Back to top

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Két dolog segítette nagyban a répalepke (Pieris rapae) világhódító útját: az egyik a kereskedelem, a másik a mezőgazdaság fejlődése. Elsőként az ókori Selyemúton keresztül jutott el Ázsiába, később a hajózás, majd az amerikai kontinens gyarmatosítása után a vasúti hálózat fejlődése járult hozzá a terjedéséhez. Ez persze nem lett volna elég, ha a mezőgazdaságban nem nemesítenek ki számára többféle tápnövény-fajtát is.

Nem válogatós a hernyója, megtelepszik bármilyen káposztafélén, mint a kelkáposzta, karalábé vagy éppen a brokkoli.

A nagyszabású kutatást Sean Ryan posztdoktori kutató vezette az Tennessee Egyetem Mezőgazdasági karáról. A tanulmányban nyolc különböző intézet kutatói és több, mint 150 önkéntes vett részt, összesen 32 országból.

A tanulmány alapját egyrészt történelmi feljegyzések adták, másrészt pedig megvizsgálták a répalepke jelenlegi populációinak genetikáját is. Utóbbihoz önkéntes civilek segítségét kérték:

lényegében a feladat az volt, hogy fogjanak lepkéket, és küldjék azokat el a kutatóknak. Ezzel a módszerrel több, mint 3000 példány érkezett a tudósokhoz 293 különböző helyszínről,

mely nagyjából le is fedte a rovar jelenlegi elterjedési területét - beleértve az eredeti élőhelyeit, illetve azokat is, ahová behurcolták.

Az eredmények alapján a répalepke valószínűleg Kelet-Európából származik, és innen terjedt Ázsiába, majd Szibériába, még a Selyemút mentén. Sőt, azt is megerősítették, hogy Észak-Amerikába is Európából jutott át az apró inváziós rovar. Ami azonban meglepő volt, hogy az Új-Zélandi populáció a kaliforniai San Franciscóból származik. A Kalifornia középső részein élő példányok azonban genetikailag különböznek az észak-amerikai állománytól, és valószínűleg az USA keleti partvidékéről vonattal "utazva" kerültek San Franciscóba.

Ugyan minden új területre való behurcolással csökkent a répalepke genetikai változatossága, azonban a sikeres inváziók következtében mára széles körben elterjedtté vált a faj.

A tanulmány nem csak azt mutatta meg, hogyan indult hódító útjára egy inváziós faj, hanem megerősítette azt is, hogy a lakosság értékes adatokkal segítheti a tudományos munkát. Ryan szerint a társadalomban rejlő lehetőségekre további kutatásokat lehetne alapozni, melyekkel pontosan dokumentálhatók az ökológiai és evolúciós változások. Az így gyűjtött adatok segítségével pedig jobb növényvédelmi-, illetve az inváziós fajok kezelésére szolgáló gyakorlatokat dolgozhatnak ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.

Magyar kiállítók, nemzetközi sikerek - Agritechnica 2019

November 16-án ért véget az idei Agritechnica Hannoverben. A 2820 kiállító és a 450 ezer látogató (ebből több mint 130 ezer külföldi) egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági technológiát bemutató nemzetközi kiállítások közül ez a rangos szakmai esemény a legnagyobb a világon.

Az elszántság és tudatosság kiváló terméseredményeket adott Vasban

Szinte az összes gabonaféle esetében fölülmúlták a Vas megyei gazdák az országos termésátlagot, őszi búzából 1 tonnával, őszi árpából 9 mázsával, kukoricából 5 mázsával termeltek többet, napraforgóból pedig hozták a 3 tonnás országos hektáronkénti átlagot. A NAK vasszécsenyi gazdatájékoztató fórumán értékelték a legjobbakat, kiosztották az 5. Vas megyei Búzatermelési Verseny díjait is.

Dánia esete a feta sajttal

Szankciókra számíthat Dánia, amiért feta sajt néven szállít sajtot EU-n kívüli országokba, és a korábbi kifogások ellenére sem szüntette be a forgalmazását. A görög feta sajt eredetvédelmi oltalom alatt áll, csak a meghatározott technológiával készülhet és csak Görögországban gyártható.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.

Kevesebb műtrágya a földeken

A forgalmazók szeptemberig 1,4 millió tonna műtrágyát értékesítettek, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 123 milliárd forint volt, 7,8 százalékkal magasabb a 2018. első három negyedévi értékénél.

Ízletes narancsot szeretne? Érdemes a köldököt keresni

Előfordul, hogy csalódást okoznak a narancsok, mert hámozás után derül ki, hogy nem alkalmas a fogyasztásra: a húsa száraz és tele van magokkal. Ha finom narancsot szeretnénk vásárolni, tudnunk kell, hogy mire figyeljünk.

100 százalékos vám a francia borokra és sajtokra

Washington 100 százalékos vámmal készül sújtani francia termékeket, válaszul az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett francia digitális adók miatt - jelentette be hétfőn az Egyesült Államok kereskedelmi főképviseletének irodája.