Back to top

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Nagyatádi Szabó István: fontos mérföldkövet ért el

Nagyatádi Szabó István 1863. szeptember 17-én született a mai Csokonyavisonta területén, az akkori Erdőcsokonyán. A 6 holdas kisparaszti családból származó, hat elemit végzett politikus egész munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt, és ő alapította az első országos parasztpártot.

1908-tól országgyűlési, majd 1920-tól nemzetgyűlési képviselő volt, 1918–19-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1919-ben megalakult Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920 és 1924 között több kormányban – a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, a Teleki és a Bethlen-kormányban – volt földművelés­ügyi miniszter, illetve kisgazdaügyi tárca nélküli miniszter. Nevéhez fűződik az 1920-as földreform, amely egy kerettörvény volt, célja, hogy életképessé tegye a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ugyanakkor megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét. A reform a megművelhető földterület 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg.

Az emléknap szervezői azt is hangsúlyozzák, hogy nem szabad megfeledkezni a mai termelőkről, azokról a családi vagy kisebb területen gazdálkodókról sem, akiknek ma kell helytállniuk a piaci versenyben.

Az emléknapot egy fideszes és egy KDNP-s képviselő kezdeményezte, de később többen csatlakoztak az indítványhoz, és a parlament valamennyi frakció támogatásával szavazta meg 2018. szeptember 18-án, így vált hivatalossá az emléknap. De először még a néhai Torgyán József (1932–2017), a kisgazdapárt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vetette fel, hogy a földműveseknek is legyen emléknapja. Ennek megfelelően, már akkor is Nagyatádi Szabó István születésnapjához kötődően, „Földművesek napja” címmel 2017-ben és 2018-ban is megemlékeztek a földművesekről.

„Készen áll a haza szolgálatára”

A tavaly elfogadott országgyűlési határozat általános indoklása szerint „az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás”. Az előterjesztők kiemelték, hogy

a magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, „verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

1848. februárjában, majd áprilisában a jobbágyi kötöttségeket nagyrészt eltörölték, a magyar földműves elindulhatott a polgárosodás útján. Az alapvető termelőeszköz, a föld azonban igazságtalanul oszlott meg, a magyar földművesnek, a magyar parasztnak továbbra is küzdenie kellett érte. Ezen szeretett volna változtatni Nagyatádi Szabó István. A politikus egy 6 holddal, azaz alig több mint 3,5 hektár termőfölddel rendelkező kisparaszti családból származott. Családjának anyagi helyzete miatt csak hat elemi osztályt tudott elvégezni, de egész életének és politikai munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amiért Nagyatádi Szabó István sokat küzdött, csak enyhítette a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait. De „Ez a földosztás – amely Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik – minden hibája és gyengesége ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok elérhetőek” – írták.

El kell ismerni a gazdálkodókat

A néhai Torgyán József és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a tavalyi parlamenti döntés előtt belekezdtek a Földművesek Napjának megszervezésébe, azzal a céllal, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját hivatalosan is emléknappá tegyék. Petráss László a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy

Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, a mai Csokonyavisontán 2016. október 29-én írtak alá egy szerződést arról, hogy 2017. szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

Mint elmondta, a megállapodás értelmében minden esztendőben másik település lett volna a rendezvény helyszíne, és a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta Község önkormányzatára. A szerződő felek már ekkor levélben fordultak a politikusokhoz, hogy támogassák az emléknap hivatalos rangra emelését.

foldmuvesek.jpg

"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"
"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"

A szerződésnek megfelelően Petráss László és az Arany-Korona Alapítvány képviselője, Lambert Győzőné szervezésében 2017-ben meg is tartották az első emléknapot. Petráss László kiemelte, hogy az emléknapnak ekkor is fontos része volt a helyi gazdálkodók kitüntetése, ami fontos üzenet, „mert mindenki azzal van elfoglalva, hogy a mezőgazdaság iparosodik, nagyüzemi gazdálkodások vannak, de fontos látni, hogy egy 1500 fős kistelepülésen is élnek gazdálkodók, őstermelők, kisgazda-földművesek, családi gazdaságok, amelyek példaértékű munkát végeznek”. Petráss László szerint szükség van rá, hogy a mezőgazdaság az üzemi termelés mellett a családi gazdálkodást se hagyja cserben a kisebb településeken, mert a versenyt nekik is állni kell, „hiszen generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”. Úgy véli, az emléknap megtartása ennek az eszmének az elismerése, és a gazdálkodók joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést.

Kifejtette, hogy

az emléknapot 2018-ban is megtartották Vasadon, ahol 50 gazdálkodót részesítettek elismerésben. Eközben ő maga személyesen is lobbizott a nap hivatalossá tételéért.

A szaktárca és a kamara is támogatja

Az idei, immár hivatalos Földművesek Napját a Pest megyei Bugyi nagyközségben tartották szeptember 7-én. Az eseményt ismét Petráss László és az Arany-Korona Alapítványt képviselő Lambert Győzőné szervezte, és az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatta, akárcsak az előzőeket.

Petráss László kiemelte: örül neki, hogy a NAK és az AM is támogatja a rendezvényt. Hozzátette: a földművelő ember a világon mindenhol az adott ország nemzetmegtartó erejét testesíti meg, és fontos, hogy a hivatalos politikai vezetés soha ne feledkezzen meg róluk. Szeretnék, ha a mozgalom a Kárpát-medencei magyarságot is bevonhatná ebbe a gondolatkörbe. Céljuk, hogy az Országgyűlést felkérve az UNESCO asztalára is eljusson ez az ügy, és hogy szeptember 17. a Földművesek Világnapja lehessen.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrárminiszter több ország vezetőjével tárgyalt, mely összesen 1,5 milliárdos piacot fedett le

Nagy István hivatalában fogadta a Török Köztársaság mezőgazdasági és erdészeti miniszterét, India vízügyi miniszterét, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövetét. A keleti országok vezetőivel folytatott kétoldalú tárgyalások során érintették a kereskedelmi lehetőségek bővítését és az öntözés potenciális együttműködési területeit, valamint azok fejlesztésének lehetséges irányait.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

343 milliárd forint támogatást fizettek ki 2019 első félévében

A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84 -16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között.

Megváltozott a KTF-kérelmezés menete

Elengedhetetlen, hogy a gazdálkodó pontosan tudja, hogy az általa gyártott vagy forgalmazott termék milyen vámtarifaszám alá tartozik, fokozottan igaz ez, ha export-import ügyletről van szó, ugyanis a vámeljárások során ennek megadása kötelező.

Teremtsük meg a magyar sajt divatját!

Kevés érmet adott ki a zsűri a VII. Magyar Sajtmustrán rendezett sajtversenyen, azonban mind a 120 nevezőnek lehetősége van a rendezvény ideje alatt megtudni, mit találtak a bírálók jónak és miben hibázott a sajtmester. Elvégre „a magyar sajt közös ügyünk” – ahogy azt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a rendezvény megnyitóján.