Back to top

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Benedek Elek: „könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba”
Benedek Elek: „könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba”
Sokak számára Benedek Elek csak a mesék világával kötődik össze, és képzeletükben egy ősz hajú apó mesél a gyerekeknek Székelyföld egy eldugott kis falujában, Kisbaconban. Kevesen tudják, hogy a föld szerelmese volt, saját birtokon gazdálkodott, ugyanakkor élete nagyobb részét Budapesten töltötte. Nemcsak meseíró volt, de lapszerkesztő, laptulajdonos és az általa szerkesztett tizennégy lapból mindössze három volt gyereklap. Mindemellett számtalan lapnak volt főmunkatársa, és életében több száz lapban jelentek meg írásai. Volt parlamenti képviselő, kalendáriumszerkesztő, krónikaíró, kritikus, fordító, néprajzi gyűjtő és sorozatszerkesztő, 1920 után,

Erdélybe végleg visszatérve irodalomszervező, akihez gyermekek és felnőttek egyaránt fordultak. Azonban mindennek a magvát, erejét és hátterét számára a föld adta. Nemcsak mint tájegység: Székelyföld, hanem a föld tapinthatóságával, illatával, terméseivel. Ő a föld gyermeke.

Szülei gazdálkodók, belenevelődik a föld szeretete, megismeri a földművelés, gazdálkodás munkálatait. Ebből szakadt ki, amikor iskolába került, de budapesti évtizedei alatt sem tudta elfelejteni, és több írásának is központi témája lett a megművelt föld. Sok energiát ölt az ősi, szétaprózódott Benedek-birtokok egybegyűjtésére, majd idővel – már csak a teleket töltve a fővárosban – írói munkássága mellett belefogott a gazdálkodásba:

Benedek Elek
Ne bántsd a fát

 

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

 

Édes gyümölcsét várva-várod,
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
S te bánkódnál majd, késő bánat.
Ne bántsd a fát!

 

Fa lombja közt viharban, vészben
Lám meg se ring madárka fészke,
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája.
Szeresd a fát!

 

Anya ő is, minden levélke
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints fel rája.
Ne bántsd a fát!

 

Mindaz, kik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének,
Ásóval is költők valának,
Szép lombos fákról álmodának.
Szeresd a fát!

„Hogy száznál több székelyembertől vettem s cseréltem földet tiz év alatt – erre büszke vagyok. Sőt, akár hiszitek, akár nem, könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba, az én kicsi erdőmbe, melynek minden fáját magam ültetém. Gyümölcsfát, erdei fát, bokrot huszezernél többet ülteték, hegyoldalán, völgyben annyi utat vágtam, hogy elég volna egy falunak. Hiába finomult testemen bársonnyá a zeke, paraszt vagyok valójában, a föld soha ki nem ábránduló szerelmese; s hiszem és vallom erős hittel, hogy ha mint iró, valamivé lettem, Isten után az édes anyaföldnek s szüleimnek, ezeknek az egyszerü embereknek köszönhetem. Irásaim ereje – ha van bennök erő – az édes anyaföldé…” (Édes anyaföldem, 1920.)

Ugyanakkor keserűen tapasztalta: „Erdőnek, fának szépségét nem látja a nép, mert az iskola e látásra nem tanitja meg. ››Ne bántsd a fát!‹‹ – tanitják az iskolában, sőt a fának hivatalos ünnepnapja is van. De a fát tovább bántják gyermekek, ifjak, öregek, mivelhogy annak szeretetére, szépségeinek meglátására nem nevelik. Husz esztendeje ültetek gyümölcsfát, erdei fát, de sohasem láttam, hogy az én munkásaim szeretnék ezt a munkát. Fát kell kivágni? Nosza, már kézben a fejsze, vágják a fát, alig pillantasz félre, már földön hever.” Ezen élményei miatt is vált egyik nagy pártolójává és szószólójává a Chernel István ornitológus által 1902-ben kezdeményezett Madarak és fák napjának. Fa- és madárvédő verseit évtizedeken keresztül szavalták iskolai ünnepélyeken.

De mintagazdaságában a környék parasztjait is oktatni, mezőgazdasági eredményüket javítani szeretné.

Így történik ez akkor is, amikor „Egy Heinrich nevü német tanár buzaformára nemesiti a rozsot, hozzá nem értő ember a formája után buzának vélné. Olvasom e rozsról nagy gazdák véleményét: hatsoros a kalásza, holdanként 15–20, sőt itt-ott több mázsát is ad. Nosza, megrendelek belőle próbára harminc kilót. Több székely gazda van jelen a cséplésnél, szemük láttára ömlik a gépből a ››német rozs‹‹, lemérjük: a 30 kilóból 450 kiló lett, tehát egy mag tizenötöt adott. (…) Az atyafiak hümgetnek, hogy igy meg ugy, szörnyü drága; hogy az idén igy van, de ki tudja, hogy lesz jövő esztendőben. Megvárjuk, hogy lesz, mint lesz. A következő esztendőben is végignézik az atyafiak a cséplést, most már tizenhat magot adott a ››német rozs‹‹. (…) Várnak is még egy esztendőt, várnak szent nyugalommal, akkor aztán mégis csak kedvet kap rá egyik-másik, (…) s ma a kisbaconi határban, sőt az egész vidéken mindenfelé látható a német, akarom mondani a ››pesti‹‹ rozs. Erre a névre magyaritották, mivelhogy a pesti ur ››hozta bé‹‹”.

Mintagazdaságában maga is kiveszi a részét a kétkezi munkából. Kedves munkája a kaszálás, melytől felesége óvni szeretné, ezért sokszor hajnalban „szökött ki” e munkát végezni. Egy többórás hajnali kaszálás után felhevülten és felindultan ült le levelet írni, megírni fájdalmas lemondását a – rossz kezek közé került – Cimbora c. gyereklap szerkesztéséről, amikor agyvérzést kapott, s két nap múlva elhunyt.

Perjámosi Sándor,
a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrártörténeti Szakkönyvtárának vezetője

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az gazdák megélhetése a tét - történelmi méretű tüntetés Indiában

Az indiai kormány újra tárgyalásokat folytat az Új-Delhiben állomásozó több tízezer tüntetőből álló tömeg vezetőivel. Majd 2 hónapja tartanak a tüntetések Új-Delhiben, miután a kormány a gazdák megélhetését veszélyeztető új agrártörvényeket fogadott el.

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Elhunyt Koncz Rózsa, főszerkesztő, producer

Életének 72. évében méltósággal viselt betegség után 2021. január 18-án elhunyt mezőgazdasági újságíró kollégánk, Koncz Rózsa, egykori televíziós főszerkesztő, producer.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.