Back to top

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

A 22 állami erdőgazdaság a kétnapos program során Budapestre hozza a hazai erdők világát. A rendezvényen 15 tematikus sátorban mutatnak be mindent, amit erdeinkről tudni kell, ami a magyarországi erdőket jellemzi; mindezt pedig sok-sok játékkal, interaktív formában, élményszerűen. Az érdeklődők megismerhetik az erdők állat- és növényvilágát, gyümölcseit, terméseit, a különböző fafajokat. Az Erdővarázs Családi Napon a szakemberek külön sátrakban ismertetik többek között az erdők meghatározó szerepét a klímavédelemben, az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeit, a természetvédelem fontosságát.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Az V. kerületi Szabadság téri rendezvényen a gyerekeket számos játékos program várja:

kipróbálhatják, milyen erdei kisvasutat irányítani terepasztalon, tervezhetnek saját erdőt, készíthetnek különleges összetételű gyógyteát természetes alapanyagokból.

Bekapcsolódhatnak az erdészek munkájába, játékos formában tanulhatják meg, mivel foglalkoznak a szakemberek az erdőkben az év különböző időszakaiban. Azt is láthatják, hogyan működnek, dolgoznak a különféle erdészeti gépek. E mellett bemutatkoznak az idén is sikeresen zajlott Erdei Vándortáborok, a túrázás kedvelői pedig ötleteket, tanácsokat, tippeket kaphatnak kirándulások szervezéséhez.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Az Erdővarázs Családi Nap idei újdonsága a Tenyérvarázs elnevezésű, elsősorban gyerekeknek szóló játékos aktivitás. 

A játékban résztvevők nevében az állami erdőgazdaságok elültetnek egy-egy fát, ezzel is gyarapítva hazánk erdeit.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Ingyenes koncertek is lesznek mind a két napon, fellép mások mellett a Kaláka, a Rutkai Bori Banda és Szalóki Ági. Ezeken kívül kézműves-foglalkozások és népi játszóház színesíti a programokat.

A Mi Erdőnk is várja a látogatókat idén is

Forrás: 
Országos Erdészeti Egyesület/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.