Back to top

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

Tarlós István elmondta, 2016. október 27-én a Városligeti fasorban indult el a "10 000 új fát Budapestre!" nagyszabású faültetési program. Az általa meghirdetett programmal a városlakók és a jövő generációja számára fontos klímastratégiai és egyben városi zöldinfrastruktúra-kérdést kívántak megoldani - jelentette ki, hozzátéve, célul tűzték ki, hogy mintegy három év alatt pótolni fogják a több évtized alatt kialakult hiányokat a fasorokban, megújítva a főváros kiemelt zöldterületeinek fáit.

A főpolgármester kiemelte:

a zöldfelület-intenzitás növelése, a főváros élhetőségének javítása több szempontból is alapvető célja és egyben eszköze is a 2010 óta regnáló városvezetésnek.

A fővárosi klímastratégiában foglaltak szerint elkötelezettek abban is, hogy a zöldmezős beruházások helyett a fejlesztéseket át kell terelni a barnamezős, illetve rozsdamezős területekre mint célterületekre egy átfogó zöldfelületi rendszerterv alapján - tette hozzá.

Tarlós István elmondta, a már mintegy 6 ezer hektár - főleg a budai részen található - erdősült területen kívül további 2700 hektár be nem telepített, erdőnek kijelölt terület található, többnyire a pesti külső kerületekben. A főváros vezetése vállalta, hogy Budapesten 2030-ig a 300 hektár új, illetve újabb, nagy zöldfelületi intenzitású rekreációs területet hoz létre, ami az erdőterületekben számolva további 5 százalékos növekedést jelent majd.

Közölte, a program során legnagyobb számban juharokat, gömbakácokat, kőrisek és hársakat ültettek. A legtöbb fát a X., a XIV. és a XVIII. kerületben telepítették.

Elmondta, a faültetési program első üteme, a tervezett és vállalt határidőre, a tízezredik fa elültetésével lezárult, de még hosszú évek további gondos, tervezett és folyamatos fenntartói munkájára van szükség a fák megmaradása és fejlődése érdekében.

A kiemelt figyelemmel elvégzett munkának köszönhetően a Főkert által elültetett fák mintegy 96 százalékos eredést mutatnak, ami felülmúlja a szakmai elvárásokat - közölte.

Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el a tízezredik fát
Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el a tízezredik fát
Fotó: MTI - Illyés Tibor

Nagy István a kormány fásítási programjáról elmondta, a cél olyan ösztönző támogatási és jogi környezet kialakítása, ami önkormányzatok, magánszemélyek, állami szereplők együttműködésével növelni tudja az ország fával borított területeinek nagyságát.

A jelképes faültetéssel szeretnék ráirányítani a közvélemény figyelmét az országban zajló erdősítésre, amellyel párhuzamosan "jelentős energiát fordítunk a meglévő erdők minőségi fenntartására is"

- tette hozzá.

Közölte, a program több tízezer hektárt érint: a magántulajdonban lévő gyenge minőségű mezőgazdasági területek mellett, a barnamezős területek - köztük az elhagyott ipartelepek, a honvédelmi célra már feleslegessé vált gyakorlóterületek, valamint a kármentesítésben érintett területek - újrahasznosításában is szerepet kapnak a fásítások.

Az ipari célú faültetvények létrehozása, a településeket összekötő fasorok ültetése is része a Magyarország egészére kiterjedő fásítási programnak - mondta Nagy István.

Emlékeztetett arra is, hogy a Vidékfejlesztési Programban jelentősen megemelték az erdősítések támogatási összegét, amire az települések is pályázhatnak.

Nagy István hangsúlyozta: "a kormány számára fontos, hogy országszerte minőségi erdőket tartsunk fönn, hogy az egész országban tiszta levegőjű és élhető környezetet biztosítsunk minden magyar ember számára".

Közölte,

az eddigi időszakban 42 millió fát ültettek, és elkezdenek egy 25 ezer hektár érintő erdőtelepítést.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.