Back to top

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.

Így felértékelődtek a fogságban tartott állományok Európában, s ezek szaporulatai leginkább Kínában lelnek új gazdára. A rózsásflamingó-tenyésztésben a hollandok járnak élen. Náluk nem ritkák a több százas tenyészállományok sem.

Fotó: Tóth Zsigmond
A hím és a tojó között mindössze a jelentős méretbeli különbség az eltérés. Tavasszal mindketten szorgosan építik a mintegy 30 cm magas fészküket, mely lényegében egy sárkúp. A magasságnak a természetben igen nagy jelentősége van, mivel a vízszint emelkedésénél éppúgy védelmet biztosít, mint a talaj túlzott felmelegedése esetén.

Az egyetlen tojáson mindkét szülő kotlik, s 2-4 naponta váltják egymást. A világosszürkén kikelő fióka csőre egyenes, lába duzzadt, s egyhetes korban kezd a csőr és a láb feketére színeződni.

A csőr fokozatosan alakul „flamingócsőrré”, ugyanis ha már kezdetben is görbe lenne, a szülők nem tudnák etetni fiókáikat begytejükkel. A galambok mellett ugyanis a flamingók a madaraknak az a csoportja, mely begytejet termel. A begytej színe a költés során változik: kezdetben élénkpiros, majd pedig szalmasárga lesz. Ez a flamingó piros tollazatának színezetét adó pigment, az ún. canthaxanthin mennyiségének csökkenésével magyarázható. Ennek az anyagnak pótlására – mely nélkülözhetetlen a sikeres fiókaneveléshez is – régebben sárgarépa, paprika és szárított garnéla szolgált az állattartóknál, ma már azonban a korszerű flamingótápok tartalmazzák e fontos anyagot, melyet még kiegészítenek apró rákokkal, kalciummal és vitaminokkal.

A flamingók 4-6 napos korukig melengetik fiókáikat, később pedig „óvodába” adják őket. Minden szülő a gyermek hangja alapján ki tudja választani a sajátját, s csak azt eteti.

Ahhoz, hogy ez a faj szaporodni tudjon, nagyobb számban szükséges tartani őket. Amikor csak kisebb – 10-20 fős – csoportot sikerül összeállítani, a férőhely falaira elhelyezett tükrök segítségével lehet a madarakkal „elhitetni”, hogy egy nagyobb csapat tagjai.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.