Back to top

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Benedek Elek: „könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba”
Benedek Elek: „könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba”
Sokak számára Benedek Elek csak a mesék világával kötődik össze, és képzeletükben egy ősz hajú apó mesél a gyerekeknek Székelyföld egy eldugott kis falujában, Kisbaconban. Kevesen tudják, hogy a föld szerelmese volt, saját birtokon gazdálkodott, ugyanakkor élete nagyobb részét Budapesten töltötte. Nemcsak meseíró volt, de lapszerkesztő, laptulajdonos és az általa szerkesztett tizennégy lapból mindössze három volt gyereklap. Mindemellett számtalan lapnak volt főmunkatársa, és életében több száz lapban jelentek meg írásai. Volt parlamenti képviselő, kalendáriumszerkesztő, krónikaíró, kritikus, fordító, néprajzi gyűjtő és sorozatszerkesztő, 1920 után,

Erdélybe végleg visszatérve irodalomszervező, akihez gyermekek és felnőttek egyaránt fordultak. Azonban mindennek a magvát, erejét és hátterét számára a föld adta. Nemcsak mint tájegység: Székelyföld, hanem a föld tapinthatóságával, illatával, terméseivel. Ő a föld gyermeke.

Szülei gazdálkodók, belenevelődik a föld szeretete, megismeri a földművelés, gazdálkodás munkálatait. Ebből szakadt ki, amikor iskolába került, de budapesti évtizedei alatt sem tudta elfelejteni, és több írásának is központi témája lett a megművelt föld. Sok energiát ölt az ősi, szétaprózódott Benedek-birtokok egybegyűjtésére, majd idővel – már csak a teleket töltve a fővárosban – írói munkássága mellett belefogott a gazdálkodásba:

Benedek Elek
Ne bántsd a fát

 

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

 

Édes gyümölcsét várva-várod,
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
S te bánkódnál majd, késő bánat.
Ne bántsd a fát!

 

Fa lombja közt viharban, vészben
Lám meg se ring madárka fészke,
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája.
Szeresd a fát!

 

Anya ő is, minden levélke
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints fel rája.
Ne bántsd a fát!

 

Mindaz, kik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének,
Ásóval is költők valának,
Szép lombos fákról álmodának.
Szeresd a fát!

„Hogy száznál több székelyembertől vettem s cseréltem földet tiz év alatt – erre büszke vagyok. Sőt, akár hiszitek, akár nem, könyveimbe közel sem vagyok annyira szerelmes, mint a földembe, a gyümölcsfáimba, az én kicsi erdőmbe, melynek minden fáját magam ültetém. Gyümölcsfát, erdei fát, bokrot huszezernél többet ülteték, hegyoldalán, völgyben annyi utat vágtam, hogy elég volna egy falunak. Hiába finomult testemen bársonnyá a zeke, paraszt vagyok valójában, a föld soha ki nem ábránduló szerelmese; s hiszem és vallom erős hittel, hogy ha mint iró, valamivé lettem, Isten után az édes anyaföldnek s szüleimnek, ezeknek az egyszerü embereknek köszönhetem. Irásaim ereje – ha van bennök erő – az édes anyaföldé…” (Édes anyaföldem, 1920.)

Ugyanakkor keserűen tapasztalta: „Erdőnek, fának szépségét nem látja a nép, mert az iskola e látásra nem tanitja meg. ››Ne bántsd a fát!‹‹ – tanitják az iskolában, sőt a fának hivatalos ünnepnapja is van. De a fát tovább bántják gyermekek, ifjak, öregek, mivelhogy annak szeretetére, szépségeinek meglátására nem nevelik. Husz esztendeje ültetek gyümölcsfát, erdei fát, de sohasem láttam, hogy az én munkásaim szeretnék ezt a munkát. Fát kell kivágni? Nosza, már kézben a fejsze, vágják a fát, alig pillantasz félre, már földön hever.” Ezen élményei miatt is vált egyik nagy pártolójává és szószólójává a Chernel István ornitológus által 1902-ben kezdeményezett Madarak és fák napjának. Fa- és madárvédő verseit évtizedeken keresztül szavalták iskolai ünnepélyeken.

De mintagazdaságában a környék parasztjait is oktatni, mezőgazdasági eredményüket javítani szeretné.

Így történik ez akkor is, amikor „Egy Heinrich nevü német tanár buzaformára nemesiti a rozsot, hozzá nem értő ember a formája után buzának vélné. Olvasom e rozsról nagy gazdák véleményét: hatsoros a kalásza, holdanként 15–20, sőt itt-ott több mázsát is ad. Nosza, megrendelek belőle próbára harminc kilót. Több székely gazda van jelen a cséplésnél, szemük láttára ömlik a gépből a ››német rozs‹‹, lemérjük: a 30 kilóból 450 kiló lett, tehát egy mag tizenötöt adott. (…) Az atyafiak hümgetnek, hogy igy meg ugy, szörnyü drága; hogy az idén igy van, de ki tudja, hogy lesz jövő esztendőben. Megvárjuk, hogy lesz, mint lesz. A következő esztendőben is végignézik az atyafiak a cséplést, most már tizenhat magot adott a ››német rozs‹‹. (…) Várnak is még egy esztendőt, várnak szent nyugalommal, akkor aztán mégis csak kedvet kap rá egyik-másik, (…) s ma a kisbaconi határban, sőt az egész vidéken mindenfelé látható a német, akarom mondani a ››pesti‹‹ rozs. Erre a névre magyaritották, mivelhogy a pesti ur ››hozta bé‹‹”.

Mintagazdaságában maga is kiveszi a részét a kétkezi munkából. Kedves munkája a kaszálás, melytől felesége óvni szeretné, ezért sokszor hajnalban „szökött ki” e munkát végezni. Egy többórás hajnali kaszálás után felhevülten és felindultan ült le levelet írni, megírni fájdalmas lemondását a – rossz kezek közé került – Cimbora c. gyereklap szerkesztéséről, amikor agyvérzést kapott, s két nap múlva elhunyt.

Perjámosi Sándor,
a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrártörténeti Szakkönyvtárának vezetője

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/37 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Az utolsó postakocsi

A Magyar Posta 1962. augusztus 1-jétől vezette be a lovas kocsival való kézbesítést a tanyavilágban és kisebb településeken. Mára ez a szolgáltatás teljesen kikopott a mindennapokból, a legtöbb helyen felváltotta az utak szélére kihelyezett postaláda. Csupán egyetlen település maradt az országban, ahol a mai napig ló húzta kocsival zajlik a postai szolgálat.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

KAP: milyen előnyökkel jár a 2 éves átmeneti időszak?

Brüsszeli hírek szerint az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács június 30-án szakértői szinten megegyezett abban, hogy – az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – a korábbi egy évvel szemben kétéves lesz az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában.

Száraz idő és kánikula

Már elkezdődtek az idei betakarítási munkák, és a csütörtöki és pénteki zivataros, változékony időjárás után jó hír a földeken dolgozóknak, hogy szombattól csökken a csapadékhajlam, csak elszórtan fordulhat elő csapadék, ugyanakkor a jellemzően napos, gyakran szeles időben száradni tudnak a talajok.

Döntött a Tanács a mezőgazdasági- és élelmiszeripari szereplők kivételes támogatásáról

Kivételes intézkedésként legfeljebb 7 ezer eurót kaphatnak a mezőgazdasági termelők, és maximum 50 ezer eurót a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, forgalmazásával vagy fejlesztésével foglalkozó kis- és középvállalkozások.

Már csak egy hét az Agrárcenzus online szakasza

Hamarosan, június 30-án zárul az Agrárcenzus, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírásának első szakasza. Még egy hét áll rendelkezésre az online kitöltésre azoknak, akik erre felkérést kaptak.

Tűzugrás és varázslatok – itt az év legrövidebb éjszakája

Az év legrövidebb éjszakája vár ránk szombaton: itt a nyári napforduló. A Naphoz sokféle csillagászati érdekesség és hagyományos népszokás kapcsolódik. De vajon miért esik idén 20-ára, amikor tavaly 21-én volt? És miért Szent Iván éjjelét tartjuk a legrövidebbnek, ha arra csak napokkal később kerül sor?

Elektromos túramotorokból "támogatott" mezőgazdasági munkagépek

Rendezvényekre és rekreációs célokra gyártott elektromos meghajtású járműveket egy brit cég, mely a koronavírus-járvány következtében úgy döntött, profilt vált: a mezőgazdasági termelőket "célozta be" gépeivel, ami kétségtelenül okos döntésnek bizonyult.