Back to top

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Két dolog segítette nagyban a répalepke (Pieris rapae) világhódító útját: az egyik a kereskedelem, a másik a mezőgazdaság fejlődése. Elsőként az ókori Selyemúton keresztül jutott el Ázsiába, később a hajózás, majd az amerikai kontinens gyarmatosítása után a vasúti hálózat fejlődése járult hozzá a terjedéséhez. Ez persze nem lett volna elég, ha a mezőgazdaságban nem nemesítenek ki számára többféle tápnövény-fajtát is.

Nem válogatós a hernyója, megtelepszik bármilyen káposztafélén, mint a kelkáposzta, karalábé vagy éppen a brokkoli.

A nagyszabású kutatást Sean Ryan posztdoktori kutató vezette az Tennessee Egyetem Mezőgazdasági karáról. A tanulmányban nyolc különböző intézet kutatói és több, mint 150 önkéntes vett részt, összesen 32 országból.

A tanulmány alapját egyrészt történelmi feljegyzések adták, másrészt pedig megvizsgálták a répalepke jelenlegi populációinak genetikáját is. Utóbbihoz önkéntes civilek segítségét kérték:

lényegében a feladat az volt, hogy fogjanak lepkéket, és küldjék azokat el a kutatóknak. Ezzel a módszerrel több, mint 3000 példány érkezett a tudósokhoz 293 különböző helyszínről,

mely nagyjából le is fedte a rovar jelenlegi elterjedési területét - beleértve az eredeti élőhelyeit, illetve azokat is, ahová behurcolták.

Az eredmények alapján a répalepke valószínűleg Kelet-Európából származik, és innen terjedt Ázsiába, majd Szibériába, még a Selyemút mentén. Sőt, azt is megerősítették, hogy Észak-Amerikába is Európából jutott át az apró inváziós rovar. Ami azonban meglepő volt, hogy az Új-Zélandi populáció a kaliforniai San Franciscóból származik. A Kalifornia középső részein élő példányok azonban genetikailag különböznek az észak-amerikai állománytól, és valószínűleg az USA keleti partvidékéről vonattal "utazva" kerültek San Franciscóba.

Ugyan minden új területre való behurcolással csökkent a répalepke genetikai változatossága, azonban a sikeres inváziók következtében mára széles körben elterjedtté vált a faj.

A tanulmány nem csak azt mutatta meg, hogyan indult hódító útjára egy inváziós faj, hanem megerősítette azt is, hogy a lakosság értékes adatokkal segítheti a tudományos munkát. Ryan szerint a társadalomban rejlő lehetőségekre további kutatásokat lehetne alapozni, melyekkel pontosan dokumentálhatók az ökológiai és evolúciós változások. Az így gyűjtött adatok segítségével pedig jobb növényvédelmi-, illetve az inváziós fajok kezelésére szolgáló gyakorlatokat dolgozhatnak ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fortélyok trópusi gyümölcs vásárláshoz

Télen, amikor a mi éghajlatunk nem kényeztet el friss gyümölccsel, népszerűek a trópusi gyümölcsök. Néhány fortély alkalmazásával kiválaszthatjuk a legfinomabbakat.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Flexibilis kaszasínnel Törökszentmiklósról a világpiacra

Az AGROmashEXPO harmadik napján a „Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei" című szakmai konferencián, ünnepélyes keretek között adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat.

A legjobb kukoricák ajánlati fajtalistája

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Vetőmag Szövetséggel (VSZT) együttműködve második alkalommal állított össze ajánlati fajtalistát kukoricára, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

Sok kukorica, kevés búza?

Várhatóan kínálati piac lehet idén kukoricából és keresleti búzából – hangzott el csütörtökön az AGROmashEXPO keretében megrendezett gabonafórumon.

Mennyi diót együnk a szív és a belek egészségéért?

Már ismert tény, hogy a diófogyasztás jó hatással van a szívünkre. Egy új kutatással fény derült arra, hogy a bél egészséges működésében is szerepe van. A két jótékony hatás között összefüggés lehetséges.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

ÖMKi, a magyar mezőgazdaság „élő laboratóriuma”

Bővülő csapat és tevékenység, új kutatási területek, fejlődő korábbi projektek és felütésként március elején az öko ágazat számára szervezett konferencia: lendületesen vág neki 2020-nak hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.