Back to top

Paradicsom-tájfajták árpádföldi honfoglalása

Mi is az a tájfajta, és miért próbáljuk meg a kertünkben termeszteni? Ez egy olyan kérdés, amivel nem tudtam volna mit kezdeni kb. 4 évvel ezelőtt, amikor még csak a piros fürtössel, a nagy befőzővel és a pici, akár sárga vagy egyéb színű koktélparadicsommal találkoztam. Azóta már több mint 20 paradicsom-tájfajta nő árpádföldi kertemben, és nincs megállás a gyűjtemény bővítésében.

A nagyobb gond jelenleg az, hogy a budapesti körülmények között elég nagynak mondható, 100 négyzetméter termesztésre fordítható földterület lassan szűkösnek bizonyul ahhoz, hogy a tájfajták iránti rajongásomnak ne kelljen határt szabnom.

Igazából nehezen tudok elképzelni olyan embert, aki nem szereti a paradicsomot, de

mi, akik igazán eltökéltek vagyunk, és a szobában, a balkonon vagy a kiskertünkben nevelgetjük, dédelgetjük kedvenceinket, nagyon jól tudjuk, hogy annál finomabb nincs, mint a saját munkánk eredményeként beérett termés.

De talán az még finomabb volt, amit gyerekkorunkban a nagymamánk kertjéből szedtünk, és ahogy tapasztalom, a legtöbben ezzel az ízzel szeretnének újra találkozni, amikor paradicsomtermesztésre adják a fejüket.

Mi a tájfajta?

A tájfajta olyan szabad beporzású, az adott helység/régió adottságaihoz természetes módon alkalmazkodott, változatos genetikai állománnyal rendelkező fajta, aminek terméséből bátran foghatunk magunknak is magot, mert azt elvetve jövőre is ugyanazt az eredményt fogjuk kapni.

Fotó: ÖMKi

Míg az előnyös tulajdonságokat szelektáló nemesítés során előállított hibrid vetőmagból nevelt növényt aligha tudjuk eredményes reprodukcióra fogni. Ez utóbbi fajták általában a fogyasztók szemét gyönyörködtető megjelenéssel és nagy hozammal bírnak, ugyanakkor általában sérülékenyebbek a kór- és károkozókkal szemben, és ízvilágban sem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.

Kezdeti próbálkozások

Kezdő konyhakertészként én is egy szokásos szombati piacos körút alkalmával döntöttem úgy, hogy paradicsompalánta gazdája szeretnék lenni. A gyors balkonsiker, de legalább olyan gyors tápanyaghiány okozta növénykókadás után már éreztem, hogy ez a műfaj nem az én utam lesz. Szerencsére úgy hozta az élet, hogy hamarosan a 16. kerület árpádföldi részén kerttulajdonos lettem, így a kísérletezésre alkalmas „játszótér” paraméterei lényegesen megnövekedtek. Mivel a költözés éppen május közepén, azaz a paradicsomültetésre alkalmas időpontban történt, így nem is gondolhattam más megoldásra, mint ismét a piacról beszerzett paradicsompalántákra.

Az első szezon meglepően jól sikerült, pedig eszembe se jutott a tápanyag-utánpótlás.

Azután a következő évben már eggyel komolyabb szintre léptem; kipróbáltam a gazdaboltokban általában kapható háromféle hibrid magot: a nagy befőzőt, a fürtös pirosat és a mini koktélt. A kelés aránya nem volt rossz és a termés sem, mégis, amikor tudomásomra jutott, hogy paradicsomból több mint 6000 fajta van, akkor csak arra tudtam gondolni, hogy jövőre minél többel szeretnék kísérletezni. Egy év múlva így is lett:

a méheket is zavarba ejtő módon narancs, sárga, fekete, kék, csíkos, banán- és körtealakú változatokban pompázott, szó szerint, az egész kertem, mert szinte más növénynek már nem maradt hely.

Valami mégis hiányzott a boldogságomhoz, hiszen a következő évben új alternatívákat kerestem. Így jutottam el a tájfajtákhoz.

Génbankból a kertbe

Kertem termései tavaly augusztusban
Kertem termései tavaly augusztusban
Bizonyára néprajz szakos végzettségem adta az alapot ahhoz, hogy így vagy úgy, de a tájfajtáknak és nekem előbb vagy utóbb találkoznunk kellett. Egy biokertész tanfolyamon hallottam a tápiószelei génbankról, ahol az egy-egy településről begyűjtött, köztermesztésből réges-rég kivont fajtákat őrzik.

Magbankból mintához jutni a magamfajtának teljesen olyan érzés, mint különböző tájszólásban megszólaló emberektől ismereteket gyűjteni, vagy felmenni egy nagyon régi ház padlására, ahol csupa kincset érő régiség vár felfedezőjére.

Ezen felbuzdulva a tavalyi mintakérési akcióban már velem is kellett számolni, mint komoly konkurenciával, aki az igazi különlegességekre vadászik a korlátozott számú mintából. A kiélezett versenyben sikeres befutó lettem, így a választható max. 10 mintából 7 tájfajta paradicsom lett az enyém: Balatoni, Dabasi, Csécsei, Nagyecsedi, Tiszavasvári, kétféle Bátorból és a maradék 3 lehetőségemet pedig a hozzájuk passzoló védőnövények, bazsalikomok és körömvirágmagok rendelésére használtam föl. Ebből kb. 50 saját palántát neveltem és ültettem ki április végén.

Ezen felül nem sokkal a palántaületés előtt értesültem az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet paradicsom-örökbefogadási akciójáról, aminek köszönhetően megismerkedhettem a Ceglédi, Máriapócsi, Faddi, Tolnai, Mátrafüredi és Gyöngyösi tájfajtákkal.

Amikor pedig már minden talpalatnyi helyem betelt, akkor sem tudtam visszautasítani az ajándékba kapott Püski fajtát, ami helyhiány miatt végül egy lyukas aljú vödörben lelt új otthonra.

Tapasztalataim

A csúcstartó Balatoni tájfajta 671 grammos termése
A csúcstartó Balatoni tájfajta 671 grammos termése
A kertünk talaja homokos, tápanyagban nem túl gazdag, így minden egyes tő ültetéskor kapott kb. 1 vödör komposztot az ültetőgödrébe. A palánták gyors növekedését csalánleves öntözéssel serkentettem, a termések jobb kondícióját pedig keserűsós lombtrágyával értem el. A talaj kiszáradását mulcsozással mérsékeltem, a földdel érintkező leveleket és oldalhajtásokat naponta eltávolítottam.

Az ötvennél is több kiültetett palánta a szezon során összesen 58,5 kg termést hozott.

A tavalyi év fődíjasa számomra a Balatoni ökörszív típusú tájfajta lett, a maga átlagosan 200-400 grammos, néha valóban szívet formázó terméseivel. Rekorder példányom elérte a 671 grammot. Befőzéshez ez az igazán tökéletes választás: főként húsos, minimális lével és maggal, íze pedig jó édes.

Szintén befőzéshez használtam a Mátrafüredi, Tolnai és Nagyecsedi fajtákat. Bennem ezek a paradicsomok és ízük idézték föl leginkább a gyerekkorom hangulatát.

A legkellemesebb csalódás a Ceglédi tájfajta volt, mivel egy ideje rájöttem, hogy számomra csak a klasszikus piros, esetleg sötét rózsaszínű paradicsom lehet az igazi. El se tudtam képzelni, hogy egy ilyen nagy és sárga paradicsom lehet ennyire kellemes ízű, és a halvány rózsaszín árnyalataival már ránézésre is megnyerő! Nekem ez a típus volt a legszimpatikusabb vajas kenyér mellé: nem túl leves és édes.

A Püski tájfajta szintén sárga, de héja túl vastag, íze pedig nem hagyott bennem mély nyomokat, így idén is csak 1-2 tövet ültettem belőle.

A Gyöngyösi tájfaja paprikaalakú bogyója
A Gyöngyösi tájfaja paprikaalakú bogyója

A legnagyobb meglepetést a Gyöngyösi tájfajta jelentette. Elképedve vettem észre, hogy a növény óriási paprikaalakú termést nevel, ami messziről megtévesztésig hasonlít egy kápiapaprikára. Ez a fajta nemcsak mutatós, hanem nagyon finom is.

Koktél kategóriában a Tiszavasvári és a Máriapócsi fajta indult, amiből a Tiszavasvári csodálatos tömött fürtökkel ajándékozott meg egészen késő őszig. Ám a Máriapócsi sem maradt alul ízvilágban, mégis rendezetlenül kanyargó indái miatt felejthető emlékként maradt meg bennem.

A Csécsei és a Dabasi tájfajták hasonlítanak a hagyományos fürtösparadicsomhoz
A Csécsei és a Dabasi tájfajták hasonlítanak a hagyományos fürtösparadicsomhoz
Aki ragaszkodik a hagyományos fürtösparadicsomhoz, annak a Dabasi és Csécsei tájfajtákat tudom ajánlani. Nagyon szép, szabályos és egészséges terméseket nevelt a tő, akár egy csokor virág.

Talán a legdekoratívabb a hosszúkás alakú, Bátor községből származó datolyaparadicsom, aminek a tövén jégcsapszerűen sorakoznak a termések, amelyek lecsónak is tökéletesek. Aszalni még nem próbáltam, de könnyen el tudom képzelni, hogy ebből a fölhasználási célból is jelesre vizsgázna.

A Tiszavasvári csodálatos tömött fürtöket nevelt késő őszig
A Tiszavasvári csodálatos tömött fürtöket nevelt késő őszig
Nem gondoltam volna, hogy valamelyik tájfajta paradicsom továbbörökítésére valaha nemet fogok mondani, de a másik, szintén Bátorból származó, aprószemű paradicsomomnak és a Faddi tájfajtának könnyű szívvel búcsút mondtam. Előbbi szempillantás alatt dzsungellé változtatta a csupán 20 m²-es fóliámat, mert lehetetlen volt követni a növény növekedési sebességét az én kacsozási tempómmal. Savanykás termése éretten hamar fölrepedt, és sokszor a földre potyogott, mielőtt leszedhettem volna.

Az utóbbi, a Faddi pedig mintha mágnesként vonzotta volna kertem összes takácsatkáját, de sajnos több cikkben olvastam, hogy ez a fajta tényleg nagyon fogékony erre a kártevőre.

Nem véletlen, hogy a tavalyi eredményeimet osztottam meg, mivel a csapadékos időjárás miatt ebben az évben csak nagyon későn ültettem végleges helyükre a palántáimat, így még csak most (augusztus elején) kezdenek beérni. A helyzet persze nem változott: a paradicsom-tájfajták idén is uralják a kertem nagy részét, így a következő hetekben fény fog derülni arra, hogy milyen lesz az idei Jándi, Udvardi, Tarnaszentmáriai, Tarnamérai, Csókakői, Erdélyi, Martonvásári, Fóti, Cigándi és Patvarci tájfajtaparadicsom-termésem.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Különleges kóstoló: 800 paradicsomfajta egy helyen

Hollandiában, a legnagyobb paradicsomtermesztő körzetben nyitotta meg kapuit a TomatoVision. A Syngenta 1,4 hektáros bemutatóközpontjában a nemesítés mellett 1500 négyzetméteren a cég 800 paradicsomfajtáját láthatják az érdeklődők. A korszerű létesítményt mesterséges megvilágítással is fölszerelték, teljes a klímaszabályozás, így a gyakorlatban alkalmazott módszerek közt tesztelhetik a hibrideket.

Kint is bent? Teraszok királynői

A mi kedvenc növényünk most a teraszok királynői, a teraszrózsák, és ajánlunk hosszannyíló évelőket is. Megmutatjuk, hogyan varázsoljunk árnyékot a forró napokra, vendégségben voltunk az Év Borászánál, Koch Csabánál és Magyarország francia nagyköveténél. Bálint gazda is elküldte májusi üdvözletét és jó tanácsait. Megjelent a Kertbarát Magazin 2020/május-június száma, fizessen elő!

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Beszédes fajtanevek

A szőlőfajta a minőségi szőlőtermesztés alapja, így feltüntetése nem hiányozhat a legtöbb boroscímkéről. Kiemelt szerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a legkevésbé szőlő- és borrajongó emberek is tudnak néhány nevet említeni.

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Elérkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallások beadásának utolsó hete

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az élelmiszerlánc-szereplők többségének 2020. május 31-ig kell benyújtania a 2020-as felügyeleti díjbevallását. Mivel idén a jogszabályban előírt határidő munkaszüneti napra esik, a bevallások a következő munkanapon, tehát június 2-án még beadhatóak.

Kampány indult a burgonyatermelők és felhalmozódott készleteik megmentésére Belgiumban

A turizmus koronavírus-járvány okozta leállása, a sütödék ideiglenes bezárása, valamint az export visszaesése miatt felhalmozódott mintegy 750 ezer tonna burgonya és a termelők megmentése érdekében az ország szimbólumának számító sültkrumpli fogyasztását serkentő kampányt indítottak helyi civil szervezetek Belgiumban - közölte a belga sajtó hétfőn.