Back to top

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

A sajtóban csak „Willi gazdaként” emlegetett kezdeményezőhöz már országszerte gazdaszövetségek is csatlakoztak,

hogy az akció keretében a földeken és mezőkön felállított zöld keresztekkel a fogyasztókat is elgondolkoztassák.

Fotó: Facebook, Bauer Willi

Willi gazda szerint a törvénycsomag elfogadása óta „sok mezőgazdasági üzemben félnek, hogy a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés nehezebbé, sőt egyes egyedi esetekben csaknem lehetetlenné válik”. A gazda ezért azt szeretné elérni, hogy módosítsák a jogszabályt.

Az akcióhoz csatlakozott Német Gazdaszövetség (DBV) a zöld keresztek felállításán túl további akciókat is kilátásba helyezett, ha a politika tétlenkedne a törvénymódosításokkal. A DBV főtitkárhelyettese, Udo Hemmerling is kiemelte, hogy

a gazdákat nagyon érzékenyen érinti a törvénycsomag keretében elfogadott rovarvédelmi akcióterv, és a kormány együttműködési hajlandóságától függően további akciókat terveznek.

Az agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a német kormány, a jogszabály a mezőgazdasággal összefüggő állat- és környezetvédelmet állítja fókuszba. A csomag része többek között, hogy a közvetlen kifizetések 6 százaléka – ez 75 millió eurót jelent - 2020-ban az EU közös agrárpolitikája második pillérének keretében lesz elérhető, míg ez eddig csak a kifizetések 4,5 százalékát érintette. Az ehhez szükséges törvénymódosítást még idén elfogadhatják. Ez a 6 százalékos arány csak 2020-ra, a jelenlegi KAP-ciklus utolsó évére vonatkozik majd.

Ugyancsak szerepel a tervek között egy önkéntes állami állatjólléti tanúsítvány bevezetése. Ez elsősorban a sertéstartókra vonatkozna, és a pontos kritériumok kidolgozása még folyamatban van.

Az agrárcsomag fontos része a glifozát alkalmazásának 2023-ig történő betiltása.

Az Európai Unióban egyébként elsőként Ausztria tiltotta be az egyes gyomirtók összetevőjeként használt szert idén júliusban.

Forrás: 
Agrarheute/Die Welt

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

343 milliárd forint támogatást fizettek ki 2019 első félévében

A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84 -16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Támogatás az őszi munkák elvégzéséhez

Megkezdődik az agrártámogatások előlegfizetése október 16-án, mely a Magyar Államkincstáron keresztül kerül folyósításra a mezőgazdasági termelők részére, amely idén összesen 240 milliárd forintot tesz ki.

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.