Back to top

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

A magyar élelmiszergazdaságban a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb a termelési potenciál. Az agrármodernizáció, az agrárdigitalizáció azt a célt szolgálja, hogy Magyarország a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban kihasználja az élelmiszertermelésben rejlő lehetőségeit – fejtette ki a miniszter.

A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia, első lépésként az Agrárminisztérium szeptember 30-áig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok fi­­nanszírozása és megvalósítása érdekében.

Nagy István kiemelte, hogy a tervezett fejlesztések csökkentik a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. A szaktárca azon dolgozik, hogy a gazdálkodók számára elérhetőek legyenek azok az információk, adatok, elemzések, amelyek növelhetik az agrárgazdaság versenyképességét.

A miniszter hangsúlyozta: a versenyképesség, a generációváltás és a fenntartható gazdálkodás területén is olyan új kihívásoknak kell megfelelni, amelyeket csak teljesen új stratégiával és szemlélettel lehet végrehajtani.

Kiemelte, hogy a gazdaságok modernizálása, illetve a DAS intézkedései révén az ingyenesen biztosított információk segítségével megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a DAS-t érvényesíteni kívánja a Közös Agrárpolitika 2020 után, ez alapján tesz majd javaslatot az európai uniós források felhasználásának tervezésekor a stratégiában megfogalmazott programok támogatására.

Fotó: Pelsőczy Csaba
A digitalizált élelmiszertermelés sikerének alapja a magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúra, mutatott rá az agrárminiszter. Hozzátette,

az új generációs hálózatokkal azok lefedettségének és a szupergyors szélessávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szélessávú internet-hozzáférés terén az EU 28 tagállama között.

A belföldi telekommunikációs szolgáltatók Európa élvonalához csatlakozva megkezdték a következő generációs 5G hálózatok tesztelését.

Nagy István kiemelte azt is, hogy a DAS nagy hangsúlyt fektet az agrár-szakképzésre és felsőoktatásra, valamint a felnőttoktatásra. A mezőgazdasági képzésekben résztvevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális tudásának fejlesztése felkészíti a magyar agrárszakembereket arra, hogy sikeresen megbirkózzanak a 21. század kihívásaival.

Hozzátette: az Okos gazda program célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. Emellett a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez biztosítja az oktatók képzését, a megfelelő tárgyi feltételeket, valamint szakmai partnerek bevonását.

A magyar agráriumban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500–3000 agrárinformatikusra lesz szükség.

A miniszter ezért különösen fontosnak nevezte, hogy a közeljövőben agrár­informatikai képzések induljanak. Szükség van agrárinformatikai specialisták, szaktanácsadók képzésére is, akik segítenek az agrárgazdaság szereplőinek a digitális technológiák alkalmazásában.

A sajtótájékoztatón Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője egyebek mellett kiemelte: becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.

Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb és a közepes gazdaságok is nyitottak rá. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon nagyjából 2500 gazdaságban alkalmaznak precíziós technológiákat, leginkább a szántóföldi növénytermesztésben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Történelmi pillanatok Mezőhegyesen

A Mezőhegyesi Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium történetében kétségtelenül rendhagyó évnek számít az idei. Alighogy életbe lépett az intézményben a koronavírus-járvány terjedése ellen bevezetett digitális tanrend, egy régóta várt, az intézmény főépületét teljesen megújító beruházás munkálatai is elkezdődtek.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Álljt parancsoltak a mezőgépeken pózoló lájkvadászoknak

Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg az egyik népszerű közösségi platformon az olyan videók, melyekben ír fiatalok mutatnak be veszélyes "műsorszámokat" mezőgazdasági gépeken. Az ország gazdaszövetsége közleményben adott hangot felháborodásának.

Gyorsul a birtokkoncentráció Németországban

A német szövetkezeti takarékpénztárak frankfurti székhelyű központi bankja, a DZ Bank tanulmánya szerint a következő 20 évben felgyorsul a birtokkoncentráció a német mezőgazdaságban.

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Sikeres volt az egységes támogatási kérelmek beadása

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mennyiségű egységes támogatási kérelmet adtak be – a veszélyhelyzet idején – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászai. A kamara közreműködésével 113 446 támogatásigénylés történt meg a május 15-i szankciómentes beadási határidőig.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.