Back to top

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Benedek Elek: „könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba”
Benedek Elek: „könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba”
Sokak számára Benedek Elek csak a mesék világával kötődik össze, és képzeletükben egy ősz hajú apó mesél a gyerekeknek Székelyföld egy eldugott kis falujában, Kisbaconban. Kevesen tudják, hogy a föld szerelmese volt, saját birtokon gazdálkodott, ugyanakkor élete nagyobb részét Budapesten töltötte. Nemcsak meseíró volt, de lapszerkesztő, laptulajdonos és az általa szerkesztett tizennégy lapból mindössze három volt gyereklap. Mindemellett számtalan lapnak volt főmunkatársa, és életében több száz lapban jelentek meg írásai. Volt parlamenti képviselő, kalendáriumszerkesztő, krónikaíró, kritikus, fordító, néprajzi gyűjtő és sorozatszerkesztő, 1920 után,

Erdélybe végleg visszatérve irodalomszervező, akihez gyermekek és felnőttek egyaránt fordultak. Azonban mindennek a magvát, erejét és hátterét számára a föld adta. Nemcsak mint tájegység: Székelyföld, hanem a föld tapinthatóságával, illatával, terméseivel. Ő a föld gyermeke.

Szülei gazdálkodók, belenevelődik a föld szeretete, megismeri a földművelés, gazdálkodás munkálatait. Ebből szakadt ki, amikor iskolába került, de budapesti évtizedei alatt sem tudta elfelejteni, és több írásának is központi témája lett a megművelt föld. Sok energiát ölt az ősi, szétaprózódott Benedek-birtokok egybegyűjtésére, majd idővel – már csak a teleket töltve a fővárosban – írói munkássága mellett belefogott a gazdálkodásba:

Benedek Elek
Ne bántsd a fát

 

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

 

Édes gyümölcsét várva-várod,
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
S te bánkódnál majd, késő bánat.
Ne bántsd a fát!

 

Fa lombja közt viharban, vészben
Lám meg se ring madárka fészke,
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája.
Szeresd a fát!

 

Anya ő is, minden levélke
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints fel rája.
Ne bántsd a fát!

 

Mindaz, kik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének,
Ásóval is költők valának,
Szép lombos fákról álmodának.
Szeresd a fát!

„Hogy száznál több székelyembertől vettem s cseréltem földet tiz év alatt – erre büszke vagyok. Sőt, akár hiszitek, akár nem, könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba, az én kicsi erdőmbe, melynek minden fáját magam ültetém. Gyümölcsfát, erdei fát, bokrot huszezernél többet ülteték, hegyoldalán, völgyben annyi utat vágtam, hogy elég volna egy falunak. Hiába finomult testemen bársonnyá a zeke, paraszt vagyok valójában, a föld soha ki nem ábránduló szerelmese; s hiszem és vallom erős hittel, hogy ha mint iró, valamivé lettem, Isten után az édes anyaföldnek s szüleimnek, ezeknek az egyszerü embereknek köszönhetem. Irásaim ereje – ha van bennök erő – az édes anyaföldé…” (Édes anyaföldem, 1920.)

Ugyanakkor keserűen tapasztalta: „Erdőnek, fának szépségét nem látja a nép, mert az iskola e látásra nem tanitja meg. ››Ne bántsd a fát!‹‹ – tanitják az iskolában, sőt a fának hivatalos ünnepnapja is van. De a fát tovább bántják gyermekek, ifjak, öregek, mivelhogy annak szeretetére, szépségeinek meglátására nem nevelik. Husz esztendeje ültetek gyümölcsfát, erdei fát, de sohasem láttam, hogy az én munkásaim szeretnék ezt a munkát. Fát kell kivágni? Nosza, már kézben a fejsze, vágják a fát, alig pillantasz félre, már földön hever.” Ezen élményei miatt is vált egyik nagy pártolójává és szószólójává a Chernel István ornitológus által 1902-ben kezdeményezett Madarak és fák napjának. Fa- és madárvédő verseit évtizedeken keresztül szavalták iskolai ünnepélyeken.

De mintagazdaságában a környék parasztjait is oktatni, mezőgazdasági eredményüket javítani szeretné.

Így történik ez akkor is, amikor „Egy Heinrich nevü német tanár buzaformára nemesiti a rozsot, hozzá nem értő ember a formája után buzának vélné. Olvasom e rozsról nagy gazdák véleményét: hatsoros a kalásza, holdanként 15–20, sőt itt-ott több mázsát is ad. Nosza, megrendelek belőle próbára harminc kilót. Több székely gazda van jelen a cséplésnél, szemük láttára ömlik a gépből a ››német rozs‹‹, lemérjük: a 30 kilóból 450 kiló lett, tehát egy mag tizenötöt adott. (…) Az atyafiak hümgetnek, hogy igy meg ugy, szörnyü drága; hogy az idén igy van, de ki tudja, hogy lesz jövő esztendőben. Megvárjuk, hogy lesz, mint lesz. A következő esztendőben is végignézik az atyafiak a cséplést, most már tizenhat magot adott a ››német rozs‹‹. (…) Várnak is még egy esztendőt, várnak szent nyugalommal, akkor aztán mégis csak kedvet kap rá egyik-másik, (…) s ma a kisbaconi határban, sőt az egész vidéken mindenfelé látható a német, akarom mondani a ››pesti‹‹ rozs. Erre a névre magyaritották, mivelhogy a pesti ur ››hozta bé‹‹”.

Mintagazdaságában maga is kiveszi a részét a kétkezi munkából. Kedves munkája a kaszálás, melytől felesége óvni szeretné, ezért sokszor hajnalban „szökött ki” e munkát végezni. Egy többórás hajnali kaszálás után felhevülten és felindultan ült le levelet írni, megírni fájdalmas lemondását a – rossz kezek közé került – Cimbora c. gyereklap szerkesztéséről, amikor agyvérzést kapott, s két nap múlva elhunyt.

Perjámosi Sándor,
a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrártörténeti Szakkönyvtárának vezetője

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Június 9-ig lehet módosítani az AKG-igénylést

Az egységes kérelem keretében benyújtott AKG kifizetési kérelme még június 9-ig módosítható. A pontosítás ezt követően is lehetséges.

Gyuricza Csaba: rendkívül szétaprózódott a magyar agrár–felsőoktatás

A magyar agrár–felsőoktatás a képzési helyek, a képzések szintjei és a szakok számát illetően is rendkívül szétaprózódott – mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán.

KSH: pénteken kezdődik az Agrárcenzus, a mezőgazdaság teljes körű összeírása

Online kitöltési szakasszal kezdődik pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020 - közölte a KSH szerdán az MTI-vel.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Három évvel, 2023 végéig meghosszabbodott a kútmoratórium

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására.

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

A nemzeti összetartozás jegyében bővült a hungarikumok sora

25. alkalommal ültek össze a Hungarikum Bizottság (HB) tagjai: a többi közt négy, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értéket emeltek a hungarikumok rangos sorába. A jubileum apropóján V. Német Zsolttal, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosával, a Hungarikum Bizottság tagjával beszélgettünk.