Back to top

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Nagyatádi Szabó István: fontos mérföldkövet ért el

Nagyatádi Szabó István 1863. szeptember 17-én született a mai Csokonyavisonta területén, az akkori Erdőcsokonyán. A 6 holdas kisparaszti családból származó, hat elemit végzett politikus egész munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt, és ő alapította az első országos parasztpártot.

1908-tól országgyűlési, majd 1920-tól nemzetgyűlési képviselő volt, 1918–19-ben pedig az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1919-ben megalakult Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920 és 1924 között több kormányban – a Huszár-, a Simonyi-Semadam-, a Teleki és a Bethlen-kormányban – volt földművelés­ügyi miniszter, illetve kisgazdaügyi tárca nélküli miniszter. Nevéhez fűződik az 1920-as földreform, amely egy kerettörvény volt, célja, hogy életképessé tegye a rendszer támaszának tekintett középbirtokokat, ugyanakkor megőrizte a nagybirtokok hagyományos szerkezetét. A reform a megművelhető földterület 4 százalékát, a nagybirtokok jelentéktelen százalékát, a legtávolabb fekvő, legnehezebben megművelhető területeket érintette, és a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kis része valósulhatott meg.

Az emléknap szervezői azt is hangsúlyozzák, hogy nem szabad megfeledkezni a mai termelőkről, azokról a családi vagy kisebb területen gazdálkodókról sem, akiknek ma kell helytállniuk a piaci versenyben.

Az emléknapot egy fideszes és egy KDNP-s képviselő kezdeményezte, de később többen csatlakoztak az indítványhoz, és a parlament valamennyi frakció támogatásával szavazta meg 2018. szeptember 18-án, így vált hivatalossá az emléknap. De először még a néhai Torgyán József (1932–2017), a kisgazdapárt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vetette fel, hogy a földműveseknek is legyen emléknapja. Ennek megfelelően, már akkor is Nagyatádi Szabó István születésnapjához kötődően, „Földművesek napja” címmel 2017-ben és 2018-ban is megemlékeztek a földművesekről.

„Készen áll a haza szolgálatára”

A tavaly elfogadott országgyűlési határozat általános indoklása szerint „az emberiség számára a kultúra és a civilizáció időszaka azzal egyidejűleg kezdődött meg, hogy az ember megtanult földet művelni. A földművelésnek a kezdetektől három alapvető eszköze van: a termőföld, az emberi munka és a hozzáadott tudás”. Az előterjesztők kiemelték, hogy

a magyar földműves évszázadokon keresztül fenntartója és megtartója volt az országnak, „verejtékes munkájával és a háborúban kiontott vérével kiszolgáltatottan is a haza szolgálatára állt”.

1848. februárjában, majd áprilisában a jobbágyi kötöttségeket nagyrészt eltörölték, a magyar földműves elindulhatott a polgárosodás útján. Az alapvető termelőeszköz, a föld azonban igazságtalanul oszlott meg, a magyar földművesnek, a magyar parasztnak továbbra is küzdenie kellett érte. Ezen szeretett volna változtatni Nagyatádi Szabó István. A politikus egy 6 holddal, azaz alig több mint 3,5 hektár termőfölddel rendelkező kisparaszti családból származott. Családjának anyagi helyzete miatt csak hat elemi osztályt tudott elvégezni, de egész életének és politikai munkásságának középpontjában a termőföld igazságosabb elosztása állt. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amiért Nagyatádi Szabó István sokat küzdött, csak enyhítette a földtulajdoni viszonyok aránytalanságait, igazságtalanságait. De „Ez a földosztás – amely Nagyatádi Szabó István nevéhez kötődik – minden hibája és gyengesége ellenére reményt adott arra, hogy az igazságosabb földtulajdoni viszonyok elérhetőek” – írták.

El kell ismerni a gazdálkodókat

A néhai Torgyán József és munkatársa, Petráss László már 2 évvel a tavalyi parlamenti döntés előtt belekezdtek a Földművesek Napjának megszervezésébe, azzal a céllal, hogy Nagyatádi Szabó István születésnapját hivatalosan is emléknappá tegyék. Petráss László a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy

Nagyatádi Szabó István szülőhelyén, a mai Csokonyavisontán 2016. október 29-én írtak alá egy szerződést arról, hogy 2017. szeptemberében „megfelelő külsőségek közepette, annak szándékával, hogy e napot hagyománnyá emeljék, megrendezik az első Földművesek Napját”.

Mint elmondta, a megállapodás értelmében minden esztendőben másik település lett volna a rendezvény helyszíne, és a rendezés joga minden tizedik évben visszaszáll Csokonyavisonta Község önkormányzatára. A szerződő felek már ekkor levélben fordultak a politikusokhoz, hogy támogassák az emléknap hivatalos rangra emelését.

"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"
"A gazdálkodók is joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést"

A szerződésnek megfelelően Petráss László és az Arany-Korona Alapítvány képviselője, Lambert Győzőné szervezésében 2017-ben meg is tartották az első emléknapot. Petráss László kiemelte, hogy az emléknapnak ekkor is fontos része volt a helyi gazdálkodók kitüntetése, ami fontos üzenet, „mert mindenki azzal van elfoglalva, hogy a mezőgazdaság iparosodik, nagyüzemi gazdálkodások vannak, de fontos látni, hogy egy 1500 fős kistelepülésen is élnek gazdálkodók, őstermelők, kisgazda-földművesek, családi gazdaságok, amelyek példaértékű munkát végeznek”. Petráss László szerint szükség van rá, hogy a mezőgazdaság az üzemi termelés mellett a családi gazdálkodást se hagyja cserben a kisebb településeken, mert a versenyt nekik is állni kell, „hiszen generációk óta hordozói a nemzetmegtartó erőnek”. Úgy véli, az emléknap megtartása ennek az eszmének az elismerése, és a gazdálkodók joggal szomjazzák a megbecsülést, az elismerést.

Kifejtette, hogy

az emléknapot 2018-ban is megtartották Vasadon, ahol 50 gazdálkodót részesítettek elismerésben. Eközben ő maga személyesen is lobbizott a nap hivatalossá tételéért.

A szaktárca és a kamara is támogatja

Az idei, immár hivatalos Földművesek Napját a Pest megyei Bugyi nagyközségben tartották szeptember 7-én. Az eseményt ismét Petráss László és az Arany-Korona Alapítványt képviselő Lambert Győzőné szervezte, és az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is támogatta, akárcsak az előzőeket.

Petráss László kiemelte: örül neki, hogy a NAK és az AM is támogatja a rendezvényt. Hozzátette: a földművelő ember a világon mindenhol az adott ország nemzetmegtartó erejét testesíti meg, és fontos, hogy a hivatalos politikai vezetés soha ne feledkezzen meg róluk. Szeretnék, ha a mozgalom a Kárpát-medencei magyarságot is bevonhatná ebbe a gondolatkörbe. Céljuk, hogy az Országgyűlést felkérve az UNESCO asztalára is eljusson ez az ügy, és hogy szeptember 17. a Földművesek Világnapja lehessen.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Sikeres volt az egységes támogatási kérelmek beadása

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mennyiségű egységes támogatási kérelmet adtak be – a veszélyhelyzet idején – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai. A kamara közreműködésével 113 446 támogatásigénylés történt meg a május 15-i szankciómentes beadási határidőig.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Felszámolnák az „osztatlant” - Új földértékesítés és törvényjavaslat

Folytatódik az osztatlan közös földtulajdon felszámolására indított földértékesítési program – adta hírül nemrégiben az Agrárminisztérium. Eközben egy gyors, méltányos, átlátható rendszert hozna létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amely régi problémát igyekszik rendezni.

Amit eszel, azzá leszel!

Nagy volt a sürgés,forgás Bag település határában ahol szombatonként ezentúl Autós Termelői Piac fog működni! Az Alsó Galgamenti település nagy örömmel adott otthont ennek a lehetőségnek hiszen, mint Palya Zoltán polgármester elmondta, jó közlekedési lehetőségekkel rendelkezik a terület és ezentúl kiváló minőségű hazai termékeket kínáló őstermelőknek és kistermelőknek ad otthont minden szombaton.

1 milliárd forintot kapnak a méhészek a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében!

A méhészek a napraforgó virágzás után, július utolsó két hetében nyújthatják be az igényléseiket, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20.) AM rendelethez hasonlóan.