Back to top

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Két dolog segítette nagyban a répalepke (Pieris rapae) világhódító útját: az egyik a kereskedelem, a másik a mezőgazdaság fejlődése. Elsőként az ókori Selyemúton keresztül jutott el Ázsiába, később a hajózás, majd az amerikai kontinens gyarmatosítása után a vasúti hálózat fejlődése járult hozzá a terjedéséhez. Ez persze nem lett volna elég, ha a mezőgazdaságban nem nemesítenek ki számára többféle tápnövény-fajtát is.

Nem válogatós a hernyója, megtelepszik bármilyen káposztafélén, mint a kelkáposzta, karalábé vagy éppen a brokkoli.

A nagyszabású kutatást Sean Ryan posztdoktori kutató vezette az Tennessee Egyetem Mezőgazdasági karáról. A tanulmányban nyolc különböző intézet kutatói és több, mint 150 önkéntes vett részt, összesen 32 országból.

A tanulmány alapját egyrészt történelmi feljegyzések adták, másrészt pedig megvizsgálták a répalepke jelenlegi populációinak genetikáját is. Utóbbihoz önkéntes civilek segítségét kérték:

lényegében a feladat az volt, hogy fogjanak lepkéket, és küldjék azokat el a kutatóknak. Ezzel a módszerrel több, mint 3000 példány érkezett a tudósokhoz 293 különböző helyszínről,

mely nagyjából le is fedte a rovar jelenlegi elterjedési területét - beleértve az eredeti élőhelyeit, illetve azokat is, ahová behurcolták.

Az eredmények alapján a répalepke valószínűleg Kelet-Európából származik, és innen terjedt Ázsiába, majd Szibériába, még a Selyemút mentén. Sőt, azt is megerősítették, hogy Észak-Amerikába is Európából jutott át az apró inváziós rovar. Ami azonban meglepő volt, hogy az Új-Zélandi populáció a kaliforniai San Franciscóból származik. A Kalifornia középső részein élő példányok azonban genetikailag különböznek az észak-amerikai állománytól, és valószínűleg az USA keleti partvidékéről vonattal "utazva" kerültek San Franciscóba.

Ugyan minden új területre való behurcolással csökkent a répalepke genetikai változatossága, azonban a sikeres inváziók következtében mára széles körben elterjedtté vált a faj.

A tanulmány nem csak azt mutatta meg, hogyan indult hódító útjára egy inváziós faj, hanem megerősítette azt is, hogy a lakosság értékes adatokkal segítheti a tudományos munkát. Ryan szerint a társadalomban rejlő lehetőségekre további kutatásokat lehetne alapozni, melyekkel pontosan dokumentálhatók az ökológiai és evolúciós változások. Az így gyűjtött adatok segítségével pedig jobb növényvédelmi-, illetve az inváziós fajok kezelésére szolgáló gyakorlatokat dolgozhatnak ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell a kávé, de mennyi a nem túl sok?

Nehezen kelünk fel? Koncentrálni kellene a munkára, de nem megy? Összecsapnak a fejünk felett a hullámok? Mit is csinálunk ilyenkor? Leülünk, iszunk egy kávét és minden kiegyenesedik… De azt azért már mindannyian tudjuk, hogy a kávé nem a legjobb barátunk. Lehet, hogy felébreszt és egészséges, ha megfelelő mértékben fogyasztjuk, de sok egészségügyi problémát is okozhat, ha sokat iszunk belőle.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Ritkábban trükköznek a boltosok

Javult az év végi szezonban alkalmi vagy állandó jelleggel kereskedő vállalkozások jogkövető magatartása az előző év adventi időszakában tapasztalt mértékhez képest, erre utalnak a tavaly novembertől december végéig lebonyolított fogyasztóvédelmi ellenőrzéssorozat tapasztalatai - írja hétfői számában a Magyar Nemzet.

Kémiai anyaggal bevont hungarocellt „ropogtatnak", minden baj nélkül

A közönséges lisztbogár lárváját világszerte hasznosítják élelemként emberek és állatok számára egyaránt. Az elmúlt évek kutatásai azonban azt sugallják, hogy további lenyűgöző képességekkel rendelkeznek: képesek elfogyasztani a kémiai anyagokkal kezelt hungarocellt.

Nincs idejük termeszteni, annyi egyebet várnak el tőlük

Dinamikusan növekszik a szabadföldi zöldségek termőfelülete Németországban, az idei évben viszont a klasszikus termesztéstechnológiai kérdéseket háttérbe fogják szorítani az egyebek, a gazdáknak elsősorban a társadalom és a politika támasztotta kihívásokkal kell megküzdeniük.

Gyorsan isszuk és veszélyes

A kávéban és az energiaitalokban az a közös, hogy koffeint tartalmaznak, minden másban viszont különböznek. Az egyik egészségesnek mondott ital, a másikat viszont kifejezetten károsnak tartják.

Cseh minta: két legyet egy csapásra!

Csehországban 2021-től új szabályok lépnek érvénybe az agráriumban. A szabályzás a mezőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban is egyaránt üdvözítő lehet, és mind a két ágazatban sarkalatos problémát sikerülhet vele megoldani.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Se nem sárgább, se nem savanyúbb, de a miénk – rekord narancstermés Európában

A narancstermés 2018-ban meghaladta a 6,5 millió tonnát az Európai Unió területén – áll az Eurostat elemzésében. 2010 óta nem volt ilyen sikeres év, a rekordtermés elsősorban a spanyol gazdáknak köszönhető.