Back to top

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Németországban címlapra (GdP Mitgliederzeitschrift) került az a rendőrnő, aki a tanulmányait lezáró szakdolgozatban egy olyan „kiképzési” modellről ír, mellyel a jelenleg használatos drogkereső kutyákat lehetne méhekkel helyettesíteni illetve azok tevékenységét kiegészíteni.

A méhek ugyanis remek szaglással rendelkeznek és nagyon jól kondicionálhatók bizonyos szerek jelzésére.

Az ötlet egyáltalán nem új, több egyetem is bizonyította már korábban, hogy a méheket pontosan kondicionálni lehet bizonyos szerek jelzésére.

A téma rendőri szempontból azért érdekes, mert a drogkereső kutyákat viszonylag rövid ideig lehet dolgoztatni, sokba kerül a kiképzésük és többnyire egyetlen személyre hallgatnak.

A méhek kondicionálásához pusztán néhány alkalom szükséges. Ebben a vonatkozásban már tesztelték is őket pl. a hohenheimi egyetemen, és akár egy bőröndszerű hordozóeszközben is jeleznek, illetve azzal a helyszínre szállíthatók, jegyzi meg az egyik ilyen kísérlet vezetője, Peter Rosenkranz.

Sonja Kessler rendőrnő, aki egyben hobbiméhész is, szakdolgozatában még ennél is továbbmegy:

szerinte egész méhcsaládokat lehetne drog-, illetve fegyverkeresésre kondicionálni, és nagyobb területeken bevetni.

Így fel lehetne kutatni a drogültetvényeket, vagy háború után visszamaradó muníciót, aknákat, illetve egyéb robbanóanyagokat, például TNT-t, stb. A szakdolgozatban a szerző elismeri, hogy a méhek csak megfelelő időjárásban és csak a meleg évszakokban tudnának dolgozni.

Méhek etetik egymást
Méhek etetik egymást
Fotó: Hevesi Mihály

A szakemberek szkeptikusak a méhek bevethetőségét illetően, hiszen amennyiben pl. egy repcemező virágzik a közelben, a méhek nagy valószínűséggel inkább arra tájolnak rá, mint hogy a drogot vagy puskaport keressék.

Az is az ötlet ellen szól, hogy a méhek rövid életűek, ezért a kondicionálást minden egyes alkalommal újra kellene végezni, amikor új méhek kerülnének bevetésre.

A rendőrkutyákat alkalmazó vámosok is kételkedve fogadják az ötlet alkalmazhatóságát, hiszen a kutyákkal egyszerre lehet drogot, készpénzt vagy cigarettát keresni, a méhek esetében pedig külön „méhcsoportokat” kellene ezekre kondicionálni.

A rendőrnő szakdolgozatáért az Európai Rendőrök 2019-es kongresszusán különdíjban részesült.

Forrás: 
Schweizer Bauer 2019/8/20

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megszületett az első robotméh

Kicsit nagyobb, kicsit nehezebb az igazinál, de a vezérlésnek köszönhetően sok mindenre használható lesz.

Az állatok hozzájárulása a klímaváltozáshoz

Az állattenyésztő hajlamos a klímaváltozásra úgy tekinteni, mint aminek elszenvedője az ágazat, a szélsőséges klímavédők pedig épp ellenkezőleg, az állattenyésztést, illetve a húsevést tartják minden probléma okának. Bár ez azért túlzás, mindent összevetve igenis hatással van az állattartás, -tenyésztés a Föld klímájának megváltozására – elsősorban a globális felmelegedésre.

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.