0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya – Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

A bajai származású, eredetileg faipari technikusként végzett gazda, a feleségével együtt tudatosan választották a tanyasi életmódot. Többek között ezért is döntöttek a mórahalmi ingatlan mellett, ahol egy jó állapotban lévő, 120 év körüli klasszikus tanyaépület állt, mely ma felújított állapotban vendégházként funkcionál.

Acsaládnak már az ideköltözéskor sem volt idegen a tanyasi élet, korábbi lakhelyükön is tartottak lovakat, illetve András feleségének felmenői között több nemzedék foglalkozott földműveléssel és állattenyésztéssel, így az ősök hagyatékából könnyen tudtak meríteni. A Bandi tanyán is eleinte lovakkal kezdtek el dolgozni, de jelenleg már csak egy póni található a birtokon. Andrást a lovak iránti szeretete ösztönözte arra, hogy felnőttként újra visszaüljön az iskolapadba és Bábolnán megszerezze a lótenyésztői végzettséget. Később kecskéket hozattak a tanyára, amelyek mára a tanya fő profiljának meghatározó elemeivé nőték ki magukat.

Az önkormányzat kistermelőket támogató programjának köszönhetően a család belevágott a sajtkészítésbe.

Kezdetekben vegyes állománnyal működtek, amely a várt tejmennyiséget nem elégítette ki, ezért 2018-ban megalapították az alpesi kecske törzstenyészetüket.

Ennek köszönhetően több tejből tudnak gazdálkodni – három fejés ad annyi tejet, mint előzőleg tíz, illetve az újonnan született törzskönyves bakokat is értékesíteni tudják. „Ezek mögött van teljesítmény” – mondta András. Hozzátette, hogy inkább több pénzt adnak ki egy növendékért, de az legalább minőségi legyen. A tizenöt-húsz kecskés állomány mellet egyéb őshonos magyar állatokat is tartanak, ezek az erdélyi kendermagos, illetve magyar vörös tyúk, kopasznyakú tyúk, magyar óriás nyúl, továbbá magyar pásztorkutyák: komondor, pumi, puli. Mivel a kecskefejés szezonális, a szárazon állas időszakában a tejtermelést két magyartarka tehén egészíti ki. „Állatainkat a legeltetési szezonban legeltetjük, a baromfi pedig a tanya körül szabad tartásban van.

Az állatok számára a szemes és a szálas takarmány nagy részét és az almozáshoz használt szalmát a tanya környékén lévő saját földjeinken teremtjük elő, a további szükséges mennyiséget pedig környékbeli gazdáktól szerezzük be.”

A házi sajtok oázisa

A gazdaság fő profilja a tejfeldolgozás. Elsősorban kecskesajtjaik miatt váltak ismertté a környéken, de a termékpalettán más különlegességek is megtalálhatók. A kecskesajtok közül friss és érlelt változatot is készítenek, illetve kísérletet tettek a kecsketej savójának a piacra vezetésére és népszerűsítésére is. A friss kecskesajtok hatféle ízben – natúr, fokhagymás, snidlinges, köményes, kapros, borsos-bazsalikomos – kerülnek forgalomba, az érlelteket pedig natúr, illetve füstölt változatban állítják elő a saját érlelő helységükben.

A tehéntejből készült áruk is rendkívül népszerűek, a vásárlók snidlinggel és borssal rétegezett joghurtos sajtból, chilis, borsos-bazsalikomos, snidlinges, köménymagos joghurtos sajtból, füstölt parenyicából, mozzarellából, trappistából, natúr és málna ízű joghurtból, málna ízű ivójoghurtból és joghurt szendvicskrémből válogathatnak. A késztermékeket a térség rendezvényein, a helyi pékség üzleteiben, egy környékbeli idősek otthonában, illetve háznál adják el.

A több lábon álló tanya

A tanyán az állattenyésztés mellett gyümölcstermesztéssel és idegenforgalommal is foglalkoznak. A birtokhoz egy szőlőskert és egy hozzávetőlegesen húsz fát számláló gyümölcsöskert tartozik, melyek Bereczki bőtermő birssel, gönci magyar kajszival, besztercei és potyóka szilvával, és a Zala gyöngye szőlővel látják el a családot évről évre.

A tanyán főként a tavaszi-nyári időszakban fogadnak vendégeket, jellemzően kisgyermekes családokat szállásolnak el a régi vályogházban, mely építészetileg és berendezéseiben is a régmúlt időket eleveníti fel. Az elmaradhatatlan búbos­ke­mencét nosztalgikus parasztbútorok és régi használati tárgyak egészítik ki. Mindemellett, a több mint egy évszázados vályogfalak kiválóan temperálják a házat, a harmincöt fokos hőségben is kellemes hűs a levegő odabent.

„A gazdaság jó hatással van a turizmusra” – mondta András. „Fő vonzerőnk a vendégház tanyasi jellege, illetve a gazdaságba való betekintés lehetősége.

A gyerekek és velük együtt általában a szülők is szívesen forgolódnak az állatok körül, ismerkednek a tanya életével és az állatok körüli teendőkkel.” – tette hozzá. A tanyán csoportokat is szeretettel fogadnak, főként óvodás és kisiskolás osztályoknak szerveznek látogatást, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek az itt élő állatokkal, és a gazdaság életével.

A tanya területe a régi szokásoknak megfelelően több részre osztott. A porta különböző udvarait – a család saját udvara, vendégudvar, gazdasági udvar, kutyáknak külön udvara, szőlős- és gyümölcsöskert – kerítés választja el egymástól. A régi épület mellett található a tájba illeszkedő „családi fészek”, mely oszlopos tornácával klasszikus népi építészeti hagyományokra jellemző motívumokat eleveníti fel.

A tanya területén található még egy fogadótérrel rendelkező pince is, mely a bortároló, sajtérlelő szerepet tölti be, illetve egy fedett kerti kiülő, mely a kerti bográcsozásokhoz, grill-partikhoz biztosít megfelelő helyet.

András elmondta, hogy a fejlődési lehetőséget a sajtkészítésben látják, ezért a jövőben nagyobb fejlesztéseket szeretnének véghezvinni. Elsősorban a tároló kapacitásukat bővítenék egy hűtőkamra beszerzésével. A továbbiakban pedig egy sajtkáddal és egy csomagológéppel szeretnék növelni a gépparkot. Hosszú távú tervei között szerepel, hogy a jövőben a gépek energiaellátását napelemes rendszerrel oldják meg.

Jóleső elismerés

András már másodjára indult az Év Tanyagazdasága címért, de ilyen eredményre egyáltalán nem számított. A díjátadón meg sem fordult a fejében, hogy övé lett a győztes tanya. „Amikor mondták a nevemet elérzékenyültem.” – mesélte. Hozzátette, ez a díj egy remek visszaigazolása a munkájuknak. Az állatok mellet mindig ott kell lenni, nyaralni, pihenni nem tudnak elmenni. „Jó elismerés, hogy más is úgy látja, hogy jó az, amit csinálunk.”

Forrás: Kistermelők Lapja