években folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés tapasztalható. Ezekhez a folyamatokhoz jelentősen hozzájárul a munkaerő hiánya és az olcsó, importált termékek által kikényszerített árverseny is.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.