Back to top

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Egy 28 évet átfogó kutatásból kiderül, hogy a vadonélő gabonafélékben olyan hasznos mutációk vannak, melyek segítenek a növényeknek átvészelni a növekvő hőmérsékletet. Az erről szóló kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.

"A 28 év alatt 28 generációnyi vadonélő gabonát vizsgálva kimutatható volt, hogy

a növényekben több olyan genetikai mutáció is felgyűlt, melyek segítségével a populáció alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez"

- mondta el a kutatás vezetője, Yong-Bi Fu, a kanadai mezőgazdaságért és élelmiszerekért felelős kormányügynökség egyik tudósa.

Ugyan néhány kutatásban szereplő példány nem élte túl a melegedő klímával járó környezeti változásokat, de voltak olyanok, melyek képesek voltak alkalmazkodni. A tanulmányban 10 Izraelből származó emmer búza populációt használtak. Fu szerint a hőmérséklet emelkedése az elmúlt három évtizedben összesen két Celsius fok volt, ami hasonló mértékű, mint amit a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is betartatni remél.

Az emmer búza
Az emmer búza

Fu kiemelte az Egyesült Királyságban dolgozó tudósok munkáját is, akik betegségeknek ellenálló géneket próbálnak klónozni a vadonélő rokonfajokból.

Ezzel a módszerrel a kultúrnövényekben egy egész sor rezisztenciát lehetne kialakítani.

A kutatásukról szóló eredményeik a Nature Biotechnology című tudományos lapban jelentek meg.

Fu szerint hasonló megközelítéssel a klímarezisztens géneket is át lehetne ültetni az élelmiszernövényeinkbe a vadonélő rokonaikból.

Tavaly a tudósok 100 ezer búzagén helyét azonosították. Ez kulcsfontosságú mozzanat volt az éghajlatváltozásnak ellenálló élelmiszernövény fajták jövőbeni kinemesítéséhez.

Az ENSZ becslése szerint a búzatermesztésnek 2050-re 60 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy ellássa az egyre gyarapodó népességet, mely az előrejelzések szerint 9,6 milliárd lesz.

A tudósok azon dolgoznak, hogy matematikai modellek felállításával azonosítani lehessen azokat a génállományokat, melyek segítségével az élelmiszernövények képesek lesznek a túlélni a klímaváltozást. Reményeik szerint ezek segítségével gyorsabban képesek majd megtalálni például a szárazságtűréshez szükséges géneket.

Világszerte 1700 nagyobb mezőgazdasági génbank található, ahol hétmilliónál is több mintát tárolnak. A tudósok számára így megtalálni a kívánt géneket olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

A legnagyobb veszélyben lévő termények között van a búza, kukorica, rizs és a cirok is, melyek az emberiség által fogyasztott kalóriamennyiség csaknem felét adják.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Flexibilis kaszasínnel Törökszentmiklósról a világpiacra

Az AGROmashEXPO harmadik napján a „Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei" című szakmai konferencián, ünnepélyes keretek között adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat.

A legjobb kukoricák ajánlati fajtalistája

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Vetőmag Szövetséggel (VSZT) együttműködve második alkalommal állított össze ajánlati fajtalistát kukoricára, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

Sok kukorica, kevés búza?

Várhatóan kínálati piac lehet idén kukoricából és keresleti búzából – hangzott el csütörtökön az AGROmashEXPO keretében megrendezett gabonafórumon.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Mennyi diót együnk a szív és a belek egészségéért?

Már ismert tény, hogy a diófogyasztás jó hatással van a szívünkre. Egy új kutatással fény derült arra, hogy a bél egészséges működésében is szerepe van. A két jótékony hatás között összefüggés lehetséges.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.

ÖMKi, a magyar mezőgazdaság „élő laboratóriuma”

Bővülő csapat és tevékenység, új kutatási területek, fejlődő korábbi projektek és felütésként március elején az öko ágazat számára szervezett konferencia: lendületesen vág neki 2020-nak hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Jól működik a Listeria Megelőzési Rendszer

A közel másfél évvel ezelőtti gyorsfagyasztott élelmiszer-botrány hatására egyes vállalatok és szervezetek kialakították a Listeria Megelőzési Rendszert. A rendszer elsőéves működési tapasztalatai kedvezőek.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.