Back to top

Már várhatóak a talajmenti fagyok

A hét második felében megérkezhetnek az első őszi fagyok a kedden-szerdán érkező hideg léghullámok hatására. Nagyobb csapadék nem várható, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, és a repce számára is még elegendő nedvesség áll a rendelkezésre a talajban az ország nagyobb részén. Ugyanakkor különösen északkeleten a talaj nagyon száraz, errefelé nagy szükség lenne az esőre.

Múlt hét kedd óta számottevő csapadék nem hullott az országban. Az elmúlt 30 nap során északon, északnyugaton esett komoly mennyiség, míg délen és keleten jelentős, 20-60 mm-es csapadékhiány gyűlt össze 30 nap alatt.

A talaj sokat szikkadt, száradt az elmúlt napokban, de az ország döntő részén még megfelelően nedves a fölső réteg, ugyanakkor főleg északkeleten nagyon száraz a talaj.

A mélyebb rétegekben országszerte jelentős a nedvességhiány.

A maximum hőmérséklet a hét elején még 20, 25 Celsius fok körül alakult, majd melegebb léghullámok érkeztek, így szerdától már ismét országszerte 25 fok fölé melegedett a levegő, mely jócskán meghaladja az ilyenkor szokásos értéket. Aztán szombaton pár fokkal hűvösebb, száraz levegő érkezett fölénk, így vasárnap reggelre már erős volt a lehűlés: a kiskunsági és nyírségi homokon, valamint az északi szélvédett völgyekben többfelé 5 fok alá csökkent a hőmérséklet.

Zajlik a napraforgó betakarítása, sőt az Alföldön már megkezdődött a kukorica aratása is.

A további éréshez, az optimális szemnedvesség kialakulásához, a betakarításhoz száraz, meleg időjárás lenne az ideális, mely az elmúlt időszakban nagyrészt meg is valósult. A többnyire kellően nedves felső talajréteg kedvező feltételeket az őszi káposztarepce fejlődéséhez, valamint az őszi kalászosok vetése előtt a talaj előkészítéséhez is.

Mi várható a héten?

Az előttünk álló héten jelentős lehűlésre, de alapvetően száraz időjárásra számíthatunk. Kedden érkezik a hűvös levegő első hulláma, majd szerdán a következő, de csak nagyon kevés csapadékkal.

Legfeljebb délnyugaton eshet számottevő mennyiség, de területi átlagban ez is 5 mm körül marad.

A keddi felhős idő után nagyrészt többnyire napos, száraz idő következik, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, a repce számára is elegendő nedvesség áll még rendelkezésre az ország nagyobb részén. Ugyanakkor a Tiszántúlon, délnyugaton, de különösen északkeleten a talaj fölső része (is) nagyon száraz, errefelé szükség lenne az esőre. A talaj tehát ezen a héten száradni fog, 5-15 mm nedvességet veszíthet. A levegő páratartalma kedden napközben is magas lesz, de szerdától a legmelegebb órákban többnyire 40% alá esik a hajnali 80-90 %-ról, tehát a hidegfront után nagyon száraz levegő érkezik fölénk. Ugyanakkor

a rohamosan hosszabbodó éjszakákon, amikor leáll a szél, akkor erős harmat várható.

Különösen a kedd, szerda, és még valamennyire a csütörtök ígérkezik meglehetősen szelesnek. A hőmérséklet jelentősen visszaesik: szerdától már a csúcsérték is országszerte 20 fok alatt marad gyakorlatilag egész héten. Helyenként már megjelenhetnek az első gyenge talajmenti fagyok. Erre esély a derült, szélcsendes éjszakákon van, különösen az Északi-középhegység és a Dél-Dunántúl völgyeiben, valamint a homoktalajok fölött. A jelenlegi számítások szerint fagyveszélyes lehet a csütörtök, a péntek és a szombat hajnal. A hosszabb távú, de bizonytalanabb előrejelzések szerint a következő héten jelentősen melegszik az idő, de csapadék nem érkezik.

Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gesztenye: akár sütve, akár főzve

Talán nincs is olyan gyermek és felnőtt, aki ne szeretné a szelídgesztenyét, ami igazi finomság, akár sütik, akár főzik. Erről a Keszthely kertvárosában lévő Kertészeti Centrum által már negyedik alkalommal megrendezett Gesztenyefesztiválon bárki meggyőződhetett.

Ez a jövő takarmánya? Lassan teret hódít a cirok

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai rendezvényen. A kukoricával jól konkuráló ciroknak ennek ellenére nagy jövőt jósolnak, mivel szinte immunis a kukoricabogárra, és a mikotoxin sem jelenik meg benne.

Szőlő és bor: tudatosság mindenek felett

A kárpátaljai szőlészek az idén újból szembesültek azzal a ténnyel, hogy a szívükhöz legközelebb álló kultúra növényvédelme tekintetében nincs könnyű évjárat, az időjárás Kárpátalján is megnehezítette a gazdák életét.

Többmillió euró agrárdigitalizációra

A német kormány 7,6 millió euróval támogatja a Drezdai Műszaki Egyetem agrárdigitalizációval kapcsolatos projektjét – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Sokat segíthet egy nitrogénérzékelő

A növények nitrogéntartalmának mérésére szolgáló érzékelők egyre fontosabb szerepet játszanak a modern mezőgazdaságban, mivel ezek a hagyományos módszereknél jóval pontosabb eredményt adnak, ezáltal pedig optimális műtrágyamennyiség kerül a földbe. Már a kisebb gazdaságok számára is elérhető egy a közelmúltban kifejlesztett érzékelő rendszer.

A takarónövények növelhetik a földigiliszták számát

Egy újabb kutatás felfedezte, hogy a takarónövények termesztése és a talajművelés csökkentése megháromszorozhatja a talajban lakó földigiliszták számát, ami egészségesebb talajt eredményez.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.