Back to top

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Két dolog segítette nagyban a répalepke (Pieris rapae) világhódító útját: az egyik a kereskedelem, a másik a mezőgazdaság fejlődése. Elsőként az ókori Selyemúton keresztül jutott el Ázsiába, később a hajózás, majd az amerikai kontinens gyarmatosítása után a vasúti hálózat fejlődése járult hozzá a terjedéséhez. Ez persze nem lett volna elég, ha a mezőgazdaságban nem nemesítenek ki számára többféle tápnövény-fajtát is.

Nem válogatós a hernyója, megtelepszik bármilyen káposztafélén, mint a kelkáposzta, karalábé vagy éppen a brokkoli.

A nagyszabású kutatást Sean Ryan posztdoktori kutató vezette az Tennessee Egyetem Mezőgazdasági karáról. A tanulmányban nyolc különböző intézet kutatói és több, mint 150 önkéntes vett részt, összesen 32 országból.

A tanulmány alapját egyrészt történelmi feljegyzések adták, másrészt pedig megvizsgálták a répalepke jelenlegi populációinak genetikáját is. Utóbbihoz önkéntes civilek segítségét kérték:

lényegében a feladat az volt, hogy fogjanak lepkéket, és küldjék azokat el a kutatóknak. Ezzel a módszerrel több, mint 3000 példány érkezett a tudósokhoz 293 különböző helyszínről,

mely nagyjából le is fedte a rovar jelenlegi elterjedési területét - beleértve az eredeti élőhelyeit, illetve azokat is, ahová behurcolták.

Az eredmények alapján a répalepke valószínűleg Kelet-Európából származik, és innen terjedt Ázsiába, majd Szibériába, még a Selyemút mentén. Sőt, azt is megerősítették, hogy Észak-Amerikába is Európából jutott át az apró inváziós rovar. Ami azonban meglepő volt, hogy az Új-Zélandi populáció a kaliforniai San Franciscóból származik. A Kalifornia középső részein élő példányok azonban genetikailag különböznek az észak-amerikai állománytól, és valószínűleg az USA keleti partvidékéről vonattal "utazva" kerültek San Franciscóba.

Ugyan minden új területre való behurcolással csökkent a répalepke genetikai változatossága, azonban a sikeres inváziók következtében mára széles körben elterjedtté vált a faj.

A tanulmány nem csak azt mutatta meg, hogyan indult hódító útjára egy inváziós faj, hanem megerősítette azt is, hogy a lakosság értékes adatokkal segítheti a tudományos munkát. Ryan szerint a társadalomban rejlő lehetőségekre további kutatásokat lehetne alapozni, melyekkel pontosan dokumentálhatók az ökológiai és evolúciós változások. Az így gyűjtött adatok segítségével pedig jobb növényvédelmi-, illetve az inváziós fajok kezelésére szolgáló gyakorlatokat dolgozhatnak ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.

Egy falat virág: szép is, ehető is, de egészséges is?

Virágot fogyasztani nem új keletű dolog. Már az ókori rómaiak, a kínaiak, a közel-keleti népek és az indiaiak is használták a konyhában a virágokat. Az ehető virágok termesztése új piaci lehetőségeket kínál a díszkertészeknek. A nemzetközi Antea-projekt keretében arra keresi a választ, hogy az élvezeti és az esztétikai értéken túl van-e az az ehető virágoknak egészségre gyakorolt jótékony hatásuk.

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Néhány egyetemista rájött, hogyan lehet "műmézet" készíteni méhek nélkül

Az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) diákjai kifejlesztettek egy új technológiát, amellyel méhek közreműködése nélkül készítettek mézhez nagyon hasonló terméket egy genetikailag módosított baktérium felhasználásával.

Átadás-átvétel Mezőhegyesen

Márton napján aláírták az átadás-átvételről szóló iratokat a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-ben, ezzel a november 11-jétől kinevezett vezérigazgató, Kovács Norbert átvette a cég vezetését.

Elsőként térképezték föl a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert meleg igényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé. Emellett rohamosan terjed a dísz batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és a gyakori látens fertőzések miatt feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

Több termelő árult a nagybanin, mint tavaly

Eredményes évet zárt a budapesti Nagybani Piac. Az év első kilenc hónapjában mintegy 240 ezer vásárlói, valamint közel 130 ezer termelői belépést regisztráltak.

KSH: 10,9 százalékkal nőtt az export szeptemberben

Szeptemberben az export euróban számított értéke 10,9 százalékkal, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 385 millió euróval nőtt, és 566 millió eurót tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn első becslése alapján.

Újabb brazil piacszerzés Kínában

Kína további hét brazil vágóhídnak, illetve sertéshús-csomagolónak adta meg az engedélyt az export elindításához. A kínaiak által akkreditált vágóüzemek Santa Catarina államban vannak, innen származik a brazil sertéstermelés egyharmada. Az állam állategészségügyi státusza magas, többek között mentes a ragadós száj- és körömfájástól is, ami a kínai szakemberek döntésében fontos szerepet játszott.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.