Back to top

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Két dolog segítette nagyban a répalepke (Pieris rapae) világhódító útját: az egyik a kereskedelem, a másik a mezőgazdaság fejlődése. Elsőként az ókori Selyemúton keresztül jutott el Ázsiába, később a hajózás, majd az amerikai kontinens gyarmatosítása után a vasúti hálózat fejlődése járult hozzá a terjedéséhez. Ez persze nem lett volna elég, ha a mezőgazdaságban nem nemesítenek ki számára többféle tápnövény-fajtát is.

Nem válogatós a hernyója, megtelepszik bármilyen káposztafélén, mint a kelkáposzta, karalábé vagy éppen a brokkoli.

A nagyszabású kutatást Sean Ryan posztdoktori kutató vezette az Tennessee Egyetem Mezőgazdasági karáról. A tanulmányban nyolc különböző intézet kutatói és több, mint 150 önkéntes vett részt, összesen 32 országból.

A tanulmány alapját egyrészt történelmi feljegyzések adták, másrészt pedig megvizsgálták a répalepke jelenlegi populációinak genetikáját is. Utóbbihoz önkéntes civilek segítségét kérték:

lényegében a feladat az volt, hogy fogjanak lepkéket, és küldjék azokat el a kutatóknak. Ezzel a módszerrel több, mint 3000 példány érkezett a tudósokhoz 293 különböző helyszínről,

mely nagyjából le is fedte a rovar jelenlegi elterjedési területét - beleértve az eredeti élőhelyeit, illetve azokat is, ahová behurcolták.

Az eredmények alapján a répalepke valószínűleg Kelet-Európából származik, és innen terjedt Ázsiába, majd Szibériába, még a Selyemút mentén. Sőt, azt is megerősítették, hogy Észak-Amerikába is Európából jutott át az apró inváziós rovar. Ami azonban meglepő volt, hogy az Új-Zélandi populáció a kaliforniai San Franciscóból származik. A Kalifornia középső részein élő példányok azonban genetikailag különböznek az észak-amerikai állománytól, és valószínűleg az USA keleti partvidékéről vonattal "utazva" kerültek San Franciscóba.

Ugyan minden új területre való behurcolással csökkent a répalepke genetikai változatossága, azonban a sikeres inváziók következtében mára széles körben elterjedtté vált a faj.

A tanulmány nem csak azt mutatta meg, hogyan indult hódító útjára egy inváziós faj, hanem megerősítette azt is, hogy a lakosság értékes adatokkal segítheti a tudományos munkát. Ryan szerint a társadalomban rejlő lehetőségekre további kutatásokat lehetne alapozni, melyekkel pontosan dokumentálhatók az ökológiai és evolúciós változások. Az így gyűjtött adatok segítségével pedig jobb növényvédelmi-, illetve az inváziós fajok kezelésére szolgáló gyakorlatokat dolgozhatnak ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Biotermesztésben bizonyított a rovarháló

A mezőgazdasági fóliákat és hálókat gyártó olasz Arrigoni a biotermesztőknek is kínál megoldást rovarok elleni védekezésre. A legutóbbi eredményeket földibolhák elleni védekezésben érték el ökológiai művelésű rukkola (Diplotaxis tenuifolia) vetésben.

Így szákoljuk be a legjobb karácsonyi ajándékot horgász családtagjainknak

Idén minden eddiginél többen váltották ki állami horgászjegyüket Magyarországon, így a kérdés talán még sosem volt ennyire aktuális: karácsonyhoz közeledve vajon melyek a legkelendőbb termékek a horgászok körében? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Ránkparancsolna az élelmiszer, hogy sportoljunk?

Világos és könnyen érthető életmód-tanácsokat adna egy brit kutatócsoport az élelmiszerek csomagolásán az elhízás elleni harc jegyében. Ha javaslatukat elfogadják, a csomagoláson le lenne írva, hogy mennyit kell sportolnunk, hogy a termék kalóriatartalmát elégessük.