Back to top

Újra vár az Erdővarázs

Szeptember 20-21-én Budapestre költöznek az ország erdői. A két napos ingyenes látogatható IV. Erdővarázs családi napokon a magyarországi erdők értékeit, érdekességeit és az erdész szakma szépségét, különlegességeit mutatják be a Szabadság téren az Agrárminisztérium kezdeményezésére az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében.

A 22 állami erdőgazdaság a kétnapos program során Budapestre hozza a hazai erdők világát. A rendezvényen 15 tematikus sátorban mutatnak be mindent, amit erdeinkről tudni kell, ami a magyarországi erdőket jellemzi; mindezt pedig sok-sok játékkal, interaktív formában, élményszerűen. Az érdeklődők megismerhetik az erdők állat- és növényvilágát, gyümölcseit, terméseit, a különböző fafajokat. Az Erdővarázs Családi Napon a szakemberek külön sátrakban ismertetik többek között az erdők meghatározó szerepét a klímavédelemben, az erdőtüzek megelőzésének lehetőségeit, a természetvédelem fontosságát.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Az V. kerületi Szabadság téri rendezvényen a gyerekeket számos játékos program várja:

kipróbálhatják, milyen erdei kisvasutat irányítani terepasztalon, tervezhetnek saját erdőt, készíthetnek különleges összetételű gyógyteát természetes alapanyagokból.

Bekapcsolódhatnak az erdészek munkájába, játékos formában tanulhatják meg, mivel foglalkoznak a szakemberek az erdőkben az év különböző időszakaiban. Azt is láthatják, hogyan működnek, dolgoznak a különféle erdészeti gépek. E mellett bemutatkoznak az idén is sikeresen zajlott Erdei Vándortáborok, a túrázás kedvelői pedig ötleteket, tanácsokat, tippeket kaphatnak kirándulások szervezéséhez.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Az Erdővarázs Családi Nap idei újdonsága a Tenyérvarázs elnevezésű, elsősorban gyerekeknek szóló játékos aktivitás. 

A játékban résztvevők nevében az állami erdőgazdaságok elültetnek egy-egy fát, ezzel is gyarapítva hazánk erdeit.

Fotó: Országos Erdészeti Egyesület

Ingyenes koncertek is lesznek mind a két napon, fellép mások mellett a Kaláka, a Rutkai Bori Banda és Szalóki Ági. Ezeken kívül kézműves-foglalkozások és népi játszóház színesíti a programokat.

A Mi Erdőnk is várja a látogatókat idén is

Forrás: 
Országos Erdészeti Egyesület/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Módosult a Natura 2000 erdőknek nyújtott kompenzációs kifizetések pályázata

A palyazat.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult a VP4-12.2.1-16 kódszámú, „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” című felhívás dokumentációja.

Mi a teendő, ha elhullt vaddisznót találunk az Bükkben?

Sajnálatos tény, hogy az afrikai sertéspestis okozta fertőzés a Mátra után a Bükkben is megjelent. Emiatt egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy az erdőlátogatók kirándulásuk során vaddisznó tetemet találnak.

Megjelentek az egységes vadkárfelmérési útmutatók

A vad által okozott károk felmérésében és értékelésében nyújt segítséget a szakértőknek és ezen keresztül a gazdálkodóknak az év elején megjelent Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató, valamint az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató.

Közel13 ezer köbméter tűzifa a rászorulóknak

A 2011 óta sikeresen működő szociális tűzifa programban az EGERERDŐ Zrt. idén 80 térségi önkormányzat rászoruló családjának biztosít tűzifát. A Belügyminisztérium által meghirdetett pályázaton az 5000 fő alatti lakossal rendelkező önkormányzatok pályázhattak, az idén 5 milliárd Ft-os keretösszegű támogatásra.

Miként védhető meg a jószág?

Farkasok portyáznak az északi megyékben, s már nemcsak a vad­állományt, de a juhokat és szarvasmarhákat is tizedelik. A fokozottan védett nagyragadozókat lelőni tilos, de védekezni valahogy kellene ellenük, hasznos lehet például a kuvasz és a villanypásztor együttes segítsége.

Ha jön a farkas vagy a medve

Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkeznek hozzánk barnamedvék. Az elmúlt években a Heves és Nógrád megye északi részén tapasztaltak arra engednek következtetni, hogy a faj megtalálta élőhelyét nálunk, immár folyamatosan jelen van. A farkas pedig egyre stabilabb állományban fordul elő Észak-Magyarországon, de felbukkanhat már az Alföldön éppúgy, mint a Dunántúlon.

Az élőhely-átalakulás túlélői

Szavak nélkül tudnak mesélni letűnt korokról azok a famatuzsálemek, amelyek hírmondónak maradtak az előretörő települések és mezőgazdasági területek szorításában. Vannak köztük természetes eredetűek és olyanok is, amelyekről tudjuk, hogy ki ültette őket.

Kell-e nekünk szintetikus pálmaolaj?

A pálmaolaj a legolcsóbb és leggyakrabban használt növényi olaj a világon, az üzemanyagtól a margarinig ezer termékben van jelen. Előállítása erősen vitatott kérdés, hiszen a pálmaültetvények telepítése az esőerdők és tőzeglápok irtásához vezet. Tudósok a szintetikus változaton dolgoznak.

Vissza nem térő pillanatok - fókuszban a fotóriporter

Sem időjárási viszontagságok, sem földrajzi távolságok nem riasztják vissza. Ha „téma van”, azonnal kocsiba ül vagy kisrepülőre. Varga György, a Magyar Távirati Iroda nagykanizsai fotóriportere, ha kell az országutakat rója, térdig gázol a sárban vagy éppen a jeges vízben, felmászik bármilyen meredek emelkedőn csak azért, hogy meglegyen az a bizonyos pillanat.

A madárcsicsergés segít az ember közérzetén

Egy kutatócsoport bebizonyította, hogy a madarak éneke pozitív hatással van az emberekre. A vizsgálat során vidéki területen rejtettek el hangszórókat és azokon keresztül madárcsicsergést játszottak le az arra járó túrázóknak, ezt követően a túrázók beszámoltak arról, hogy pozitív hatással voltak a hangok a közérzetükre.