Back to top

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Tarlós István elmondta, 2016. október 27-én a Városligeti fasorban indult el a "10 000 új fát Budapestre!" nagyszabású faültetési program. Az általa meghirdetett programmal a városlakók és a jövő generációja számára fontos klímastratégiai és egyben városi zöldinfrastruktúra-kérdést kívántak megoldani - jelentette ki, hozzátéve, célul tűzték ki, hogy mintegy három év alatt pótolni fogják a több évtized alatt kialakult hiányokat a fasorokban, megújítva a főváros kiemelt zöldterületeinek fáit.

A főpolgármester kiemelte:

a zöldfelület-intenzitás növelése, a főváros élhetőségének javítása több szempontból is alapvető célja és egyben eszköze is a 2010 óta regnáló városvezetésnek.

A fővárosi klímastratégiában foglaltak szerint elkötelezettek abban is, hogy a zöldmezős beruházások helyett a fejlesztéseket át kell terelni a barnamezős, illetve rozsdamezős területekre mint célterületekre egy átfogó zöldfelületi rendszerterv alapján - tette hozzá.

Tarlós István elmondta, a már mintegy 6 ezer hektár - főleg a budai részen található - erdősült területen kívül további 2700 hektár be nem telepített, erdőnek kijelölt terület található, többnyire a pesti külső kerületekben. A főváros vezetése vállalta, hogy Budapesten 2030-ig a 300 hektár új, illetve újabb, nagy zöldfelületi intenzitású rekreációs területet hoz létre, ami az erdőterületekben számolva további 5 százalékos növekedést jelent majd.

Közölte, a program során legnagyobb számban juharokat, gömbakácokat, kőrisek és hársakat ültettek. A legtöbb fát a X., a XIV. és a XVIII. kerületben telepítették.

Elmondta, a faültetési program első üteme, a tervezett és vállalt határidőre, a tízezredik fa elültetésével lezárult, de még hosszú évek további gondos, tervezett és folyamatos fenntartói munkájára van szükség a fák megmaradása és fejlődése érdekében.

A kiemelt figyelemmel elvégzett munkának köszönhetően a Főkert által elültetett fák mintegy 96 százalékos eredést mutatnak, ami felülmúlja a szakmai elvárásokat - közölte.

Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el a tízezredik fát
Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el a tízezredik fát
Fotó: MTI - Illyés Tibor

Nagy István a kormány fásítási programjáról elmondta, a cél olyan ösztönző támogatási és jogi környezet kialakítása, ami önkormányzatok, magánszemélyek, állami szereplők együttműködésével növelni tudja az ország fával borított területeinek nagyságát.

A jelképes faültetéssel szeretnék ráirányítani a közvélemény figyelmét az országban zajló erdősítésre, amellyel párhuzamosan "jelentős energiát fordítunk a meglévő erdők minőségi fenntartására is"

- tette hozzá.

Közölte, a program több tízezer hektárt érint: a magántulajdonban lévő gyenge minőségű mezőgazdasági területek mellett, a barnamezős területek - köztük az elhagyott ipartelepek, a honvédelmi célra már feleslegessé vált gyakorlóterületek, valamint a kármentesítésben érintett területek - újrahasznosításában is szerepet kapnak a fásítások.

Az ipari célú faültetvények létrehozása, a településeket összekötő fasorok ültetése is része a Magyarország egészére kiterjedő fásítási programnak - mondta Nagy István.

Emlékeztetett arra is, hogy a Vidékfejlesztési Programban jelentősen megemelték az erdősítések támogatási összegét, amire az települések is pályázhatnak.

Nagy István hangsúlyozta: "a kormány számára fontos, hogy országszerte minőségi erdőket tartsunk fönn, hogy az egész országban tiszta levegőjű és élhető környezetet biztosítsunk minden magyar ember számára".

Közölte,

az eddigi időszakban 42 millió fát ültettek, és elkezdenek egy 25 ezer hektár érintő erdőtelepítést.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Fogadóépület várja a Rám-szakadékba látogatókat

A Visegrádi-hegység egyik frekventált kirándulóhelyén, a Rám-szakadékban információs és elsősegély-központot adott át a területet és a környező erdőket kezelő Pilisi Parkerdő - mondta el az erdőgazdaság szóvivője szerdán az MTI-nek.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.