Back to top

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Egy 28 évet átfogó kutatásból kiderül, hogy a vadonélő gabonafélékben olyan hasznos mutációk vannak, melyek segítenek a növényeknek átvészelni a növekvő hőmérsékletet. Az erről szóló kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.

"A 28 év alatt 28 generációnyi vadonélő gabonát vizsgálva kimutatható volt, hogy

a növényekben több olyan genetikai mutáció is felgyűlt, melyek segítségével a populáció alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez"

- mondta el a kutatás vezetője, Yong-Bi Fu, a kanadai mezőgazdaságért és élelmiszerekért felelős kormányügynökség egyik tudósa.

Ugyan néhány kutatásban szereplő példány nem élte túl a melegedő klímával járó környezeti változásokat, de voltak olyanok, melyek képesek voltak alkalmazkodni. A tanulmányban 10 Izraelből származó emmer búza populációt használtak. Fu szerint a hőmérséklet emelkedése az elmúlt három évtizedben összesen két Celsius fok volt, ami hasonló mértékű, mint amit a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is betartatni remél.

Az emmer búza
Az emmer búza

Fu kiemelte az Egyesült Királyságban dolgozó tudósok munkáját is, akik betegségeknek ellenálló géneket próbálnak klónozni a vadonélő rokonfajokból.

Ezzel a módszerrel a kultúrnövényekben egy egész sor rezisztenciát lehetne kialakítani.

A kutatásukról szóló eredményeik a Nature Biotechnology című tudományos lapban jelentek meg.

Fu szerint hasonló megközelítéssel a klímarezisztens géneket is át lehetne ültetni az élelmiszernövényeinkbe a vadonélő rokonaikból.

Tavaly a tudósok 100 ezer búzagén helyét azonosították. Ez kulcsfontosságú mozzanat volt az éghajlatváltozásnak ellenálló élelmiszernövény fajták jövőbeni kinemesítéséhez.

Az ENSZ becslése szerint a búzatermesztésnek 2050-re 60 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy ellássa az egyre gyarapodó népességet, mely az előrejelzések szerint 9,6 milliárd lesz.

A tudósok azon dolgoznak, hogy matematikai modellek felállításával azonosítani lehessen azokat a génállományokat, melyek segítségével az élelmiszernövények képesek lesznek a túlélni a klímaváltozást. Reményeik szerint ezek segítségével gyorsabban képesek majd megtalálni például a szárazságtűréshez szükséges géneket.

Világszerte 1700 nagyobb mezőgazdasági génbank található, ahol hétmilliónál is több mintát tárolnak. A tudósok számára így megtalálni a kívánt géneket olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

A legnagyobb veszélyben lévő termények között van a búza, kukorica, rizs és a cirok is, melyek az emberiség által fogyasztott kalóriamennyiség csaknem felét adják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Ezek II. Erzsébet kedvenc alkoholos italai - az egykori királyi főszakács szerint

Az Egyesült Királyság uralkodónője II. Erzsébet mód felett elfoglalt 94 éves korához képest. Amióta férje Fülöp herceg visszavonult fejedelmi teendőitől 2017-ben, a királynő azóta is eleget tesz udvari kötelezettségeinek, még a koronavírus idején is.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.