Back to top

Karsztvidékek és legendák a Mecsekben

A baranyai Komlóhoz közeli erdőrész álmodó, nagy csendjét 1927-ben zakatoló mélyfúró gép lármája verte fel – a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szenet kutatott a völgyben. Egy tavaszi napon a fúrólyukból váratlanul meleg víz tört fel. A tizenöt méteres vízoszlop csodálatos látványa a mérnökökben csalódást keltett, így elrendelték a furat betömését.

Végül nem így lett, ennek köszönhetjük az egyik népszerű fürdőt a Mecsekben. Ezen kívül számos különleges és legendákkal övezett természeti látnivaló, barlang, vízfő, valamint izgalmas túraútvonalak, pihenőhelyek is várják a Dél-Baranyába érkezőket.

A termálvizet fölhozó fúrás után a helyi főerdőtanácsos, Kolossváry Andor nyomban a helyszínre sietett, hogy az eltömítést megakadályozza, és a forrás őrzésére puskás erdőőrt állított. Akadályokkal teli, ám kitartó munkájának gyümölcseként pár hónappal később megépült az első fürdőlétesítmény Sikondán. Kolossváry ugyanebben az évben egyik hivatalos budapesti útja alkalmával motorcsónakkal Horányba látogatott, és onnan már a Duna-parti fatelepen látott faházak tervrajzával indult vissza. Ezek alapján épült az emeletes Turul-lak, amelynek helyén ma a Mecsekerdő Zrt. Sikondai Apartmanháza várja vendégeit. A földszintes Bagolyvár, majd később Vadvirág nevű kis faház pedig immár 90 éve, eredeti formájában áll a vendégház udvarán.

Sikondai kis tó szigettel
Sikondai kis tó szigettel
Sikonda máig Komló erdőkkel övezett, népszerű üdülőkörzete. Az erdészeti szálláshely közvetlen közelében lehet horgászni és lovagolni, és természetesen gyönyörű túraútvonalak is várják a kikapcsolódást keresőket.

A megfáradt izmokat megpihentethetjük, felfrissíthetjük az egész évben nyitva tartó termálfürdőben, a nyári felüdülésre pedig a hideg vizes strandon van lehetőség.

A Nyugat-Mecsekben mintegy harminc négyzetkilométeren mutatkoznak karsztos jelenségek, amik elsősorban olyan vízvezető kőzetekben alakulnak ki, mint a mészkő. A repedések mentén beszivárgó víz jellegzetes felszíni és felszín alatti formakinccsel gazdagítja a mecseki karsztfennsíkokat: szépen kifejlődött víznyelőket, töbröket és dolinákat találunk, mindenütt bővizű karsztforrások fakadnak, a mélyre bevágódott szurdokvölgyekben mésztufalépcsős patakmedrek, a hegy gyomrában pedig titokzatos barlangok húzódnak.

Nagy-Mély-völgy

A Kőlyuki barlangot a Nagy-Mély-völgy és a Zsidó-völgy találkozásánál, Sikondától a piros sávon délnek, a Ciframalom és a Mánfai-horgásztavak felé indulva érjük el. A legenda szerint az eldugott üregben egy aggastyán lakott a lányával, majd amikor a törökök a Mátyás király palotájából rabolt kincsekkel és könyvekkel menedéket kerestek, Ibrahim basának megtetszett a lány, és megölte az apját.

Ezen a vidéken szinte minden forráshoz, kúthoz és barlanghoz kapcsolódik egy mesebeli történet.
Ezen a vidéken szinte minden forráshoz, kúthoz és barlanghoz kapcsolódik egy mesebeli történet.
A haldokló öreg azonban megátkozta gyilkosát, és az átok nyomán feltámadt szörnyű viharban mindhárman odavesztek, a lezúduló kövek pedig betemették a zsákmányt. A fokozottan védett barlang feltárását a Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztálya kezdte meg az 1920-as évek végén. A ma csak engedéllyel látogatható sziklaüreg fő nyílása a legnagyobb mecseki barlangbejárat.

A Nagy-Mély-völgyben még a legnagyobb nyári aszályban is találunk látványos vízeséseket. A mésztufagát-soron fátyolként lezuhogó vízből kicsapódó mész rövid idő alatt bevonja a leveleket, bekérgezi az ágakat, a kőzetlépcsők peremeit, és a rajtuk lévő mohapárnákat.

A megszilárdult és szüntelenül formálódó, leheletfinom, törékeny édesvízi mészkőképződmények a hegység legfiatalabb földtani díszei.

Baranyai természetjárók panteonja
Baranyai természetjárók panteonja
A Mecseki Zöldtúra, majd a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonalát követve útba ejthetjük a Büdös-kúti kulcsosházat. Ha nem is szállunk meg a kedves kis réten álló, sparhelttel és cserépkályhával felszerelt tizenkét fős menedékben, akkor is felfrissíthetjük magunkat forrásvízzel, megpihenhetünk a padoknál, és a ház mögött, a Feri-forrással szemben megtekinthetjük a Baranyai természetjárók panteonját. A két sziklatömbön elhelyezett fekete gránittáblákon azoknak a természetjáróknak a neve olvasható, akik tartalmas, a közösség számára is értékes életükkel kiemelkedően sokat tettek a helyi természetjárásért. Kelet felé a sárgakereszt-jelzés Orfűre, a Mecsek vízi paradicsomába vezet bennünket. Útba esik többek között a legmélyebb mecseki barlang, a Spirál-víznyelő is.

Sárkányok földje

A gyerekek nagy örömére, ezen a vidéken szinte minden forráshoz, kúthoz és barlanghoz kapcsolódik egy mesebeli történet.

Büdös-kút és híd
Büdös-kút és híd
A néphagyomány szerint különösen a sárkányok voltak aktívak, a Büdös-kút vize például onnan kapta a nevét, hogy amikor a benne élő sárkány rátámadott egy arra járó szomjas vitézre, az levágta a szörny mind a hét fejét, és a tetemet visszataszította a kút mélyére.

Orfű határában szakadék, barlang és forrás neve is őrzi annak a sárkánynak a legendáját, aki előbújva a barlangjából, rabolt és fosztogatott a környéken.

Egy óriási vihar azonban megrengette a hegy szikláit, amitől egy nagy tömb eltorlaszolta a barlang bejáratát, és a bent rekedt sárkány dühös, rekedt morgását a mai napig hallani vélik. Mindennek persze létezik tudományos magyarázat is: a barlang elzáródását egy földcsuszamlás okozta, és amikor a mészkőre épült falvak alatti kiterjedt barlangrendszer – például hóolvadás után – hirtelen megtelik vízzel, valóban kiszűrődik némi morajlás az üregekből. A hanghatást látványos természeti jelenség is kísérheti, ha például a víz nagy erővel tör a felszínre, a Sárkány-kút apró gejzírré alakul. Ezt az időszakos karsztforrást sokáig vizsgálták, mivel működése igen sajátos. A feltáratlan szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, ami időről időre kitöréseket eredményez. Az intenzíven induló vízkifolyás pár perctől akár napokig is eltart, majd fokozatosan enyhül, így hidrogeológiai szempontból igen ritka természeti jelenség.

Méltán védett

A több mint tízezer hektáros Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet változatos geológiai értékei, a felszíni és felszín alatti karszt-formák, az egyedülálló növénytársulások, védett növény- és állatfajok valóban megérdemlik a védelmet, és lehetőséget teremtenek az erdőben zajló természetes folyamatok megfigyelésére. A természetközeli erdőgazdálkodás, a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek szorgalmazása éppúgy fontos, mint a barlangok megóvása, vagy, hogy a gyepek kaszálását a fokozottan védett haris költési idejéhez igazítsák. A világon csak itt él a pécsi zergevirág, a mecseki nőszőfű, a magyar vakcsiga és a mecseki őszitegzes. Az utóbbi leginkább a molylepkére hasonlít, és különösen érzékeny élőhelye, az oxigéndús patakok állapotára. A legkisebb vízszennyezés, vagy az erdő árnyaló hatásának megváltozása végzetes lenne számára. A környéket a turisták mellett előszeretettel látogatják a közeli települések és a megyeszékhely lakói is. A karsztvidék kultúrtörténeti és tájképi értékeinek természetkímélő bemutatását elsősorban a bakancsos turizmus támogatása, az erdei pihenőhelyek karbantartása, és tanösvények létesítése szolgálja.

Orfűi idill

A Nyugat-Mecsek talán egyik legismertebb kiránduló- és pihenőhelye Pécstől tizenöt kilométerre fekszik. A tizenegy hektáron elterülő Orfűi-tavat az 1960-as években hozták létre, majd ezt követte a közel hétszer nagyobb Pécsi-tó kialakítása. A füzért további két mederrel bővítették, a Herman Ottó-tó hal- és madárrezervátumában csónakból figyelhetjük meg az ott élő védett fajokat, Kovácsszénáját pedig elsősorban a horgászok keresik fel.

Az első tó partján idilli környezetben állnak a Mecsekerdő Zrt. szállást kínáló faházai. A táj a kerékpárosoknak is változatos felszínformákkal, kiépített, jelölt útvonalakkal kedvez, emellett a vízi, vitorlás és lovas sportok, valamint a horgászat és az ökoturizmus iránt érdeklődők is bőven találnak maguknak elfoglaltságot, ezért strandszezonon kívül is érdemes idelátogatni.

A márciustól ősz végéig foglalható három faház, és két kis fakunyhó roppant népszerű a vendégek körében. Emellett a közeljövőben az erdőgazdaság kétegységes turistaházat épít, hogy egész évben szállást kínálhasson a tóparton.

A mára természetes látványt keltő vízfelületek helyén nem is olyan régen csupán egy patakocska csordogált, a vize pedig egészen más célokat szolgált, mint a pihenés vagy a kikapcsolódás.

Vízfő-forrás

Az Orfűi-tó melletti erdőben, egy közel tízméteres sziklafal tövében eredő Vízfő-forrás kiterjedt, nagyrészt karsztos vízgyűjtő területtel rendelkezik, a Mecsek legbővizűbb, olykor rendkívüli hozamú forrása. Eredetileg egy szifonon keresztül bukkant ki a föld alól egy barlang természetes túlfolyójaként, egy földcsuszamlást követően azonban mesterséges „kaput” kellett nyitni a sziklában, ami a Vízfő-barlang mai bejárata. A barlang időszakosan látogatható, a tó utáni baloldali ága cseppkövekben viszonylag gazdag.

Mivel ez a hegyből kilépő patak táplálja a teljes tórendszert, vízminőségének megóvása természetvédelmi és idegenforgalmi szempontból is kiemelten fontos.

A Forrásház kétszintes betontulipánja
A Forrásház kétszintes betontulipánja

Az 1970-es években a 20 kilométerre fekvő Komló ivóvízellátását is innen próbálták megoldani, erről árulkodik a forrás mellett álló furcsa, gomba alakú épület.

A belső szivattyúk a vizet a Zsidó-hegy gerincére nyomták fel, amelynek túloldalán, a szomszédos vízgyűjtő területen mesterségesen kiépített lépcsős vízesésen keresztül engedték bele a természetes zsomboly helyén kialakított Vízmű-nyelőbe.

A megoldás már a kezdetekben is akadozott, mert sok víz elszivárgott a természetes járatokban. A rendszer egy ideig még párhuzamosan működött az 1980-as években Mohácstól Komlóig kiépített csővezetékkel, majd az ipar hanyatlásával megszűnt.

A Csete György által megálmodott Forrásház kétszintes betontulipánja ugyanakkor a magyar organikus építészet első, világszerte ismert építménye, máig érdekes ipartörténeti emlék.

A toronyban lévő elektromosrendszer-központ fölött hangulatos, kör alakú, faburkolatos terem található, ám a létesítmény csak előzetes egyeztetés után látogatható.

Malomkerekek és bőregerek

Az orfűi tavakat tápláló patak további múltidézésre ad lehetőséget, hiszen a forrás közelében található hazánk egyetlen működési engedéllyel rendelkező vízimalma.

A korhűen, patinásan berendezett 19. századi épületekben egy elkötelezett molnár családnak köszönhetően Malommúzeum működik. Azt tervezik, hogy hamarosan az eredeti szerepét is betöltheti. A gabonaőrlő mellett papírkészítő, és úgynevezett száraz, lovakkal működtetett malmot is találunk. A látogatóknak különféle programokat (kenyérsütés, papírkészítés, tematikus napok) szerveznek, a múzeum tágas fogadóépületében pedig frissítőt, kézműves termékeket és ajándéktárgyakat vásárolhatunk.

Szintén izgalmas kaland ellátogatni a pár kilométerre fekvő Abaligetre. Itt található a Mecsek legrégebben ismert barlangja, amit máig Paplika néven is emlegetnek, mivel a helyi plébánián őrzött írásos emlékek szerint a cseppkőbarlang előürege a 18. században a falu lelkészének pincéjéül is szolgált. A télen-nyáron 12-13 °C-os cseppkőbarlang kiépített főága szakvezetés keretében egész évben megtekinthető, csakúgy, mint mellette az apró emlősök világát bemutató tematikus kiállítás, a Denevérmúzeum.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

Az otthon melege – A tüzelés praktikái

Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.

Kisvasutazni jó

Tavaly megközelítőleg 285 ezren utaztak az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdei vasútjain, mintegy 245 ezren a Lillafüredi Állami Erdei vasúton (LÁÉV), és több mint 40 ezren a Pálházai Állami Erdei Vasút (PÁÉV) járatain.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

Sör készül a reptéri melléktermékből

Rengeteg vizet gyűjtenek össze a repülőtereken a légkondicionáló berendezésekből. Az amerikai San Diegoban úgy döntöttek, sört készítenek belőle.

Vízmegőrzés szinergiával

Három hazai cég együttműködésével született meg az a világon egyedülálló komplex talajkezelési technológia, amit Nagy István agrárminiszter jelenlétében mutattak be a sajtónak. A homokhátsági talajokra kifejlesztett módszer legalább hat héten keresztül javítja a talaj vízmegtartó képességét és a talajéletet.

Rekordév a nyíregyházi erdei iskolában

Minden tekintetben rekordév volt a 2019-es az alapítása tizedik évfordulóját ünneplő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolában. A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott intézményben 427 erdőpedagógiai órát tartottak tavaly, ezeken csaknem 6000 gyerek és kísérő vett részt.

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A karácsony ajándéka: karácsonyfák segítenek a hurrikán áldozatául esett parkon

Egy New Jersey-ben található állami park a 2012-ben tomboló Sandy hurrikán óta nem a régi, azonban a most adományozott kétezer karácsonyfának köszönhetően várhatólag hatalmas átalakuláson fog keresztülmenni.

„Hiszek egy hazában!”

Ezzel a címmel jelentkezik minden hétköznap a Kossuth Rádióban egy új, 200 részes sorozat, mely a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit, a külhoni magyarság szellemi és anyagi alkotásait mutatja be egy-egy alkalommal két percben a tervek szerint a reggeli órákban.